Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-20

sajiU elvekre jutnia cs ezeket többféle alkalmazás és' gyakorlás állal a szellem legbensőbb mélyébe fogadni, átéreznic kell. Az ily módon szerzett elvek szolgálnak Iám­pontul a nevelésben magunk elé kitűzött bizonyos cél léié törekvéseinknek melyeknek legfőbbje a növendék önál­lóságra való képezésében áll. .Es csak akkor mondhat­juk, bogy a nevelés meglelte a magáéi, ha a nevelés alól kikerült ember képes gondolatai! önállóan fűzni és rendezni, éleletvckel állítani maga elé. és ezek szerint tántoríthatatlanul cselekedni. Azért lehal mindenek elölt szükséges, „hogy ép testben ép lelket neveljünk, 41 azaz a növendék testi és szellemi élete fejlődjék össze­függésben, mivel a keltő kölcsönös viszonyban áll. Ne­veljük, a gyermekei úgy, hogy az magái, szabadnak, de egyszersmind a társadalom tagjának lekinlse, és mini ilyen egyházi és polgári kötelességek képes Jegyen tel­jesíteni:— hogy azon helyet, melyei a társadalomban elfoglal, lelkiismeretesen is betöltse. Legyünk különös tekintettel a szellemének összes tehetségeire, hoírv ei?vi— het sem hanyagoljuk el a másik fölöli: mert kü­lönben egyoldaliivá válnék a nevelés. Ha a gyermekben némely tehetség hiányzani látszik, mivel még- föl nem éledt, akkor a nevelés állal fáradhallannl iparkodjunk felkölteni a hiányzani látszó tehetséget, s korántsem kell korlátozni némely gyermekben jelenIkezö kiváló jeles tehetséget, mivel ez által a gyermek különös hivatásá­tól eJtérítteluék, Egyenlő gonddal kell tehát művelnünk ismerötehelségél, kedélyéi s akaratát, hogy az ily előké­szíteti talajban termelt gyümölcsök 'fáradságunkat száz­szorosan megjutalmazzák,, ..a nevelés teljességéről** győzzenek meg bennünket. A göröngyös nevelési pá­lyánkon tovább haladva, a göröngyök állal okozóit, Ja­radalmak idővel elegendő örömmé változnak, ha a oyen­ge., ingadozó plánlából pompás növénynyé fejlődőit mü­vünkre tekintünk, mely segítségünkkel most nyugodtabb szívvel és Istenben helyezett bizalommal nézhet, a homá­lyos jövőben rejlő kellemetlenségeknek szembe ])c váj­jon, számíthatunk-e ily eredményre, ha a gyermek haj­lamai és törekvései a miénkkel nem cgveznek ? Lehel­séges.— de olv kierőszakolt eredménv soha sem ébreszt­het bennünk olv kedves érzetet, melv csakis „.a gvermek egyéniségéhez simulásból" támadhat. Ne értsük az a­lalt, bogy például az iskolában a tanítónak a nevelési és tanítást minden egyes gyermek egyéniségéhez alkal­mazni és ehhez képest módosítani kell. épen az iskola -azon hely, hol sok különböző gyermeknek egymáshoz kell simulni: hol a társadalmi élet alapja megvettetve, a gyermekek mind egyenlő bánásmódban, hasonló kép­zésben részesülnek, mind ugyanazon fegyelem, ugyan­azon törvények alatt élnek; mii ők természetesnek ta­lálva, ellenkező esetben a tanítónak minden egyes gyer­mekhez simulásál részrehajlásnak tekintenék. De ha a nevelő a nevelést és képzést a gyermek neméhez, ko­rához és lermészclalkalához alkalmazza: akkor a gyer­mek egyénisége tekintetbe vételének eleget lévén, a nevelés állal kimutatott kívánalomnak „a tökéletes em­ber-nek előállása s megvalósulása bizonyitandja a jó elvek helyes használatát. A . . . I 'esz-prém- és feltérmegyei tanfelügyelő jelentése a megyei iskolatanácshoz. (Folytatás) A vessző fonásra vonatkozólag: Székesfehérvár városa határában termelt fűz, csak is a legközönségesebb munkára alkalmas. — A sárga fűz, reketye azonban könnyen clszaporítható volna. A városban három iparos foglalkozik finomabb munká­val, anyagait Piáczalmás, Kájtor, és a Duna szigeteiről szerzi be. Nagy mennyiségben vau. anyag az egész Duna menté­ben, — magával a fonással Ercsiben, Ráczalmáson, Duna­Pcntelén egykét egyén foglalkozik. Van továbbá Polgárdin, és Szent Mihályon, mely utóbbi helyen már a mult télen Gr. Zichy JenÖ úr több gyermeket oktattatott a kosárfonásra. Foglalkoznak még néhányan a kosár-fonással Vaálban, Íszkaszent-Györgyön, Nadapon és még néhány helyeken. A vessző-fonás tanításával a szalma fonás is Össsze­csatolható lenne. A tanítást Febérvárott, Vaalban, Ercsiben, és Rácalmáson kellene megkísérlem. c) Kötésre alkalmas sás van a velencei tóban, Per­katán, Ka j toron és az érdi uradalomban, j A sás feldolgozásával szinte néhány egyén foglalkozik ; Sz. Febérvárott, a hova az anyagot az ercsi uradalomból ! szerzik be, 20 ft számítva egy kocsi rakományt; : —továbbá, j Szabad-Batryánban, hol egy egész család él tisztességesen 1 munkája után. i • J A sás-fonással összekötendő volna a szalma fonás és I a megye háromhelyén volna az oktatás berendezendő u. m. ! Sz. Febérvárott, Velencén, Nyéken és Seregélyesen, j d) A csipke-verés, kötés és hímzésnek a megye te­I rületén Székcs-Fehérvároít, Moorott, Lovasberényben, Csák­váron, Marton vásárban, Bicskén, mely községekben számos iparos család lakik, lehetne jövője. Febérvárott és Mooron felállítandó felsőbb népoktatási intézetek kézi munka tanítói lesznek hivatva ennek tüzetes tanítására, mely helyeken a községekből bcküldottcknek, akár magán, akár a közjótékonyság, akár némi államsegély nyújtása által alkalom adatnék ezen foglalkozásban a kellő ügyességet megszerezni, hogy igy ezután a községekben ezen intézetekből kikerültek a házi ipar o nemét sikerrel m egho n o s í th at n ák,

Next

/
Thumbnails
Contents