Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-11-06
37í? Eressz-eressz, én kitiszom,. Hah pokol és átok! Gazdag arát — apám anyám — Ott! . . hiába vártok! — Csónakuszik a habon 8 lent mélyen alatta. Lány az ifjút szorosan Átölelve tartja. 8 z e g 1 e t y G y „S. haza minden lilülí." Haza és szerelem. J'íeszéiy, irta Tuba János. (G. Folytatás). — A közel jövő feleletet adand kérdéseire. Most pedig ne töltsük az időt üres csevegéssel, mert minden perc drága s ide jövetelem célja sem az volt- Mondja, mit szándékozik Ön tenni a jelen körülmények között? — Ha ön felment az elhirteleukedve adott szó küfcelelezettsége alól, mire kérem is ; úgy egy óra mulya Kibe lövöm magamat. — Ezt nem fogja tenni. — Akkor hát megvárom, mig a császáriak megszállják Aradot és a legelső napon tisztelkcdni fogok a hadparancsnokságnál. Azt hiszem szívesen fogadnak — mond keserű cynismussal. — Nem, ezt nem szabad tennie ! — kiáltott ijedten és némi ingerültséggel az ismeretlen. — Utóvégre is mit tartozik önre jövő sorsom. Hol van alapja a hatalomnak, melylyel tetteimnek batárt akar szabni? Igazán mondom, én nem értem önt uram. — Láncosy ur. — szólt szelidebb hangon az idegen és kezét megfogta az ifjúnak — azt hiszem, hogy sem rablóval, sem csalóval nem áll szemben. A körűimén vek késztétének, hogy rejtélyessé tegyem magamat, talán nagyobb mérvben is, mint kellett volna. Külsőleg álcát öltöttem, de bensőm maradt a régi, — én becsületes ember s önnek jó barátja vagyok. Hiszi-e ezt? Dezső feleletül megszoritá kezét — Köszönöm. Most pedig, ha bizik akaratomban, teljesítse azt, mire kérni lógom, és rövid időn ez egész rejtvény megfejtve leend ön elütt. — Legyen ; — szólt némi habozás után Dezső—-parancsoljon velem és én követni fogom utasításait. — Köszönöm, igen köszönöm ezt önnek, kedves barátom!—Engedje meg ezután igy szólítanom? Most pedig dologra. Gyorsan kibontá a vele hozott batyut s belőle póröltönvdarabokat szedett elő és lel az asztalra rakta. tv — Im önnek öltözéke. Magammal hoztam, hittem, hogy engedni fc 1 ' kérésemnek. Menekülnünk kell, más ut az ellenségtöl szabadulásra reánk nézve nincs. Öltözzék át, arcát ís jó lesz ruházatához illöleg álcázni. — En most magára hagyom — teendőim vannak: egy óra múlva azonban visszatérek; akkora legyen készen, mert indulni fogunk. Dezső nem állhatta meg, hogy ne kacagja magát, végig tekintvén a neki szánt öltönyön. — Es hova fogunk utazni ily ékes toilctte-ben?— kérdé némileg felvidultam — Legelőször is ki a városból. — volt az ép ugy laconícus, mint semmi magyarázatot nem nyújtó válasz. Majd folytatá : — Kérem : ne aggódjék semmiről ; siessen az átöltözéssel. Veszíteni való időnk nincs, mert az orosz sereg néhány óra múlva itt leend. Ezzel sietve hagyta oda a szobát, önmaga átalakításához látott. A mondott időre megjelent az ismeretlen ismerős. Dezső már készen volt öltözékével. A szobába lépett. Alig* ismertek egymásra. Dezsőben valódi falusi gazdát látott, o maga pedig kifogástalan kocsis volt. Mindketten kacagtak egymás toílette-jén A nyomor és szerencsétlenségnek sok nevetséges oldala van. — Készen vagyok uram, indulhatunk — szólalt meg; Dezső. — Igenis kérem alásan gazd' uram — felelt paraszt dialcc.tussal az ismeretlen. Dezső mosolygott, észrevette a figyelmeztetést, hogy & külsővel le kell vetkezni a belsőt is. Jelenlegi öltözékéhezi, más szerep illik. — Mond csak szógám Andris miféle alkalmatossággal utazunk. — Pompásan vau ! — kiáltott örömmel a másik. Majd hanghordozását változtatva folytatá. Csak tessék kijönni, a.kocsi már készen van. Dezső követte öt. A kocsi csakugyan a ház előtt állott Felültek és sebes vágtatva hagyták oda a várost. Es épen jókor, mert nemsokára a megérkezett orosz hadsereg zaja. hangzott az utcákon. (Folytatjuk). társas kirándulás élményei. (CA. Kol y tat ás). Selmeeről vaspályán óhajtva folytatni utunkat eló'tr. tett intézkedés folytán a niagy. áll. vasutak igazgatósága dij kedvezményben volt bennünket részesítendő; de mennyin.'-meghőköltünk, midőn azzal biztattak. hu«rv aligha lesz elég kocsi elfogadásunkra. Tudni kell nevezetesen, hogy »Selm.ec varosának csak egy vágánya pályája van G. Uerzencéig. inelly állomásnál a Zólyom Kuíkai pályába szögeli be. K szárny-vonalkának nem sok utasa szokott lenni, részint a mozdony lassúsága, részint azon oknállogva . hogy mind a mellett is többször letér vágányáról. Igy a Selmeciek magok jobbára saját alkalmatosságukim hajtatnak a nevezett állomás.-- helyig.--K miatt kocsi is kevés? vau. Valahogy azonban, megtöltse minden elfoglalható helyet, még a posta szobát is — még is csak befértünk. — a mi feletti örömében az ifjúság- neki is eresztette négyes danáját, — hogy az (ói hallatszott a vonat dürömbölésén is. ltunk mind lejebb szállt, itt ott fenyvesek, majd fchálfvwi bükkel benőtt két hegylánc közti völgyben. Gyönyörű panorámánk minden kanyarulatnál változott, de szemünk még nem telt be a gyönyörködéssel, midőn fölcsilláiuloít előttünk rég elhagyott kedves folyónk. a kanyarulataiban — úgy mint mélysége, szélessége -- és gyorsaságában, szeszélyesen, de folyton változó Garam. Mi átrobogtunk rajta s balkézre elhagyva, magunktól most. már csak. falaiban fenálló vadász tanyáját egykori dicső királyunk, av nagy 11. Mátyásnak — Garam-lícrzeneéu voltunk.