Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-06

• ' A kép, e kissé szétterülő völgyben is, bármely irányban tekintsünk — nagyszerű; az egymást távolság szerint magas­ságban mindinkább felülmúló begyek fölött elmerengve a képze­let szárnyai az egekig emeltek bennünket, a holott is lakozó mindenség urának valóságos zsámolyául tűntek föl a fenyő ko­szorúzott sötétlő ormok a nyugvó nap esti pírjával. — Két órát kelle itt várnunk a Rutkáról jövő vonat megérkezéséig. A vidék látásával betelve négyes karokban dicsőítők — a késedelem miatt már már türelmetlenkedni kezdő utazó társaság nem kevés gyönyörűségére — áz egek urát; midőn végre a csillag táborral szikrázó fényben vetekedve, a legközelebbi kanyarulatnál elő­robban a pokolbeli szörny, hogy tűzhányó torkával eszközölt 'gyors lélegzése közvetítésével beragadjon minket is a sötét cjbe Elhagytuk magunk mellett láthaHanúl Zólyomot, az őseink­áltál beköltözésünkkor már itt talált mohos várával, mely tanúja volt Hedvig, Nagy Lajos királyunk leányának .Jagell Ulászlóval való eljegyeztetésének; mely később egyik oly félelmes rabló fészke lön Giskra cseh martalócainak, — mígnem Hunyadi János által többször megtöretve, nagy fiának kegyelemre hódolának, hogy inagkövét képezzék a lcgyőzhetlenségéről világhírűvé lett fekete seregnek, a régi emlékű macedoni phalanxnak, vagy az ujabb francia gárdának; — mely oly sokszor látta most vendég­szerető falai közt az igazságos melléknevü királyt, majd ellen­séges szemmel az erdélyi felkelő fejedelmek: Bocskai, Uetlen ostromló hadait s őrizte ez utóbbi uralkodása alatt egyideig a nemzet legfőbb kincsét, szent ereklyéjét, az apostoli koronát! .... — Emiékim hová ragadtak ? Oh dicső napjai egykor hatalmas­nemzetem életének! mért íryíilnek könnyek szemembe, ha reátok viszszaeinlékezem? A letűnt nagyság felett érzett fájdalom,— vagy a sivár jelen sajtolja-e azokat vérző szivemből? .... — ])e félre a komor képekkel! hisz mi utazunk, és pedig­vígan — — már t: i: kiket a vonat egyhangú dübörgése és ide oda hintálása álomba nem szeuderített Mily kellemes lőn amazoknak, midőn a sötpt éj et, — melyben tova haladva Lo­sonc, majd Fülek is elmaradt mögöttünk — a pirkadó napsuga­rai halványan derengő, majd mindég erősebben izzó fénynyel váltották föl. S a láthatár szélén feltűnt Rima-Szombat városa. Mily meglepő a szendergönek, midőn e kiáltással ébresztik föl álmából: Rima-Szombat! (folytatjuk). Különféle k. — Az országos magyar képzőművészet társulat által a műcsarnok javára múlt hó 24-én megejtett sorsolás szá­mai s nyereményül rgya inak kimutatása szerkesztőségünknek megküldetvén: ha netán valakinek városunkból e sorsjátékra je­gyei volnának, szíveskedjék nálunk bemutatni a sorsolás ered­ményének megtekínthetése végett. — Mezőlakról, a kir. postahivataltól következő nyilat­kozatot vettünk: Folyó hó 27-én, sem 26-án a mezölaki posta­hivatalnál Mátyusházára címzett levél nem kézbesitetett, s négy hónapig egy levél sem hevertetett. A kir. postahivatalt semmi sem kötelezi, közönséges leveleket, különösen vidékre „express" kézbesíteni. Mátyusíiázáról fél év alatt kétszer voltak Mező-Lakon levélért, — és az egyik legalább öt percig gondolkodott, mig megtudta mondani, kinek és hová címzettet keres". — A halottak estéje, mint rendesen történni szokott, a szelíd emlékezés és hálás kegyelet megszentelő érzelmei közt folyt le. Már délután százai az elvesztett kedvesek fölötti fáj­dalomtól áthatott lelkeknek vándoroltak az álmodók csendes nyughelyéhöz. Fokozódott, c látogatók száma est ve felé, és egész tömeggé nőtte ki magát a beállott sötét éjszakára. A sírokon felgyúltak a mécsek, s lángjok fénytengerében megelevenedni, mozogni tetszettek a sírok és lakói. Az égés percegései közt mintegy hallani lehetett az elköltözőitek szelíd suttogásait. Min­den igazán érző szív megértette e hangokat, — különösen pedig azokét cs azét, a kik és akieszivhöz az életben oly közel álltak. Nyugodjatok szeretett hamvak csendesen ; ne zavarja meg semmi álmátokat, melyben élvezitek ama boldogságot, melyet az élet­ben megvalósítani alig bírunk! Különösen a lámpák fényözöné­I>cn úsztak a kálvária — temetőn Pálfy György, Csillag Mátyás, a Bencések, Martonfalvay Géza, Burghardt Leopold, Martonfal­vay Mihály, Gay Káról és Gizella sírjaik. — Egy mjí vészien hímzett díván vánkost volt; szerencsénk látni e napokban, mellyet Szenté Lenke k. a. öt hét fáradalmas és gondos munkája alatt készített el, — és most a valóban értékes kitűnő müvet királyné ö felségének szánva, ren­deltetése helyére szándékszik elvinni. Bármely nőnevelő intézet szerencséjének tarthatná, ha a derék íiatal nő a nőmunkákra ta­nítaná benn az ifjúságot. — A pápai jótékony wőegylet választmánya hálás köszönetet mond, segélyzettei nevében, mindazon t. aszszonysá­goknak, akik adományaikkal aszükölködőkről megemlékeztek,— nevezetesen Bocsor lstvánné 3 ft. 46 krral,-­Kraus Mik­sáné Somlón eszközölt 2 ft. gyűjtésével, — Schirkhuber •Józsefné egy vánkosciha — egy kötény - egy felső s egy alsó szoknyával, két férfi ing s két mcUénynyel, — Váli Fe­renené három rőf vászonnal, — K r e i s I e r Józsefné két vánkos és egy dunyhacihával, három fejrevaló kendő s egy réle­li vei, egy meleg férfi ing, egypár lábbeli, két mellény, két nad­rággal, egy sapka, és 10 röf szövettel téli ruhára, — Bermül­ler Józsefné egy melegkendő, egy felső ruha, egy férfi ing, egypár harisnyával, — Süttő Károlné két melegnadrág kis fiúknak, két sipka és egy kis réklivel. — G y á s z i s t e n í t i s z t e 1 e t fog tárta tni Dr. L ö \v L i­pót szegedi főrabbi elhunyta alkalmából a pápai izr. vallásköz­ség templomában (a ref. collégiumi épület) f. hó 7-én, holnap, vasárnap délután 3 órakor, Dr. Klein Mór főrabbi által. — Xépesedési mozgalom városunkban az elmúlt oc­tober havában. Születtek: 43férfi 18, nő 35,--róni. cath. 32, helv. hitv. 1, ágost. hitv. 1, orth. ízr. 6, val. k. izr. 3. — Köztük törvénytelen (í. — Házasság köttetett 8 pár. Meghaltak 23, férfi 11, nö 12,— róm. cath. 14, helv. hitv. 4, ágost. hitv, 1, izraelita 4; korra nézve halva lett 3, születéstől hat hóig 6, féltől egy évig 2, egy évtől 10-ig 0; 10 évtől 20-ig 2; 20 évtől 4t)-ig 5- 40 évtől (iO-ig 2; 60 évtől 80-ig 3; — beteg­ségre nézve: tüdőlobban 5, tüdővészbeu 4, agylobban 2, hagy­mázbau 2, béllobban 1, újszülöttek gyengeségében 3, erőtlen­ségben 2, szélhűdés — vérveszteség — sorvadás, vizkórban egy­egy. Különös betegség nem uralkodott. F. M. — A budapesti oY,t. 14—18-i o rsz ágos gy ü m öcs­kiállításon Gr. Esterházy Pál pápai kertjének gyümölcs,szőtlő és konyhanövényekben gazdag gyűjteménye Heykál. Ede fő­kertész által ezüst érmet nyert. Kivüle megyénkből még Szi­las Balhás községi faiskola kitűnő gyűjteménye, képviselve Se­bestyén Antal községi faiskola gondnoka által, szinte ezüst érmet kapott. — A pálinkaivás elharapódzása és az ezzel űzött vis­szaélések ellen szóllalt fel igen helyesen Lévay Ferenc Szeged városa közgyűlésén. Elmondja, hogy míg Szeged lakossága hajdan csak bort ivott; most 70—80 bormérő helylyel szemben a pálinkamérők száma 478-ra rúgott fel. Elmondja, hogy e he­lyeken 16, sőt 12 kros pálinkát mérnek, mig a valódi gabona pálinka ivásnak általában tapasztalt veszélyessége következtében indítványozta, miszerint vizsgáitássa meg a város vegyészileg a gyanús olcsóságé pálinkákat, s ha a tudományos vizsgálat ered­ménye bebizonyitandja, hogy a pálinka az egészségre nézve ve­szélyes elemekből áll, vessen tilalmat annak darusítására. —. Tökéletesen helyeseljük ezen indítványt, sőt óhajtandóuak tar­tanánk, ha városunkban is megindulna hasonnemü vizsgálat. Legio nálunk is a pálinkaboutiquok száma, melyek a magyarfajra nézve testileg és erkölcsileg veszélyes pálinkaivást nagyon terjesztik.

Next

/
Thumbnails
Contents