Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-06

vei ellenkező esőiben. saját érdeke ellen látnók Öt dolgozni annyiban, hogy külföldi cikkének eladása mellett csupán detailbnn (kicsinyben), volna haszna, — holott a belföldi selyem cikkel, mint a sei vem gvár c^vik részvén vesének en grossban (nagyban; is. Ks igy nein szivárognának ki hazánkból annyi milliók ; mert belszükségletünkei tökéletesen fedezhetnök, és bátran versenyre, kelhetnénk a külföld virágzó iparával, az Orosz, Szerb, Komán és Törökország piacain is ; mert mint szomszéd országok reánk lennének utalva szükségleteiket LÚlunk beszerezni. Korunk iparának jelesei ezt már rég belátták, bogy kelet piacait tulajdonkép mi magyarok lennénk hivatva kielégíteni. De cléo* szomorú, c téren eddia* nagyon kevés történt, mert hazánkban eddig kevés lelkesülöi voltak az iparnak, hanem annál több ócsárlói, és leíiézöi. A mi elég sajnos ; mert boldog ország csak akkor leszünk, és lehetünk, ha c téves fogalmunkból kivetkőzünk. Megyjegyzondö még, hogy ezen üdvös intézmény által nem csak hazánk anyagi jóléte javulna, hanem minden egyes honpolgáré is, — miután a részvénj'jegyek, lehető legcsekélyebb összegre lennének meghatározva, úgy hogy minden egyes polgárnak alkalom nyújtatnék ezen hazahas intézményben filléreivel részt vehetni és karöltve elősegíteni szép hazánk felvirágzását, mely annyi éveken át mintegy kézlekötve nézte Ausztria iparának nagy mérvben fejlődését Es szégyen : bámulatunkban saját iparunkat cllianyagolánk, mintegy martalékul oda dobva a külföldnek ; de vigasztalódjunk. Az önébredés boldogító órája elérkezett, a nemzet lát. Akarata és gondolata korlátlan és szabad ; tehát éljünk ezen emberi adománynyal és jogunkkal ; mert óriási gyorsasággal kell haladnunk, ha azt akarjuk, hogy a küllőid iparát megközelíthessük ós hogy silány tengődő iparunkat, a végelpusztulástól megmentsük. Honrath Ignác. A t. cikkíró, selyemiparunk fölvirágzását csak egy, részvényen alapított gyár létezése után hiszi bekövetkezni. Pedig a gyár majd későbbi teendő lesz. Előbb a népben kell általánossá tenni a selyemtenyésztés jelentőségét a selyemhernyók növelésével, mint ez már eddig is az alsóvidéken, Sopron és Nyitramegyékben oly szép ápolásnak örvend. Mihelyt lesz-feldolgozandó nyers anyag, elég selyemgubó, — azonnal áll elö gyár is. Pápa és vidékének sok helyen homokos talaja különösen alkalmas lenne eperfatenyésztésre. A mi népünk sikerrel foglalkozhatnék a selyemiparral, legközelebb a selyemtermelésében. Csak ébrednünk kellene, hogy belássuk, egyéb házi. ipar-teendőink mellett ennek is fontosságát. A pápai önkénytes tűzoltóegylet alapszabályai. (Folytatás). A főparancsnok jogai és kötelességei. 27. §. 1. A főparancsnok a működő tagok összegének feje, s mint ilyen az alapszabályok korlátai között mindannyinak felette áll. 2. A működök gyűlésén és a tiszti széken az elnök jogait gyakorolja, s az ott hozott határozatok végrehajtásáról gondoskodik, a jegyzökönyvek hitelesítésére 3 tagú bizottságot nevez , melynek kötelessége azt legkésőbb öt nap alatt teljesíteni. 3. A gyakorlatokat vezeti, tüzeseteknél kizárólag ö parancsnokol. 4. A működőket mindenütt képviseli. f>. íléndkivüli gyakorlatokat bármikor tarthat. ' 6. A működő tagokat szereik megvizsgálása végett bármikor kirendelheti, s a szertár állapotáról magának bármikor meggyőződést szerezhet. 7. Segédtisztjét, a zászló- illetőleg lámpatartót és csővezetőket kinevezi. 8. Minden tűzesetnél, heti gyakorlatnál és téli iskolázásra összejövetelnél megjelenni, s névsort olvastatni köteles. 9. A városból eltávozása, betegsége vagy indokolt akadályoztatása esetén tartozik magát az alparancsnok által helyettesíteni, de addig, mig a városban van, minden felelőséget visel. 10. Rendkívüli esetekben 10 frtig utalványozhat, ezt azonban kötelessége jóváhagyás végett a legközelebbi választmányi ülés elé terjeszteni. Alparancsnok. 28. §. 1. A főparancsnok akadályoztatása esetében annak minden jogait gyakorolja, és kötelességeit viseli, s ezen idö alatti tetteiért felelősséggel tartozik. 2. Segédtisztjét kinevezi. Osztály parancsnok. 29. §. 1. Az osztály parancsnokok tüzeseteknél, gyakorlatoknál és téli iskolázásoknál a parancsnokság utasításait pontosan teljesíteni, s a most említett alkalmakkor osztályaikat vezetni tartoznak. 2. Osztályaiknak névsorát a fentebb említett helyeken mindenkor felolvasni, s a hiányzó tagokat a legközelebb tartandó tiszti székre bejelenteni tartoznak. 3. Parancsokat egyedül a fő- vagy alparancsnoktól fogadhatnak, s ezeknek minden parancsait elfogadni, s azokat szigorúan végrehajtani . taráznak, s eg edül osztályaiknak parancsolhatnak. 4. A íö- vagy alparancsnok akadályoztatása esetében a 25. §-ban meghatározott sorrend szerint helyettesül kinevezett osztály parancsnok, a parancsnokságot minden felelősséggel átveszi, mely megbízás és felelősség azonban megszűnik, mihelyt a fo- vagy alparancsnok megjelenik. 5. Tartoznak az osztályukban levő tagoknak szereit havonként legalább egyszer megvizsgálni, s az eredményről a parancsnokságnak jelentést tenni. G. Tartoznak minden 14 napban legalább egyszer osztályaikkal gyakorlatot tartani, s e* gyakorlat napját 48 órával elébb a parancsnokságnál bejelenteni. 7. Tartoznak (sorrendben) hetenként legalább egyszer téli iskolázásokat tartani. Főszertárnok. 30. §. 1. Az egylet összes helyiségeire, és szereire s azoknak jókarban tartására felelősség terhe alatt felügyel. 2. Tüzeseteknél, gyakorlatoknál és téli iskolázásoknál pontosan megjelenni köteles.