Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-06

száradt, feküdt minden kenyérkeresete; lia ez nincs, nincs miből élnie,'nincs hogyan mit szereznie, ha csak nem adósságot, mit keresztyén és zsidó uzsorás jó magas percentre ad! De fogná-e érezni ugy az idő veszteségél a föld— mivelő polgártársunk, ha otthon dolgot tudna a kezébe fogni, egyebet az eke rúdja kifaragásánál és szidná-e az Istent, időt, s a mi még szájába akad, ha kezében forogna a szalma, miből a csinos kosár fonódik: vagy nyesné a bicskát a bakonyi jó fanemekből, fa tárgyakat s igy tovább. Volna-e mintegy utalva a korcsmára, az otthon létlen lenni nem biró, ha van munka otthon, — és lelnék-e a ház apróságai legnagyobb gyönyörüket a veszekedésben, ha munkásságban apjuk menne jó példával elöl. S ha az elemi csapások érik a földművest, kellene-e oly kétségbeesésnek adni oda magát, ha tudná, hogy van télen máskép módja kenyerei hozni a házhoz, ha nincs is eleség a földjén, hajtana-e az uzsora oly buja virágokat, ha az óvatosabb ember is bizton számolhatna arra, hogy kézi munkájából fizeti vissza a földműves a kölcsön vett pénzt, ha termése roszul ütött ki. A haszon kézzelfogható, a házi ipar üdvösségét illyes tekintetek mellett seuki nem fogja tagadhatni. De mit tehet ez irányban a társadalom- hisz ez csak az önakaraltól függ talán, s van-e joga a társadalomnak az önakarat ily befolyásolására? Lássuk jövő cikkünkben. Beláityi. Pápa. városa képvisclotestíileíének 1875. évi október 24-éu • tartott rendes közgyűlése. .\z 1870. cvi költségvetési előirányzat tételciikint tárgyalás alá vétetvén, a kiadás 5-ik tételéhen az Írnokok és a városi őrmester fizetése évi 400 l't ró l 450 fira emeltetni rendeltetett. A kiadási 7-'\k tételben foglalt tanodái segélyezést Dr. Lövvj László képviselő kihagyatni indítványozza, mert a városi pénztárból csak a községi, nem pedig a felekezeti iskolák segélyezhetek. A képviselő testület azonban, azon okból, mivel a tanodái segély az illető felekezethez tartozó adózók adóösszege arányában osztaíik meg a felekezetek között, s ezen pót-adó a (elekezetek részére csupán a könyebb kezelés tekintetéből szedetik a városi pótadóval együttesen, a költségvetésben a tanodái segélyt jövőre is meghagyatni rendelte. Dr. Löwi .László képviselő ezen határozat ellen fülebbezését jelenti be. A kiadási 25. (ételnél az vitealámpák száma 10-el szaporíttatni indilványoztatván, el fogad tátott és a költségvetés ehhezképest emeltetni rendeltetett. Inditványozíatott továbbá, hogy az alsó városi hoaszuutcának nyáron át leendő öntöztetése elrendeltessék , g ezzel járó költség a költségvetésbe fölvétessék. A képviselő testület egészségi tekintetből a hossza-utcának öntözését és a sárnak onnan gyakori elhordatását szükségesnek ismervén, az öntözésnek a lehetőséghez képest teljesítése, továbbá a város gazdasági és egyéb községi munkáira a városi fogatok számát egygyel szaporítani, s e célra a költségvetésbe 1000 ftot fölvenni rendelt. Ezek szerint a költségvetés összes kiadása G-l540 l't. 98 kr. melynek fedezésére a bevétel 36024 ft. 50 kr. kiadási többlet tehát 23516 ft. 48 kr.' mely összeg a 96927 ft. 80

V» kr. állami adóból a pót-adómentes 3446 ft. 58 kr. levonása után fennmaradó 93481 ft. 3t'/

a krra 39'.; krjával lesz pót-adókép kivetendő, s ekent bejön 23604 forint 2 kr. A jegyzőkönyvet Békássy Lajos, Brader Sámuel, Pék Antal, Rózsa István és Vágó János képviselők hitelesíteniük. h. Selyemiparunkról. (Folytatás és vége). Ezen ü"vár áldást hozó működésének kezdete körülbelül 1880 —1881 évben történhetnék, részint zilált pénzviszouyainknak akkorra kikeverése miatt, részint azon okból, mivel oly hazai szakképes egyénekkel, kik a selyemgyártás készítését, annak mindennemű részletezését, és vezetését gyakorlatilag tanulmányozták volna, nem rendelkezünk ; ezen pedig segíteni ugy vélem, csak is ugy lennénk képesek, ha kormányunk, és az öszves magyarországi kereskedő testület karöltve legelső kötelességévé tenné, különböző gyűjtések és csekély áldozatok által aunyi pénzmennyiséget öszszcgyüjteni, hogy huSÜ — huszonöt, elég képességgel bíró ifja egyént, különböző pályákon állókat — ugy hogy ezen négy elem legyen képviselve , u. m. Oberniens, (.vegyész; a szirick vegyeluiozéseihez ; kereskedő, gépész, a gépzetek tanulmányozásaihoz; és Ui'háuy munkás); saját költségünkön valamely tekintélyes Francia vagy olasz selyemgyárba adnánk, tökéletes kiképzés végett, és kiképzettségük után, mintegy lekötelezettjei az államnak, tartoznának hazatérni, és az itt egykor létesítendő selyemgyárban, tanulmányaikat érvényre emelni. így a szakerők meglévén, következnék a gyár megalakulása, melyet, kívánatos lenne, hogy nem egyes milliókkal rendelkező egyének alapíthatnának, hanem „nemzetközi részvénytársulattá" alakulna; mely címet szintén viselhetné is; zömét mindenesetre a kereskedő osztály képezné. Készemről én biztosnak tartom, hogy iparunk fejlődése, hazánk felvirágzása és jólléte tekintetéből, minden egyes kereskedő részt veend, mint részvényes, ezen életképes, és hazafias vállalatban, és részvényei mennyiségét vagyonához mérten és illetőleg vásárolja. Megjegyzendő, hogy nagy előnynek tekinthetnénk, ha hazánk divatkereskedöi, a többi részvényesekkel aránylag, nagyobb számot képeznének; mert mint érdekelt fél, és részvénytulajdonos, lehetőleg mellőzné a külföldi ipart, s vevőinek, elébe helyezne hazánk-szültc készítményeket; mert mi-