Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-10-16

jelenni tartozik, s melyen érvényes határozathozatalra az összes tisztek egynegyed részének jelenléte szükséges. Panaszos ügyek elintézésére pedig mindenkor két, a működök között ranggal nem biró tag is meghivandó, 2. A müködö tagokat felveszi, s okadatolt esetekben kizárja. 3. Az egylet érdekében és tűzveszélyeknél magukat kitüntetett egyéneket megjutalmazás végett a választmánynak ajánlja. 4. Az egylet szükséges gépeinek és eszközeinek megszerzését a választmánynak ajánlja. 5. A gyakorlatoknak és téli iskolázásoknak idejét kitűzi, s egyáltalában az egylet kitűzött célja elérésére újításokat és célszerű intézkedéseket tesz. 6. A tüzrendörség és tüzörség teendőit megszabja, s azok pontos teljesítésére felügyel. 7. A tüzeseteknél, gyakorlatoknál és téli iskolázásoknál oknélkül meg nem jelent tagokra a szolgálati szabályzatban kiszabott bírságot alkalmazza, s elmaradásuk okait, ha ilyenek jelentettek, megbírálja. 8. A panaszkönyvbe beirt panaszokat elbírálja, s a müködö tagok között — szolgálati ügyekből — felmerült viszályokat elintézi. 9. A fő- és alparancsnok kivételével valamennyi tisztet felelőségre vonhat s elmarasztalhat. Az elmarasztaltnak azonban jogában áll ügyét 15 nap alatt a működök gyűlése elé fellebbezui. 10. Az egyes működő tagok részére szükséges szereket kiutalványozza. Tiszti kar. 26, §. A tisztikar áll: a) 1 főparancsnok, b) 1 alparancsnok, c) 1 tornász, 1 szivattyús, 1 mentő-osztály parancsnok. d) 1 főszertárnok, e) 2 orvos, f; 1 sebész, g; 1 fő- és I alparancsnoki segédtiszt, h) 2 tornász, 2 szivattyús, 2 mentö-szakaszvczetö, i) 4 tornász, 4 szivattyús, 4 mentő csoportvezető, j) 4 alszertárnok, k) 4 szertári felügyelő. 1; 1 zászlótartóból. 26. §. A fő- és alparancsnok, osztályparancsnokok, föszertárnok, orvosok, sebész, alszertárnokok és szertári felügyelők az Összes működő tagok közül és által, végre a szakasz és csoport vezetők minden szakasz és csoportból és által választatnak. A tiszti kar rendesen három évre választatik, halálozás, kizárás vagy visszalépés esetében, a megürült tiszti állomás helyettesítés utján a legközelebbi működő gyűlésig a tiszti szék által töltetik he. A megválasztott tiszti kar névsora tudomásvétel végett a helyhatósággal közlendő. (Folytatjuk). Ama vitás ügyben Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapjának legközelebbi számában azt az észrevételét olvastam, hogy az izr. községi vitát az orfch. válaszával bezártnak tekinti. Azt magam is helyeslem, — hanem miután a cikkíró nem az általam képviselt eszméket cáfolta, hanem személyemet támadta meg, s igy ügyetlen tollával az eszmeharcot, személyes harccá változtatta, kérem tehát jelen soraim felvételét, hogy személyem védelmére a közönség színe előtt néhány szót emelhessek. Mert „qui tacet, et non contra dicit, consentire videtur." Legközelebbi templomelőtti helypénz szedésre vonatkozó cikkem, mint villám csapott az orthodoxok hitközségébe, és azon tűnődtek, hogy hogyan és kiáltal boszultassák meg a szabad államban szabadon ejtett szavaimat! és íme találtak egyet tudós ilj. Marton Ignác személyébeu, kit gyávasága nem engedett keservessen faragott cikkét neve aláírásával ellátni, hanem mint pedig orgyilkos támadta meg személyemet. Hogy az iró valóban ő volt, authentice tudom. Erre felei és ostoba megbízói újongtak, a helyett, hogy sirtak volna, hogy ilyen emberre bizták védelmeket, kit, valamint társait, valójában válaszra sem méltatnék; de miért is hántanám szegényeket, hisz ők engem dicsértek, mert tőlök gyaláztatni dicséret, dicsértetni gyalázat. — Azt az igazságtalan vádat emelték ellenem, hogy én a vallást megtámadtam volna, és kérdik, hogy vájjon, mint vallási reformátor akarnék-e fellépni? de már mi okom lett A'olna, azon vallást megtámadni, melyben magam is neveltettem, midőn nem tudom, hogy melyik vallás legjobb! valamint Less ing „Bölcs Náthán" című munkájában írja, hogy egy apának három lia volt, de csak egy ritka drága kövekkel ékített gyűrűje, — tudta, hogy holta után íiai majd civakodnak a gyűrű birtokán, csináltatott tehát még kettőt az előbbi mintájára, de csak ál kövekkel rakatván körül. Mindegyik ujának hagyományozott egyet. Halála után a fiai közül mindegyik azt hitte, hogy az ő gyűrűje a valódi. Igy vagyunk a vallásokkal is! Mindegyik vallás követői azt hiszik, hogy az övék a valódi. Ámde legyen! „Glaube macht selig." En nem a vallást, hanem annak elferdítőit támadtam meg, kiknél mindenesetre a magyar nyelv tudásának hiánya okozta a hamis interpraetatiot; kik dacára annak, hogy az 1807. 17. t. c. által az ország többi lakosaival egyenlő politikai jogokkal ruháztattak fel, és hogy lepattant róluk a békó, melyben évcsredek óta sinlődtek, még most is oly elfogultak, hogy a korhoz és viszonyaihoz alkalmazkodni nem akarnak. Vagy miért akarnék, mint vallási reformátor föllépni?! Sokkal csekélyebb vallási ismeretekkel birok, mint a művelt cikkíró is monda, mintsem képes volnék erre; de felesleges is volna, mert a haladás eszméi ugy is utat törnek maguknak, valamint a gyümölcs ha túl érik, magától is leesik a fáról. Továbbá legcsattanósabb az orthodox község szószóllójáMarton Ignácnak, azon badar állítása: ha katonának kell lennem, akkor jurista létemet igazolom — ha jogászi teendőket kell végeznem, akkor katona vagyok. — Igaz, hogy én Szt. Ivó (jogászok védszentje) és Mars (hadúr) zászlójához esküdtem, az előbbihez azért, mert pályámul választottam, az utóbbival honpolgári kötelességemnek tettem eleget.! Hogy nemcsak mint jurista, polgártársaim sértett jogait védjem, hanem ha hazám veszélyben forog, mint katona sikra szálljak. Megnyugvással tekinthetek vissza múltamra, mert jogi tanulmányaimat a pesti és bécsi egyetemeken végezvén, ott