Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-08-28

— á mesebeli MkM temetem* foL Igaz, lidg-y itt „lelkiismer rotes-, legtöbb figyelmet az anyagi fi* fordító" tanár tttf ismét a*t fftoAdhatjst« hógy „pár" órái fölösleges vízsgátlás nem elég" oly kitünö tanférfiú megismerésére. Né ámítsa azzal magát, tudós úr! gyümölcséről ismertetik meg a fa. — Aztán meg azt is mondja ön, hogyha fáradságot vettem volna magamnak az ön tanítását többször megtekinteni; ítéletem „nem lett volna oly e gy o d a 1 u s h ián y b s." Isten őrizz ! elég kínszenvedés volt nekem két órán keresztül hallgatni: „Mondjon meg nekem" (ezt vagy amazt) „Mutasson meg az Ázsia hegységeket" stb. émelygős kérdéseket, s a mellék vagy felfejtö kérdésekből meggyőződni, hogy itt tanú Itatott eleg, de nem taníttatott, s hogy legnagyobb része áz eredménynek némely kitűnőbb észtehetségnek (Pájer Tini és Beck TÍnr) tulajdonítható. Azért, lássa tudós Schór A. úr, nem azon' másik intézetnek, hanem aíifiak, melyben ön tanított, volt szüksége dicsére.re, mit hogy én némi — föllebb is említett — kollegiális kedvezményből meg is tettem, ezt a közvélemény előtt elismerem, hogy hibám, s kénytelen vagyok elnézésért esdeni, miután fölfedeztetett, és hogy ön — sajátságos fennhéjázó természeténél fogva — mit kartársai is bizonyítanak — még ezzel sem elégedett meg, hanem a közvélemény előtt a sértettet szenvelegve annak helyeslő ítéletét kizsákmányolni akarta, — ez több, mint okszerűtlen túíkövefelés, ez erőszakoskodás. Ennyit a ,

5

Még egy szó"-hoz. Ha netalán tudós Senor A. úr viszketegc eloszlatására mindazonáltal még ez sem használna, drasztikusabb szerrel is szolgálhatok. Halasi. Tüzollóegyleli ügy. A pápai önkéntes tüzo!tóeg>let mászóháza építésének költségei fedezésére — Lászy Vilmos színigazgató úr által f. hó 5-én tartott színi előadás tiszta jövedelme jegyekből 105 frt 97 kr. o. é. volt, ennek az egyletre eső fele része 53 frt 99 kr; hozzá számítva ehez a következő felülfizetéseket, u. m.: 1. Főtisztelendő Szülik Káról ur . . 3. T. Lászy Vilmos színigazgató ür . 3. Mattus György ur 4. Szalczer József uf 5. líorler Ferencfc ur 3 fit — 2 „ - „ 60 Összesen 6 frt — ö. ét tesz az összfes líévétel 58 frt 99 krty mely összeg az alulirt kiküldött bizottság által 00 frfra kiegé-^ szíttetvén,. egyleti főparancsnok urnák átadatott. Midőn jelen számadásunkat nyilvánosságra hozzuk) nem mulaszthatjuk el az egylet nevében legforróbb köszönetünket kijelenteni a t. közönségnek azon áldozat-készségeért, melyet azáltal tanúsított, hogy számos megjelenésével lehetővé tette azt, bogy az egylet kitűzött célját elérhesse, s ezen cél eléréséhez segédkezet nyújtani szíveskedett. Fogadják ismételt köszönetünket, s tartsák meg egyletünket tapasztalt nagylelkű pártfogásukban. Kelt Pápán, augusztus 15-én 1875. Horváth Lajos, bizottsági tag. Szokoly Ignác, bizottsági tag. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések. Augusztus 30-án Kovács István és Szaláy Zsuzsanna ellen ingóságra Nyaradon. Csajtay István ellen a pápai 381. és 373. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Pápán. — 31-én Vebcr István ellen ingóságra Nyőgéren. Szálai Ferenc ellen ingóságra Pápán. — Szeptember 1-én Böscnback Károly, Rumpold Katalin és Hujber Teréz ellen ingóságra Pápán. — 3-án Lázár Mihály ellen a nyárádi 130. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Nyaradon. — 4-én Gulyás István ellen ingóságra Borsos-Győrött. Eiffltf Optimismus és pessimismus. f Devecseritől). (9. Folytatás). S van rnégis egy irány — különösen nemzetgazdasági irók által kiművelve — mely a népesség szaporodásában a legnagyobb átkát látja az emberiségnek. Az élelmi szerek növekedése nem tart lépést a népesség szaporodásával; tehát az eredmény nem lehet más, mint krisis és a gyöngének és erötelennek — ki a léteiért vívott küzdelemben az erőssel a yéfsétiyt kiállani nem birja — bukása. E gyönge, ez erötelen pedig nem lehet más, mint a társadalomnak legalsó, szegény osztálya. Ez osztály anyagi helyzetének javítása látszik azon „quadratura círculi"-nak, melynek megfejtésében hiában fáradoznak az emberiség legfölkentebb szellemei s leghivatottabbjai. Ez ' az, mi a mai civilisatio legnagyobb árnyát képezi s a társadalom testén, mint veszélyes seb, mindig tovább-tovább terjedni látszik. A társadalom e bajának orvoslására előállottak a társadalmi bölcselök, orvosok, többé-kevésbbé radicalís szerekkel. Egyrésze a társadalom jelen berendezését teljesen fölforgathatónak hirdetvén, a tulajdont, mint az irigységnek és kajánságnak forrását eltörlendönek kívánta, — E tannak cáfolata nem nehéz. Hisz a physikai világ tárgyaira mindenki által — elméletileg szerzett — egyenlő joga a gyakorlatban valósíthatlan, az egyes dolgok önmagukban csak ritkán képesek az emberi sokféle szükségletek kielé-' gítésére, hanem szükséges, hogy azok átalakíttassanak és emberi szükséglet kielégítésére alkalmassá tétessenek. Ez alkalmassá tétel történik a munka által. Az ember a tóimkával a természeti világ holt tárgyaiba, életet, elevenséget önt, — azokra saját énjét nyomja, s így arra jogot is szférez. Ezt megtiltani akarni* annyit tenne, mint az emberiséget tunyaságra nevelni, az önmaga és hozzá közéi állók iránti gondoskodás lehetőségét elvenni; egyértelmű volna a haladás leghatalmasabb rugójának s ezáltal a civilisationak megsemmisítésével. Sapienti sát. Errö több szót vesztegetni fölösleges volna. Nem marad más ut a baj orvoslására, mint kevésbé radicalís eszközökről gondoskodni.