Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-08-28

— á mesebeli MkM temetem* foL Igaz, lidg-y itt „lelkiismer rotes-, legtöbb figyelmet az anyagi fi* fordító" tanár tttf ismét a*t fftoAdhatjst« hógy „pár" órái fölösleges vízsgát­lás nem elég" oly kitünö tanférfiú megismerésére. Né ámítsa azzal magát, tudós úr! gyümölcséről ismertetik meg a fa. — Aztán meg azt is mondja ön, hogyha fáradságot vettem volna magamnak az ön tanítását többször megtekinteni; ítéletem „nem lett volna oly e gy o d a 1 u s h ián y b s." Isten őrizz ! elég kínszenvedés volt nekem két órán keresztül hallgatni: „Mond­jon meg nekem" (ezt vagy amazt) „Mutasson meg az Ázsia hegységeket" stb. émelygős kérdéseket, s a mellék vagy felfejtö kérdésekből meggyőződni, hogy itt tanú Itatott eleg, de nem taníttatott, s hogy legnagyobb része áz eredmény­nek némely kitűnőbb észtehetségnek (Pájer Tini és Beck TÍnr) tulajdonítható. Azért, lássa tudós Schór A. úr, nem azon' másik intézetnek, hanem aíifiak, melyben ön tanított, volt szük­sége dicsére.re, mit hogy én némi — föllebb is említett — kol­legiális kedvezményből meg is tettem, ezt a közvélemény előtt elismerem, hogy hibám, s kénytelen vagyok elnézésért esdeni, miután fölfedeztetett, és hogy ön — sajátságos fennhéjázó ter­mészeténél fogva — mit kartársai is bizonyítanak — még ezzel sem elégedett meg, hanem a közvélemény előtt a sértettet szen­velegve annak helyeslő ítéletét kizsákmányolni akarta, — ez több, mint okszerűtlen túíkövefelés, ez erőszakoskodás. Ennyit a , 5 Még egy szó"-hoz. Ha netalán tudós Senor A. úr viszketegc eloszlatására mindazonáltal még ez sem hasz­nálna, drasztikusabb szerrel is szolgálhatok. Halasi. Tüzollóegyleli ügy. A pápai önkéntes tüzo!tóeg>let mászóháza építésének költ­ségei fedezésére — Lászy Vilmos színigazgató úr által f. hó 5-én tartott színi előadás tiszta jövedelme jegyekből 105 frt 97 kr. o. é. volt, ennek az egyletre eső fele része 53 frt 99 kr; hozzá számítva ehez a következő felülfizetéseket, u. m.: 1. Főtisztelendő Szülik Káról ur . . 3. T. Lászy Vilmos színigazgató ür . 3. Mattus György ur 4. Szalczer József uf 5. líorler Ferencfc ur 3 fit — 2 „ ­- „ 60 Összesen 6 frt — ö. ét tesz az összfes líévétel 58 frt 99 krty mely összeg az alulirt kiküldött bizottság által 00 frfra kiegé-^ szíttetvén,. egyleti főparancsnok urnák átadatott. Midőn jelen számadásunkat nyilvánosságra hozzuk) nem mulaszthatjuk el az egylet nevében legforróbb köszönetünket kijelenteni a t. közönségnek azon áldozat-készségeért, melyet azáltal tanúsított, hogy számos megjelenésével lehetővé tette azt, bogy az egylet kitűzött célját elérhesse, s ezen cél eléréséhez segédkezet nyújtani szíveskedett. Fogadják ismételt köszönetün­ket, s tartsák meg egyletünket tapasztalt nagylelkű pártfogá­sukban. Kelt Pápán, augusztus 15-én 1875. Horváth Lajos, bizottsági tag. Szokoly Ignác, bizottsági tag. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések. Augusztus 30-án Kovács István és Szaláy Zsuzsanna ellen ingóságra Nyaradon. Csajtay István ellen a pá­pai 381. és 373. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Pá­pán. — 31-én Vebcr István ellen ingóságra Nyőgéren. Szálai Ferenc ellen ingóságra Pápán. — Szeptember 1-én Böscnback Károly, Rumpold Katalin és Hujber Teréz ellen ingóságra Pá­pán. — 3-án Lázár Mihály ellen a nyárádi 130. sz. telekjkönyv­ben foglalt ingatlanokra Nyaradon. — 4-én Gulyás István ellen ingóságra Borsos-Győrött. Eiffltf Optimismus és pessimismus. f Devecseritől). (9. Folytatás). S van rnégis egy irány — különösen nemzetgazdasági irók által kiművelve — mely a népesség szaporodásában a legnagyobb átkát látja az emberiségnek. Az élelmi sze­rek növekedése nem tart lépést a népesség szaporodásával; tehát az eredmény nem lehet más, mint krisis és a gyön­gének és erötelennek — ki a léteiért vívott küzdelemben az erőssel a yéfsétiyt kiállani nem birja — bukása. E gyönge, ez erötelen pedig nem lehet más, mint a társada­lomnak legalsó, szegény osztálya. Ez osztály anyagi hely­zetének javítása látszik azon „quadratura círculi"-nak, mely­nek megfejtésében hiában fáradoznak az emberiség legföl­kentebb szellemei s leghivatottabbjai. Ez ' az, mi a mai civilisatio legnagyobb árnyát képezi s a társadalom testén, mint veszélyes seb, mindig tovább-tovább terjedni látszik. A társadalom e bajának orvoslására előállottak a tár­sadalmi bölcselök, orvosok, többé-kevésbbé radicalís sze­rekkel. Egyrésze a társadalom jelen berendezését teljesen fölforgathatónak hirdetvén, a tulajdont, mint az irigység­nek és kajánságnak forrását eltörlendönek kívánta, — E tannak cáfolata nem nehéz. Hisz a physikai világ tárgyaira mindenki által — elméletileg szerzett — egyenlő joga a gyakorlatban valósíthatlan, az egyes dolgok önmagukban csak ritkán képesek az emberi sokféle szükségletek kielé-' gítésére, hanem szükséges, hogy azok átalakíttassanak és emberi szükséglet kielégítésére alkalmassá tétessenek. Ez alkalmassá tétel történik a munka által. Az ember a tóim­kával a természeti világ holt tárgyaiba, életet, elevenséget önt, — azokra saját énjét nyomja, s így arra jogot is szférez. Ezt megtiltani akarni* annyit tenne, mint az emberiséget tunyaságra nevelni, az önmaga és hozzá közéi állók iránti gondoskodás lehetőségét elvenni; egyértelmű volna a hala­dás leghatalmasabb rugójának s ezáltal a civilisationak meg­semmisítésével. Sapienti sát. Errö több szót vesztegetni fölösleges volna. Nem marad más ut a baj orvoslására, mint kevésbé radicalís eszközökről gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents