Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-01-23

iet, s az két annyi áron rosz munkát szolgáltat, - a mun­kaadó mindjárt el kárhoztatja az ország iparát, pedig az ilyesmi előfordul nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Nem egyéb ez, mint néha meggondolatlanságból, de legkivált a rendezetlen állapotokból eredő felhasználása a ritka alkalom­nak, mihez igen gyakran járul a műveltség hiánya, s ezzel együtt az üzleti szilárdság s a kellő munkabeosztás nem ismerése. Azzal ne áltassa magát senki, hogy hazánk ipara je­lenleg a külföld iparához mérve, azt csak megközelítő is volna, mert aránylag virágzóbb és kiterjedtebb iparunk volt 1S48 előtt, mint van ma, s én bizton merem álllítani, ho^y mi ma s aj át készít m é n y e i n k b ö 1 csak olyan ki­állítást is, mint az 1846-diki pesti volt, melyet akkor K o- | s u t h buzdítására és vezérleteié alatt a fennállott iparegylet létrehozott, öszsze nem tudnánk állítani. Erre ugyan azt mondhatná, valaki, hogy az 1 8?3-diki bécsi kiállításon ugyan­csak megmutattuk, mit tudunk, — pedig tessék elhinni, hogy a terményeket és bányászati tárgyakat kivéve, melyek tekintetében a rendezettebb és okszerűbb gazdálkodás foly­tán nagyobb a lendület, s nem beszélve minden esetre fejlett liszt-iparunkról, — hanem a tulajdonképeni ipart értve, sokkal gyengébben állunk, mint állottunk 1848 előtt. 1873-iki bécsi kiállításunk feltűnt különösen külső ci­comái által, de nagy részben oly tárgyakból volt összehordva, melyeket e célra a világ minden részéből, de főleg Bécsből szedtek-vedtek össze. Hol van az a kiállító vagy iparos nálunk, ki csak egy százszoros megrendelést képes elvál­lalni a külföldi áron és teljesíteni a kitűzött határidőre, a nélkül, hogy a külföld iparát segítségül ne venné. Annak, hogy iparunk csak tengődik, az általános közöny az oka, mely a magyar nemzeten, kivált utóbbi időben annyira erői; vett, hogy inkább ellen-, mintsem rokonszenvet táplál a hazai ipar iránt, pedig vannak nálunk az ipar minden ágá­ban képzett egyéniségek, csakhogy hajótörést szenved minden iparkodásuk a közönyösség, s kivált a vám nélkül behozható tárgyaknak a vagyonosabb osztály által megszo­kott kényelmes bevársálása mellett (Folytatjuk). A pápai lövöldéből. A pápai lövész egylet f. hó 9-én d. u. 5 órakor tartá köz­gyűlését, melyen a tagok oly csekély számmal jelentek meg, hogy mielőtt a gyűlés megnyittatott volna, összekellett olvasni a jelen­levőket, hogy megállapítassék, megtartható-e a gyűlés az alap­szabályok értelmében. Midőn megállapítatott, hogy épen 20 tag van jelen a választmányi tagokon kívül (ennyit kíván az alap­szabály) először is a Robclly Lajos ur lemondása által megü­rült főlö vész mesteri államásra egyhangúlag megválasztátott Pak­sy Károly m. k. honvéd őrnagy úr, a 72-ik honvédzászlóalj parancsnoka; a Füspök József ur Pécsre történt áthelyezése ál­tal megürült 2-dik allovészmesteri államásra pedig szinte egy­hangúlag Klösel Antal m, k. honvédszázados ur választatott meg. Ezután az egylet pénztárának állása képezte a tanácsko­zás tárgyát, mely a lefolyt 1874-ik évben az építkezések által nagy mérvben igénybe lett véve, — annyival inkább, mivel a lövölde helyisége az eredeti tervtől eltérőlc'g kipadlóztatott és* ablakvédekkel elláttatott: e miatt a lefolyt év 651 ft 19 kr hi­ányt mutat. Ezen hiány fedezésére az 1874-ik évre még be nem fizetett, és az 1875-ik évre kötelezett tagsági dijak jelöl­tettek ki. Az 1874-ik évi díjak befizetése szorgalmaztatni ren­deltetett s hogy ez teljes joggal is történhessék, elhatározta a közgyűlés, hogy a lövöldéi fizetésekre az év nem Julius hóban, mint eddig volt, hanem Január hó elsejével kezdődik. Ez alapon, a pénztárnok felhatalmaztatott a 74-ik évi tagsági dijak behajtása­mellett az 1875-iki dijak .szedésére is. Elhatározta egyszersmind a közgyűlés, hogy az egylet számadásainak közzétételére a helyi lap szerkesztőségét fölkéri, s ennek lenyomatát az egyes tagoknak megküldendi, hogy mind az egylet vagyona, helyes kezeléséről meggyőződhessenek, mindT az egylet pénztára iránti kötelezettségeiknek sürgősségére fi­gyelmeztessenek. " Körlevél az összes hazai seo*éIvző-e£\ietekhez. Mindannyian sajnálattal tapasztaljuk, hogy a magy. kir. pénzügyi hatóságok az 187l-ik évig követett eljárástól eltérve, az „önsegélyző," „kölcsönösen segélyző" és hasonló nevezetek alatt fennálló egyleteket, melyek saját vagyonnal nem bírnak, hanem egyedül tagjaik hetenkénti rendszeresített betételeit ke­• zelvén, azokat olcsó kamat mellett kizárólag egyleti tagoknak adják ki kölcsönkép és igy egyleti nyereményre szert nem tesz­nek, — a bevételezett kamatok egész összege után és anélkül, hogy a betevő tagoknak alapszabályszerüleg biztosított kamatok a brutto jövedelemből levonatnának, mint állítólag' nyereményre alakult pénzintézeteket, jövedelmi adó alá vonják. Miután ezen eljárás által a fennálló segélyző egyletek lé­tezési alapjaikban megingattatnak, — miután nálunk jelenleg a még fennálló egyletek megadóztatásán kívül azon eset is fenfo­rog, hogy a már 1872-ik évben feloszlott győr-szigeti kölcsö­nős segélyzési egyletnek összes tiz évi kamatbevétele után a 10%-os jövedelmi adó az egylet volt tagjaitól végrehajtás utján­behajtani szándékoltatik, és a győri kölcsönösen segélyző pénz­táregyletnek 1874-ik évben feloszlatott 1-ső osztályától hason­lóképen az összes tiz évi brutto kamatbevétel 10%-tólija jöve­delmi adó fejében behajtás alatt áll; —miután végül a nagyinélt­m. kir. pénzügyminisztériumnál tett előterjesztések siker nélkül maradtak; kénytelenítve éreztük magunkat a Győr város kerü­leti országgyűlési képviselőt, Kautz Gyula, urat, az említett sé­relmeknek a múltra nézve: orvoslása, és a jövendőre nézve: meggátlása iránt a magas országgyűlési képviselőházhoz inté­zett kérvényeink benyújtására, és ügyünk kellő módon támoga­tására és kép viselésére felkérni. Minthogy pedig jelzett ügyünk elvi jelentőséggel bír, é» kérvényeink eredménye az összes hasonló, banküzletekkel nem foglalkozó segélyző egyletekre is kihatna, e szerint tehát len­forgó ügyünk — közös ügy: baráti bizalommal felkérjük a tisz­telt társegy letet, hogy választó kerületének országgyűlési kép­viselőjét sürgősen, — esetleg tekintetbe véve, miszerint kér­vényeink a magas országgyűlés képviselőházában legközelebb tárgyalás alá kerülendnek, távirati uton megkeresni szí­veskedjék, mi kép a győri választó kerület ország­gyűlési képviselőjét, Kautz Gyula urat ez ügybe h*

Next

/
Thumbnails
Contents