Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-08-14
szóltunk, nehogy a keserű igazmondás nagyon is fején találjon sokakat. Körül kell néznünk elfogultság nélkül a társadalmi osztályok mindegyikén, és nagyon sok fáradIsággal birunk igazi munkakedvet -találni, nagyon erős Önmeglagadásba kerül osztályaink életképességében és a szükséges munkásságban hinni. Mindenki a dolog könnyebb végét fogja; teendőit, csakhogy meglegyenek igy és úgy végezi. Földműveseink közölt az utcaajtók támogatói, a kávéházak időrabló töltelékei, a kártyaasztalok szerencsétlen hősei, az élvhajhászók kiélt nyomorultjai, a kéregetésre szorullak százai nem igazolják-e rajzolt társadalmi képünk valóságát? A kép mindenesetre sötét, és inkább elijesztő, mint vonzó. De annak okai nem mi vagyunk, hanem a jelenetek tárgyszerűsége. Sokat hozhatnánk még fel e tekintetben cikkünk tárgyának kiemelésére; de áltól félünk, hogy rajzunk általa nem annyira elevenebb, mint inkább megrendítőbb fogna lenni. Tegye kiki szivére kezét, és a belülről kihallatszó hang megmondja mennyiben feleltünk meg kötelességünknek, mennyiben volt előbbi szavainknak igaza. Az egyik baja, betegsége, hátránya társadalmunknak , mely nem engedi annak életrevaló kiíejlését, egészséges nyilvánulásait. Hanem az úr hatná ms ág és e inunk a iszony mellett vannak még több kórjelei is társadalmi életünknek, melyeket majd időközönként s egyenként sorban fölléptetünk. Az önismeret első alapja a bölcsességnek és a megjavulhatásnak. Pápai Emil. A helybeli főiskola és a törvényszék. A dunántúli helv. hitv. egyházkerületnek azon választmánya, mely pápai főiskolájában eddig fenállott jogakademiájának jövőre miként leendő föutartása és berendezése iránti javaslat és jelentéstételkészítése végeit, a legközelebb Sz. Fehérváron tartott közgyűlésből kiküldetett, folyó hó 5. és 6-ik napjain r. Komáromban Beöthy Zsigmpnd kir. legfőbb törvényszéki bíró úr ő méltóságának elnöklete alatt össze ülvén, s az egyházkerület -szellemi és anyagi érdekeit és viszonyait beható megfontolás alá vévén abban állapodott meg, hogy a nyolez osztályú gymnasiuin, a papnövelde és a szintén felállítandó tanítóképezde mellett, az ide vonatkozó legujabbi törvények kívánalmainak megfelelően, a jogakadémiát is, négy évi tanfolyammal berendezve, föntartsa úgy, hogy az itt végzett jogászok, a bírói és tudori vizsgák letehetésére is képesítve legyenek. A megnyitás, s illetőleg a jogi tanfolyam megkezdése az uj beosztás szerint, még ezen év óctóber elején megtörténik oly fórmán, hogy mivel a Pápán ez ideig tanult, és a harmadik évet bevégzett törvénytanulók, az eddigi mód szerint jogi pályájukat befejezték, s igy az ujabban nyitandó negyed évre menniök nem kell: azért a legközelebbi évben a jogi tanfolyamnak csak a három első évi tantárgyai adatnak elő, de már az 187*/ 7-ik iskolai évben, hogy a pálya meg ne szakadjon, a negyedik évi tantárgyak ís elő fognak adatni. Bs hogy ezen terv és javaslat a fő tiszt, egyházkerület által is elfogadtatik: minden kétségen felül áll. Ezen körülmény igen kívánatossá teszi, hogy Pápán egy jól berendezett, s kitűnő képességű bírákkal ellátott kir. törvényszék is legyen, hogy a törvényt tanuló ifjak az elmélet mellett, a gyakorlati ismereteket is könnyebben elsajátíthassák, sőt a mi fődolog, a birói vizsgák letehetése is megnehezítve ne legyeiij a törvényszék adván a vizsgáló bizottság nagyobb számát. A dunántúli helv. hitvallású főtszt. egyházkerület tehát szükség hogy magáévá tegye a pápai kir. tőrvényszék kérdését és ha lesznek a hazában megyék melyekben két törvényszék lesz, úgy alapos reményünk lehet, hogy Veszprémmegye ezek közzé fog soroztatni, ha bár most egyelőre, ugy látszik elejtetett is. Pápa előnyei e tekintetben kitűnők. — Nem véve földrajzi fekvését, itt vannak az alkalmas és már felszerelve levő törvényszéki ingyen helyiségek a kellő számú börtönökkkel; — itt van a népes 15 ezer lakosú város, mely az ügyforgalom legnagyobb részét szolgáltatja és a mely igen sok megye székhelyét felül múlja;— itt van a közhaza iránt mind a múltban mind a jelenben érdemeket szerzett Esterházy család egyik főágának székhelye mely ha befolyását érvényesíteni akarja, iránta a figj T elem el nem maradhat; — itt van a dunántúli helv. hitvallásuak Athenéje honnan nem csak a pápai törvényszéknek, hanem a társadalom egyébb literátus osztályának is uj - sarjadékai kikerülnek, ennek erdekeit kötelessségc a kormánynak és törvényhozásnak, ha a közművelődést minden irányban fejleszteni akarja, minden lehető tényezők igénybe vételével, még áldozattal is előmozdítani. Ezen fontos körülmények összehalása és közreműködésével, mely azt hiszem rövid időn be fog következni, a törvényszék kieszközlése Pápán biztosítható. Censorius. Az iskola-kényszer és a népnevelés. Az iskola-kényszer ujabb időben igen érdekes és sokat vitatott kérdéssé vált, melyet szakemberek igen külömbözöcn döntenek el. Némelyek szerint a kényszer alkalmazása e téren az egyéni szabadságba ütközik, a mennyiben egyesek tniveltsége nem járul közvetlenül em állani céljaihoz, s ugyanazon elvből a polgárokat sok olyanra lehetne s elméletileg kellene is kötelezni, a mi az egyéni szabadság épségben tartásával homlokegyenest ellenkeznék. Mások e praedestinatióban a családfő jogainak megsértésére utalnak; elfelejtvén azt, hogy a tankötelezettség napjainkban ide s tova a családfő jogaínak kihatásaival körülbelül egyrangu eszközzé vált az állam céljainak elérésére. Ismét mások a tankötelezettség alkalmazását tartják fölöslegesnek, ugy általában ; de egyes, a körülmények mivolta által jelzett esetekben foganatbavételét mégis megengedhetőnek vélik. Utóbbiak közé tartozik Levassöuf. O igen kitünö férfiú, s foglalkozását illetőleg neinzetgazdász; de a francia közoktatásügyi minister által a bécsi világkiállításba, illetőleg annak közoktatásügyi osztályaiba biztosként küldetvén ki, jelentését az ott tapasztaltak fölött nemrég közrebocsátotta, — melyben több hazánk tanügyi viszonyaira s kiválóan a községi tanintézetekre alkalmazható, igen tárgyilagos adat foglaltatik ezek közül ez alkalommal els#
