Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-08-14
sorban a tankötelezettség elvét, mint ránk pessjnxista r . s a kacagányos ősök húsos fazekait felejteni nem tudó magyarokra nézve fölölte fontos mozzanatot világitandomi meg közelebbről, Mint már föntebb említem, a tankötelezettség elvének alkalmazását illetőleg szanaszét elágazó nézetek lényegileg azon következtetésben vonhatók össze, hojíy ezen elvnek a körülmények által kijelölt mérvben foganatbavétele semminemű jogi, nézpontba sem ütközhetik , - s bírálatnak csupán belterjes, például opportunitási szempontból mérlegelt eredményeivel szemben van helye. Foglaljuk össze ezen belterjes tényezőket a tankötelezettségre vonatkozólag utóbbinak szükségességében, eddigi sikereib e 11 és jövó eredményeibe n. L e v a s s s e u r nem említi közelebbről, mik a helyzet azon jelző vonásai, melyekkel szemben az államban a tankötelezettség behozatala kívánatos, vagy hogy óvatossága csorbát ne szenvedjen, megengedhető. Csak nag}'jából a műveltségi fok alanti voltára s azon esetre terjeszkedik ki, melyben ezen műveltségi átlag hosszabb átmenet nélküli gyors emelése, tekintve az ahhoz szükséges eszközöket, az államnak módjában van, illetőleg reá nézve kívánatos. Egy pillantás a. közoktatási ügy időnkénti állásáról szólló azon jelentésekre, metyeknek anyagát még boldogult Eötvös báró gyűjtette, s melyek általa, valamint hivatalban utóda által több ízben kibocsátattak, meggyözödtet arról, h.ogy Magyarországon sem a népnél, sem a középosztálynál, sem pedig az európai műveltséggel birni híva1,0t;t magasabb, osztályokban átlag és összeségben távolról sem akkora a műveltségi fok, minőnek a teritlet, a népességi öszszám, a politikai nemzetiség szerepe s egyéb tényezőkhöz mérten lennie kellene. Azt hiszem, hogy positiv tényekre való támaszkodás céljából elegendő lesz a legprimitívebb nevelés, az irni s olvasni tudás viszonyaira utalni, amint azokat az 1869-ik népszámlálás kiderítette. Az 1-6 éves gyermekek száma, kikről föltennünk Lehet, hogy irni és olvasni nem tudnak, fin s leány összesen 2,666,013 vagyis az Összes népesség 17.29 százaléka. 12,751,314 levén, azok száma, kiknek korát tekintve, irni s olvasni tudniok kellene, — ezek közül irni s olvasni tud, 5,334,811 = 41,84 százalék; irni s olvasni pedig nern tud 7,416,003 = 58.16 százalék, Franciavrszágban Levasseur adatai szerint 1873 ban iskolai műveltség nélkül volt átlag a népesség 30 százaléka. De még szemlélhetöbbekké válnak a viszonyok, ha a népiskolák számát tekintjük, különösen egy némely más állammal összehasonlítva, Mjg nálunk 792 lélekre esik egy népiskola, addig Schwei#ban 360, Fran&ziaországban 500 lélek bir egy-egy iskolával. Franciaországban 100 lakosra esik 13> iskolába járó, Némethonban 100-ra 20—23; nálunk mind e szamok jóval csekélyebbek. Tekintve hazánk e roppantul mostoha viszonyait, szó sern férhet ahhoz, hogy az iskolakényszer ez oldaláról tekintve, nálunk nem csak kívánatos, de jogosult is. (.Folytatjuk). Brix Jani. Pápa városa képviselőtestületének f. hó o-én tartolt rendkiv Uli .közgyűlése. Polgármester úr a gyűlést megnyitván, előterjeszti Szelestey Lajos interpellációját, mely az iránt kivan felvilágosítást, vájjon az izraelita kitközségnek járó tanodái segélyt — mely a mult közgyűlés határozata szerint a két részre szakadt orthodox és neológ községek között osztandó meg — hajlandó-e az orthodox gyülekezetnek kiutalványozni ? Elnöklő polgármester válaszában kimondja, hogy mindaddig, mig az izraelitáknak megszavazott segély adó arányában elosztható nem lesz, a kifizetés nem történhetik meg. E válasz 26 szóval 8 ellenében tudomásul vétetik. 2. Polgármester jelenti, hogy a helybeli törvényszék fel— oszlatik, s egész területe a veszprémi törvényszékhez fog csatoltatni. E jelentés tudomásul vétetvén határoztatott, miszerint e város és vidék mindent elkövetend, hogy ne a veszprémi, hanem a győri törvényszékhez csatoltassék. *) 3. A kereseti adó bizottsági tagok megválasztásának ügyetárgyal tatván, bizottsági tagokul a város részéről Rada János cs Szvoboda Vendel választattak meg. 4. A kataszteri igazgatóság elutasítváu ama kérelmet, miszerint a kat. előmunkálatok elhalasztassanak, e végzés ellen fellebbezés fog benyujtatni. 5. A hclyb. kir. jbiróság hivatalos helyiségeit felmondván, azok ismét boltokká alakítva, zárt ajánlatok utján fognak bérbe adatni. O. Tárgyaltatott az izrael. orthodox hitközségnek a tanács által elutasított s fellebbezett kérelme, a neológok névjegyzékének hivatalból leendő elkészítése miatt, a kérelem teljesítés végett a tanácshoz visszauta.surátolt. 7. A zárórák eltörlése iránt beadott fellebbezés az alispáni hivatalhoz határoztatott felterjeszteni. 8. E jkönyv hitelesítésére Szabó Károly, Vág hó- János,. Vagó László, Weiss f. E. és Rácz Ferencz küldettek ki. A polgári házasság. „Mehr Licht!" Goethe végszavai, (3. Folytatás). Midőn az egyén testi és értelmi fejlettségénél fogva öt megillető azon jogával él, hogy egy előbbi családi kötelékből magát kiszakítva ujabb családi viszonyba lép: oly tényt követ el, melytől függ egész jövője, egész eletének boldogsága. Nem is abban áll egyedül a házasságnak fontossága az egyén életére nézve, hogy ez által az, ki eddig a családban másodrendű szerepet vitt, a családfőnek jogaibajut: hanem sokkal inkább abban, miszerint a házasság megkötésekor egész jövőjét teszi kockar*a. Már a születés megadja az embernek azon jogot, hogy megkívánhassa s követelhesse, miszerint boldogságát senki" meg ne támadja, avagy épen semmisítse. Az életcél felé való törekvésben, mit maga elé kitűzött, senkinek sem szabad öt megakadályozni, ha csak ez által mások jogait vagy erkölcsiség kívánalmait meg nem sérti. A józan ész nem is *) F. hó 8-án tartott közgyűlési határozat szerint, c kérdds bővebb megvitatására bizottság küldetett ki.
