Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-31

erös ágak alsó vésze kopaszán, lombozat s gyümölcstermés nélkül van, s nem birván a növény kedvezőtlen időjáráskor elegendő tápanyaggal, a fa legszebb fejlődésében, gyakran gyümölcscsel rakodtan elvész. A kajszi barackfa nevelésénél tehát figyelmet kell for­dítani már arra is , hógy a ia növése visszaszoritassék az új hajsások lecsipésével s azoknak nyári viszametszésével, oly rövidre, mint a fa korona alakja s azon körülmény kö­veteli, hogy a levél szögletekből a rügyek mind kifakad­janak. — A fa illyetén növelésével izmos és erőteljes, habár nem messze ágazó koronát fog létrehozni; de a rövid ágak tele lesznek gyümölcs peckekkel, mellyek a legszebb, leg­jobban kifejlődött gyümölcsöket megérlelendik. Ezért is én augustus elején, midőn az érett gyümölcs már letakarítva lett, minden, rendesen az ágak hegyéből, •vagy sértett részekből kiinduló, fölfele vagy messze elnyúló éves buja hajtásokat ollóval levágom, nem hagyván meg .azon hajtásokból többet egy tenyérnyinél, — iletöleg, mennyi •— szabályos korona képzésére szükséges. Az oldal rövid vékony hajtásokat — mint gyümölcstermőket — sértetlen hagyván, csak azokat vágom le, mintegy felére, mellyek egy arasznál hosszabbak , mellyek telerakodva gyümölcscsel, a fát kimerítnék. A metszésnek ollóval keli történni, hogy zúzott, kön­nyen be nem forrható sebet okozzon. Ennek következtében a már rövid tenyészidö a!att a sebhely nehéz beforradásá­val küzdve a fa, azon helyeken uj hajtásokat létre hozni nem képes; hanem a helyett az ágaknak—habár kopasz.— derekából, derékszögben álló rövid peckek jönek elő, mel­lyek a termés legbiztosabb gyümölcsszervei cs a legjelesebb gyümölcsök termői. Igy kezelve a kajszi barackfát, az évről évre folyton gazdag és jeles gyümölcstermésben részesít. A fa teste messze el nem nyúlik, kevésbé lehet attól is tartani, hogy kedvezőt­len időjárás esetében — mint történni szokott — elvesszen. Ajánljuk e miiveleteket, most a kedvező évszak beál­tával, olvasóink figyelmébe. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: Augusztus S-án Mórocz János ellen ingó­ságra Nyaradon; Terelmes János ellen ingóságra Mezőlakon; Polgár Sándor ellen ingóságra Acsádon. — 3-án Babos Pál el­len a karakó-szörcsöki 1-ső sz. telekj könyvben foglal ingatla­nokra K. Szűrésükön. — 6-án Cseszregi János ellen a n. gyí­inóti 36. szánni telekj könyvben foglalt ingatlanra. X. Gyiinóton. 7-én""Sándor Sándor ellen ingóságra Vaszaron; Mészáros Pál és neje ellen ingóságra P. Teszéren. 00 00 Optimismus és pessimismus. (Dovceserilűl). (5. Folytatás). Miként már emliteni szerencséin volt, mi themánkról mint általános, kikerekített világnézetről akarunk szólani, s ezt szem előtt tartva veszszük kezünkbe Diogenes lám­páját, hogy a magyar irodalomban is födözzük föl azokat kiknek határozottan az egyik vagy másik irányában nyilat­kozó világnézetük volna. Mindjárt az clsÖ szempillanatra föltűnik a képviselet hiánya e tekintetben. Mi egyébbiránt természetes. Bölcsészeink a szó eredeti értelmében nincse­nek. E nemzet egész élete egy lételeért vivott kétségbeesett harc volt, mely harc közepette csoda-e, ha az elvont ideák­kal, elmélettel szellemeink nem igen foglalkozhattak? Költészetünkre büszkék vagyunk. De e tekintetben is -csak általában két forrásból meríthetünk — t. i. egy általá­nosból : a szerelemből, egy speciálisból : a nemzeti érzület forrásából. Az első általános ugyan is egyetemes érvény­nyel biró, de határozottan a kedély világába vágyó, a másik meg nem alkalmatos egyetemes, az egész emberi világ sor­sát átölelő s magában foglaló fejtegetésekre. A költői téren e tekintetben csak egy magyar mü magaslik ki, és válik el a többitől e mü Madách ,,Ember tragoedíája." Az ősember Ádám sokféle alakban jelenik meg majd mint görög vezér, majd mint római tribun, majd mint tudós természetvizsgáló kinek homlokára sugár az égből szál, majd ismét mint mű­veletlen eszkimó, majd mint a vallásért rajongva küzdő. Ádám emberi anyagból gyúrva, remény, vágy, munkásság s a merész tervekhez — korlátolt tehetségekkel ellátva és az összegyúrt anyag egy prometheüszi szikra által felgyújtva tész, munkálódik, küzd mindig uj reménynyel és a küzdés eredménye csak a lemondás — Ádám élete csak sysiphus munkája marad. Ádámot híven kíséri minden viszonyaiban, mint ,,vigasztaló és mosolygó genius" Eva a női jellem e> személyesitöje, kinek jellemében különösen a hiúság nyer priignans kifejezést. Ádámot boldoggá mégis csak Eva te­szi. — Az emberiség életének történetét, bölcsészetét, mult­jác és jövőjét tartalmazza e mii. Az ember tragoediáját szokás Fauszttal párhuzamba ten­ni, sőt qua*i annak utánzásának tartani. Némi hasonlóság a kettő között tagadhatlan is, de a kettő közötti különbség is na­gyon szembetűnő. Fauszt, ki mindent öszszetanul, szeretné megismerni „Was die Welt im innersten zusammen hält/* De c késdésre tudománya kielégítő feleletet adni nem ké­pes. A tudós szomja kielégítetlen, oltatlan marad és a» elméletben megnyugvást nem találó Mephisto tanácsa és ösztönzésére s vezetése mellett az élvezet karjaiba rohan, mondván ,,grau ist jede Theorie, grün ist des Lebens, goldener Baum." De a fenékig kiürített élvezet kelyhe se hozza meg a lélek elveszett nyugalmát, csak kimerültség és blasirtság, elfásultság, de nem megelégedés lesz az eredmény. Csak azután jut el a helyes közép útnak megismerésére, melyben az ember czélja van. Faust alakja mozgó valódi,. Madách Ádámja csak ugy álmodja meg jövőjét, a mi egy­szersmind minden egyes ember s az egész emberiség jövője. Ádám szeretné a fátyolt föllebbenteni, mely az emberi szem előtt eltakarja azt, a mi a dolgok tapasztalt rendjén túl esik

Next

/
Thumbnails
Contents