Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-31

erös ágak alsó vésze kopaszán, lombozat s gyümölcstermés nélkül van, s nem birván a növény kedvezőtlen időjáráskor elegendő tápanyaggal, a fa legszebb fejlődésében, gyakran gyümölcscsel rakodtan elvész. A kajszi barackfa nevelésénél tehát figyelmet kell fordítani már arra is , hógy a ia növése visszaszoritassék az új hajsások lecsipésével s azoknak nyári viszametszésével, oly rövidre, mint a fa korona alakja s azon körülmény követeli, hogy a levél szögletekből a rügyek mind kifakadjanak. — A fa illyetén növelésével izmos és erőteljes, habár nem messze ágazó koronát fog létrehozni; de a rövid ágak tele lesznek gyümölcs peckekkel, mellyek a legszebb, legjobban kifejlődött gyümölcsöket megérlelendik. Ezért is én augustus elején, midőn az érett gyümölcs már letakarítva lett, minden, rendesen az ágak hegyéből, •vagy sértett részekből kiinduló, fölfele vagy messze elnyúló éves buja hajtásokat ollóval levágom, nem hagyván meg .azon hajtásokból többet egy tenyérnyinél, — iletöleg, mennyi •— szabályos korona képzésére szükséges. Az oldal rövid vékony hajtásokat — mint gyümölcstermőket — sértetlen hagyván, csak azokat vágom le, mintegy felére, mellyek egy arasznál hosszabbak , mellyek telerakodva gyümölcscsel, a fát kimerítnék. A metszésnek ollóval keli történni, hogy zúzott, könnyen be nem forrható sebet okozzon. Ennek következtében a már rövid tenyészidö a!att a sebhely nehéz beforradásával küzdve a fa, azon helyeken uj hajtásokat létre hozni nem képes; hanem a helyett az ágaknak—habár kopasz.— derekából, derékszögben álló rövid peckek jönek elő, mellyek a termés legbiztosabb gyümölcsszervei cs a legjelesebb gyümölcsök termői. Igy kezelve a kajszi barackfát, az évről évre folyton gazdag és jeles gyümölcstermésben részesít. A fa teste messze el nem nyúlik, kevésbé lehet attól is tartani, hogy kedvezőtlen időjárás esetében — mint történni szokott — elvesszen. Ajánljuk e miiveleteket, most a kedvező évszak beáltával, olvasóink figyelmébe. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: Augusztus S-án Mórocz János ellen ingóságra Nyaradon; Terelmes János ellen ingóságra Mezőlakon; Polgár Sándor ellen ingóságra Acsádon. — 3-án Babos Pál ellen a karakó-szörcsöki 1-ső sz. telekj könyvben foglal ingatlanokra K. Szűrésükön. — 6-án Cseszregi János ellen a n. gyíinóti 36. szánni telekj könyvben foglalt ingatlanra. X. Gyiinóton. 7-én""Sándor Sándor ellen ingóságra Vaszaron; Mészáros Pál és neje ellen ingóságra P. Teszéren. 00 00 Optimismus és pessimismus. (Dovceserilűl). (5. Folytatás). Miként már emliteni szerencséin volt, mi themánkról mint általános, kikerekített világnézetről akarunk szólani, s ezt szem előtt tartva veszszük kezünkbe Diogenes lámpáját, hogy a magyar irodalomban is födözzük föl azokat kiknek határozottan az egyik vagy másik irányában nyilatkozó világnézetük volna. Mindjárt az clsÖ szempillanatra föltűnik a képviselet hiánya e tekintetben. Mi egyébbiránt természetes. Bölcsészeink a szó eredeti értelmében nincsenek. E nemzet egész élete egy lételeért vivott kétségbeesett harc volt, mely harc közepette csoda-e, ha az elvont ideákkal, elmélettel szellemeink nem igen foglalkozhattak? Költészetünkre büszkék vagyunk. De e tekintetben is -csak általában két forrásból meríthetünk — t. i. egy általánosból : a szerelemből, egy speciálisból : a nemzeti érzület forrásából. Az első általános ugyan is egyetemes érvénynyel biró, de határozottan a kedély világába vágyó, a másik meg nem alkalmatos egyetemes, az egész emberi világ sorsát átölelő s magában foglaló fejtegetésekre. A költői téren e tekintetben csak egy magyar mü magaslik ki, és válik el a többitől e mü Madách ,,Ember tragoedíája." Az ősember Ádám sokféle alakban jelenik meg majd mint görög vezér, majd mint római tribun, majd mint tudós természetvizsgáló kinek homlokára sugár az égből szál, majd ismét mint műveletlen eszkimó, majd mint a vallásért rajongva küzdő. Ádám emberi anyagból gyúrva, remény, vágy, munkásság s a merész tervekhez — korlátolt tehetségekkel ellátva és az összegyúrt anyag egy prometheüszi szikra által felgyújtva tész, munkálódik, küzd mindig uj reménynyel és a küzdés eredménye csak a lemondás — Ádám élete csak sysiphus munkája marad. Ádámot híven kíséri minden viszonyaiban, mint ,,vigasztaló és mosolygó genius" Eva a női jellem e> személyesitöje, kinek jellemében különösen a hiúság nyer priignans kifejezést. Ádámot boldoggá mégis csak Eva teszi. — Az emberiség életének történetét, bölcsészetét, multjác és jövőjét tartalmazza e mii. Az ember tragoediáját szokás Fauszttal párhuzamba tenni, sőt qua*i annak utánzásának tartani. Némi hasonlóság a kettő között tagadhatlan is, de a kettő közötti különbség is nagyon szembetűnő. Fauszt, ki mindent öszszetanul, szeretné megismerni „Was die Welt im innersten zusammen hält/* De c késdésre tudománya kielégítő feleletet adni nem képes. A tudós szomja kielégítetlen, oltatlan marad és a» elméletben megnyugvást nem találó Mephisto tanácsa és ösztönzésére s vezetése mellett az élvezet karjaiba rohan, mondván ,,grau ist jede Theorie, grün ist des Lebens, goldener Baum." De a fenékig kiürített élvezet kelyhe se hozza meg a lélek elveszett nyugalmát, csak kimerültség és blasirtság, elfásultság, de nem megelégedés lesz az eredmény. Csak azután jut el a helyes közép útnak megismerésére, melyben az ember czélja van. Faust alakja mozgó valódi,. Madách Ádámja csak ugy álmodja meg jövőjét, a mi egyszersmind minden egyes ember s az egész emberiség jövője. Ádám szeretné a fátyolt föllebbenteni, mely az emberi szem előtt eltakarja azt, a mi a dolgok tapasztalt rendjén túl esik