Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-31

s a s á g i- ajándékozási s m ás b á v m i n c m ü szerződések, vagy egyoldalú nyilatkozatoknyugta, meghatalmazás, adóslevél stb. felállítása, oly formán, mint azok ezelőtt hazánkban, a felek bevallásai nyomán, az ügynevezett hiteles helyeken íjíáptalam convent) történtek. A törvény ugyan nem kényszeríti a feleket a közjegyzőhöz, bogy szerződéseiket vagy nyilatkozataikat egyedül ö előtte vétessék föl, szabad azokat magán okiratokba is foglalni, de a közjegyzői okiratoknak mégis számos előnyei vannak a magán ügyiratok felett. Igy p. u. a közjegyző előtt fölvett okmány valódiságát s tartalmát kétségbe vonni v a g y t a g a d n i n e m lebe t, a netán ellene szabódó fél kifogását teljesen kizárja, — továbbá az igy alkotott okirat m e g b a m i s í 11 a t á s á t ó 1 s elvesztésétől tartani nem lehet, mivel az, mint eredeti, a közjegyző irattárában marad, a jogosult tél is csak hiteles másolatot kap kezéhöz, — s végre a közjegj'zöí okirat, mihelyt a benne foglalt és elvállalt kötelezettséget valamely fél nem teljesíti, a másik f é 1 á 11 a 1 mind cn megelőző peres eljárás nélkül is azonnal bíróilag végrehajtható, igy eleje van véve a hosszadalmas tárgyalásoknak és perlekedéseknek. Némely jogügyleti okiratok azonban csak a közjegyző előtt alkothatok, mint a házassági vagy on i viszonyokat szabályozó összes szerződések, házastársak közt kötött a d á s v c v é s icsere- életjáradéki- kölcsön s ajándékozási szerződések, melyeknél az ajándékozott tárgy á t n e m adatott, — a h o z o m á n y á t v é t clóröl kiadott eli smer vények, - minden oly jogügylet, melyet vakok, olvasni n c m tudó süketek vagy i r n i n c m tudó némák és süketnémák kötne k. A közjegyzők veszik f ö 1, a végrendelkezéseket.-- állítanak ki t a n u s í t v á n v okát oly cselekvényékről, melyeknek valóságáról személyesen meggyőződtek p. o. bizonyos 0 k i r a t o k n a k bizonyos feleknél történt f e 1 m u t a t á s á r ó 1, — a közgyűlési s bármely választmányi ülések határozatai hitelesség é r ö l,— bizonyos személyek életben létéről, árverési ajánlati- tárgyalási- kisorsolási tények bizonyságáról, — másolatok, kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatai, fordítások, n é v a1 á i r ás o k hitelességéről. A kir. jegyzöség h a t á s k ö r é h ö z tartozik továbbá okiratok s értéknemüek örizete, mint mindennemű éiícsítvények, intések, felmondások, váltóóvások, pénz, pénzérték s áruk átadására, levelek s táviratok feladása, közlésére vonatkozó iratoknak magánál megtartása. Jogosítva s hivatva van a kir. közjegyző, úgy magánosoknak mint testületeknek s társulatoknak jog,i tanácsadójaként működni, — hatóságok és bíróságokhoz minden peren kívüli ügyben beadványokat intézni s a feleket képviselni, p. o. telekkönyvi, örökösödési, hitbizományi, örökbefogadási, törvenyesítési, önkénytes árverési, becslési, kereskedelmi s bejegyzési s cimátjegyzési ügyekben. Végre az illetékes bíróságok által a kir. közjegyző — természetesen zárhatáridöbcn teendő jelentés kötelezettségével — megbizathatik a n e m peres örökösödési eljárás teljesítésévé 1, kiküldethetik nagyobb fontosságú hitbizonyítvány és esödügyekben leltározásokra, becslésekre s árverésekre. A törvény mig egyfelől a közjegyzők hivatalos működésének eléggé tágas tért jelöl ki, másfelöl a feleknek ís elég biztosítékot nyújt ügyeiknek jó kezekbe helyezésével. A közjegyző tartozik hivatalos állásával s a bíróságnál letett pénzé rtékii biztosítók á v a 1 (cautio) f c 1 e 1 n i é s kezeskedni minden káré r t, a m i netán hibás eljárása v a g y ra u1 a s z t á s á b ó 1 származnék. Köteleztetik minden rábízott ügyben a legszigorúbb titoktartásra, a mi főleg végrondoléscknél igen fontos. — Munkájának s idömulasztásának díja minden egyes esetre a törvény által levén igen mérsékelten megszabva, igy a íól minden közjegyzői eljárás költségét maga is kiszámíthatja, tudhatja, ellenőrizheti," tehát semmi túlságos követelésektől sem lehet tárta n i. Valóban óhajtjuk, hogy a nagy közönség mindinkább fölismervén a közjegyzőség fontos közéleti hasznát, azt minél nagyobb mérvbon vegye igénybe. Károlyi Kertészet. A kajszi barckfa nyesése. A kajszi barack egyike levén legkönnyebben felhasználható és értékesíthető nyári gyümölcseinknek, megérdemli gyümölcsészeink figyelmét, és méltó arra, hogy Lukácsy Sándornak a jSép kertészében közelebb megjelent közleménye alapján vele egy kissé foglalkozzunk. E kitűnő gyüniöloscszünk mondja : Legnagyobb hátránya a kajszi baracknak, bogy igen rövid életű, s rendcsen tele termésében, gyümölcse fele fejlődésében, egyszerre elvesz, másik panaszos tulajdona, hogy tenyészgazdag években rendkívül sok iát növel, mellyeket tenyészszegény években táplálni nem levén képes, kevés gyümölcsöt érlel, mert nagyrésze tápszegénységben lehull, ha a fa maga nem esik is áldozatul. Ezen hátrányok ellenében én az augustusi erős viszszametszést alkalmazom, oly kitűnő sikerrel, hogy kajszibarackom gazdag és rendkívül jeles termése köztudomású, és mely metszési eljárásomat az 1873-ki bécsi világkiállítás alkalmával a kertészeti nemzetközi uongressusnak előadván, nem csak helyeseltctett, de mint egyetlen biztos eljárás, elfogadva lett. A tenyészeröben levő kajszibarack szeret kedvező évjáratokkal hosszú erőteljes éves hajtásokat fejleszteni, — nem ritkán azok egy Öl hosszúk , mellyck habár tavaszkor virágokkal rakvák, azokat nem érlelik meg. Ezen hosszú