Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-03

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- 1 övész- és önkénytes tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő laltásara : Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszólamlások, a kiadói teendőkkel megbízott Waj clits K.áx'Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápa 1875. nyárhó 3.27. sz. Megjelenik e lap helenkint egyszer, szombaton, egy ivén. Tat?talma! Segélyt a fővárosnak! — Egy életkérdés. Egy őszinte szó. — Népesedési mozgalom Pápán. — Optimismus és Pessimismus. — Gondolatok. — A szív tanácsa. — Mire gondolkodni kezdünk. — Színházi szemle. — Különfélék. HílöXizetési díjalc: Egv évre Félévre . . Negyedévre . 6 fr. ..... 3 fr. 1 ír. 50 k. A. Ixlr-clotÓSi clíjalv. a háromszori hasábozottpetitsorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél t kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számítatnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Segélyt a fővárosnak! A fővárosi lapok telvék a rémítő vihar részletei leírásával, mely a műit szombat estve, alig* három óra alatt, annyi kárt okozott és annyi emberéletet rabolt el. Annyi özvegy és árva kiált segélyért, minden oltalom és gyámol nélkül, hogy a főváros áldozó készsége nem tudja a nyomort enyhíteni, a sírók könyeit fölszárítani. Itt országos adakozásra, minden hazafi gyors áldozatára van szükség; Hisszük, hogy városunk polgárai kebelében sem oltotta ki egészen a választási izgatottság a részvét és szánalom nemes hajlamát! Reményijük, hogy midőn fölhívjuk budapesti testvéreink fájdalmas gyásza és keservei enyhítésére, veszteségeik némi kárpótlására, nem szóllunk érzéketlen fülekhöz! A segélynek gyorsnak kell lenni. Ez esetben a kevés adomány is balzsam leend a vérző sebekre. Gyűjtő ivekkel keressük fel polgártársainkat, hogy azután a bejövendett összeget a belügyministerhöz juttathassuk minél előbb. Az aláírást e lapok szerkesztősége kezdi meg 5 forinttal. Fel polgártársaink! mutassuk meg, hogy emberbaráti szeretetben e«:vmást fölülmúlni akarjuk és tudjuk is. Egy életkérdés. Tahin nem cselekszünk rosszul, ha most midőn e haza polgárai képviselöjelölteikben uj és szép remények teljesítőit vélik látni, oly kérdést hozunk felszínre, mely ugyan nem politikai, de igenis társadalmi, sőt létkérd é s, s mint ilyen, legalább is oly fontos, mint bármely más ügy, és ez a közegészség nálunk égbekiáltólag elhanyagolt ügye. Már a mult országgyűlési ülésszak alatt kellett volna azon közegészségügyi törvényjavaslatnak tárgyaltalnia, melyet évek során át szerkesztettek a különféle lett és volt kormányok \ de sajnos, a sok leendő miatt, ez is, mint sok más fontos tárgy, visszamaradt a ministeri tárcában. A jövő sessio azonban, legalább reméljük, komolyabban fog neki gyürödzködni e nagy munkának és testté varázsolni az igét. Hogy az általános egészség mit jelent egy állam létében, talán nem szükség bővebben magyarázni. Tudja ezt minden müveit ember. S ha mégis „pium desiderium" maradt az ez irányban praklicus intézkedés, jó részben azon közönbösségnek kell, hogy tulajdonítsuk, mely gondtalan és jóhiszemű magyar fajunkat ebben ís, másban is eléggé jellemzi. De most elérkezett a minden erények között kimagasló áldást ígérő józanság s ez meg fogja teremteni a maga gyümölcsét,