Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-06-05
gitői az elhízásnak. Igen ajánlatos kora reggel egy nagy pohár seltzi viz, reggeli előtt kettő, s lefekvés előtt ugyanennyi. A könnyű fehér asztali bor nem kerülendő. Articsókát, spanyol laput, spárgát, zellert, hónapos retket mennél többet! Fiatal leányok közt azon szomorú balhit van elterjedve, hogy a savanyok, különösen az ecet, előnyös szolgálatokat tesz az elhízás ellen. Kétségen kivül áll, hogy a savanyok élvezete soványodást idéz elő, de elrabolja egyúttal az egészséget, nem egyszer az életet. A mi a chinahéj hatásáról mondatik — nem valószínűtlen. Mindenesetre emeli az összes vitális erőket és oly tevékenységet kelt a circulatióban, hogy a kövéredésre alkalmas gázoknak nincs alkalmuk tömegesedni. Tan in is van benne ann3 r i, hogy lezárhassa a kövérnyék befogadására rendelt capsulákat. A hasszorítónak éjjeli-nappali használata, s fokozatos, esze— lyes kezelése a legsikerültebbnek bizonyult gyakorlati óvszerAkadályozza a gyomor túltágulását, s egyúttal az étkezésnél a szükséges táplálékok vétele után azonnal tiltakozik a túlkapások ellen. Ha a cél eléretett, meglehet tőle válni, — s ha kezelése pontosan s fokozatosan történt: a gyomor erőt nyer, hogy visszaszorított stádiumában zavartalanul fungálhasson, s ne kezdjem újból régi terjedelme visszanyerésének kisérleteihöz. '11. K. HAZAJÖTTEM. aza vetett a sors, hazatértem. Elterül előttem a sik róna; Ugy örülök, mintha fáradt lelkem Boldogságban, fent az égben járna. Bejárja a szemem a nagy rónát, Majd leborul és könnyekbe lábad: Elköltözött szép kolcsag madaram; Néma c táj — a csikós nem vágtat. •Hej! mikor még gyermek volt e sziv csak, Máskép szóllott akkor még a nóta! Kebelemben vágyak emelkedtek .... Megváltozott sok minden azóta! Megváltozott sok, sok már azóta, He jó anyám szive csak a régi. Magához int és a mik történtek, Jó fiának hiven elmeséli. Csángó Pál. Ilire gondolkodni kezdünk. Beszély. — Irta: Znltay. (9. Folytatás). Rétlaki ezen indítványa Aladár által elfogadtatván, a két férfi elhagyta a házat, hogy az istállókat, vetéseket, gyümölcsöst stb. megtekinthesse. Mire mindent bejártak s visszatértek az ifjú gazda kényelmes lakására, már 11 óra volt. Aladár sietett vendégét megkínálni papramorgóval, mi Rétlakinak igen jól izlett. — Te nekem reggelit adtál — kezdé Rétlaki, miután két pohárka papramorgót felhajtott — én adok neked ebédet, — jer Rétlakra ebédelni. Elemérnek sem lehetett volna most kedvezőbb ajánlatot, tenni ennél; nem is igen kérette magát, hanem azonnal késznek nyilatkozott a meghívás elfogadására, s néhány perc után már útban is voltak Rétlak felé. Rétlakra megérkezve, Rétlakinét egyedül találta szobájában a két férfi. — Hol van Adrienne ? Kérdé Rétlaki. — Szobájában, felelt neje. — Mit mivel ott? — Imádkozik. — Mióta elmentem hazulról mindig imádkozik ? — Mindig. — Ez már mégis sok,— szólott fejcsóválva Rétlaki; én nem vagyok ellensége a vallásosságnak, de nem csak imádságból él az ember. —- En is nyugtalankodom Adrienne magaviselete miatt; örökösen imádkozik, ha embert s különösen férfit lát, bújik ; mindig az emberek romlottságáról, a pokol s menyországról beszél; az apácák tökéletesen maguk részére hódíták leányunkat. — Bizony az baj! szólott Rétlaki, bodor füstöt eresztve pipájából, de majd másként lesz ez nem sokára; majd kiverjük fejéből, a mit mások belevertek. — Azt hiszem, nem lesz könnyű feladat, vélekedék Rétlakiné. — Nem ? ! Majd segítségül hívjuk Aladárt, ez eretnek s mint ilyen épen ellentéte Adriennének. Nemde, segíteni fogsz Aladár ? — Ha szükség lesz segítségemre, egész készséggel ajánlom azt fel, noha nem igen sokat lehet e segítségben bízni, mert Adrienne, azaz most már Adrienne ki s a s zszony ugy fél tőlem, mint ördög a szentelt-viztől, hogy catholicus közmondással éljek. — Miből következteted e félelmet? Kérdé Rétlaki. — Adrienne magaviseletéből irányomban ; avagy nem figyelt reá, mily tartózkodó volt első találkozásunknál ? mint vonult vissza, midőn megismert? mindezek oly jelek, melyekből inkább az idegenkedést, mint a vonzódást lehet következtetni. — Igazad van Aladár ; leán3 7 om igen változott, sokat tanult. Most már azt is tudja, miszerint valhís és vallás között különbség van. Rétlaki e szavai után egy cseléd az ebéd elkészültét jelenté. Rétlaki és Aladár e jelentés után az ebédlőbe tértek, Rétlakiné pedig leánya szobájába ment, hogy Őt az ebédhez hívja. Adrienne midőn anyjától megtudta, hogy Aladár vendégük, vonakodott anyja felhívásának eleget tenni, s csak hosszas biztatás után engedett anyjának. Az egész ebéd e legnagyobb csendben folyt le. Adrienne folyton lesütve tartá szemeit, s ha néha-néha. egy-egy oldal pillantást kisértett is meg, az bizonyosan nen* Aladár felé y.olt irányozva.
