Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-01-16

Mint a Pápai Lapok múlt száma megjegyezte, csakugyan az ipartársulat., csendbén, de mégis üdvösen működött. Azt hisszük, hogy ha a most szövetkezett cipészek, csizmadiák, molnárok és néhány más ipart követökön kivül mindennemű többi iparosaink is beolvadnának ezen általános ipartársulatba, lennének mintegy 6—700-an. vagy még többen : sokkal hatásosabban léphetnének föl, és az iparosok érdekébén több éredménynyel möködhetnének* Mi óhajtjük iparosaink illyen társulását, és el is várjuk tőlük, hogy meg értik a kor intő, sürgető szavát. »II Képek, a hazai történelemből. (5 folytatás). e mi lehet tartós az ég alatt? A török uralom varázsa megtörik. Bécs megmenekül... Buda 147 évi hódolt& ságából visszafoglaltatok Lotharinger Károly, a maI gynr király, számos főpap, 500 főnemes, és a váradi püspök jóslataként 2000 magyar vértanú a nemesség virágának 101 év előtti sir ja helyén vivja az elhunytak áldozatául boszú-diadalát! . . . A

v szerencséjében nagyravágyás ördöge által megkapatott — s midőn családi boldogságát mindenki irigyelné,— midőn Petneházykéut a nemzet több, mint másfélszáz évi nyomorainak megszűnését reménylö ezerek és ezerek nyújtanák a királynak segéd karjaikat a török rabiga teljes megtörésére — hatalmának megtarthatása végett a nyugvó félhold halvány világa után esengő T ö k ö 1 y halálharcait vivja.... A férjétől elszakasztott nő e közben három- évig hősként dacol sasfészkében az ostromoló hadakkal... Sem ostrom, sem csábító Ígéretek nem törik meg lelke erejét.. Árulás nyitja meg Munkács kapuit... Férjétől való elszakítatását a hazájától megfosztottnak külföldi raboskodása váltja fel. Négy kinos év telik el igy . . . Tököly újra Erdély fejedelme .. elsötétült csillaga újra fényleni kezd. . s múlékony szerencséjét mire használja fel? Hogy újra egyesülhessen azzal, ki — sajnos, hogy csak ily hasznos meg próbáltatás után vette észre! — neki mindene.... ki előtte becsesebb, mint Magyarország koronája — mely után egykor annyira áhítozott; ki előtte becsesebb, mint az egész világ •— mert az egész világot, a szerelem világát horda üdvözítő keblében, — hogy egyesülhessen hét évi elszakadás után imádott hitvesével... Es a nő elhagyja zárdája csendes és békés falait, — csak azért, hogy megoszsza a hontalan bujdosó zaklatott életének nyugtalanságait... Megválik h ö n szeretett gyér rn ekeitől-- kiknek romlatlan szivében a hazaszeretetnek általa beplántált csirája, anyai gondos kezei által hün ápolva, .már magától is terepélyes pálmává volt növekedendő —, -r- megválik tőlük, hogy tikét soha többé viszont ne lássa, — csak azért, hogy elsimíthassa lelke másik felének az idő viharai által oly korán fölbarázdált homlokáról a ború-fellegeit;.. Örökre e lh a gy j ft im-ADOTT hazájának, a szabadságért küzdő lelkeseknek kiontottvére által megszentelt földjét; csak azért, hogy a hálátlan barbár által kifacsart és eldobott citromhoz hasonló sorsban részesített szive egyetlenének kegyelemképcn adott idegen földet maguk körül viruló kertté alakítva, annak andalító lúgosai alatt együtt ábrándozhassanak a letűnt dicsőségről, s kéressenek a sors csapásaiért vigasztalást a számukra egyedül fennmaradt szerelmükben ... Oh e n ö p é 1 d á n y a minden nemzet és ko nőinek! mert a haza iránti — ha kell feláldozó; há kell 'hősies, de mindég lángoló szeretet egyesült benne férje iránti solianemszünö, mindég odaadó, mindvégig boldogító szerelmével.... Tekintsétek öt akkor, midőn férje szerencséje mámorában'' azt hiszi, hogy csak karját kell kinyújtania, hogy sz. István 700 éves koronáját fejére tehesse l Tekintsétek öt, midőn férjének tett esküjéhez híven, mindég várva annak szabadító jövetelét, nöoroszlánként küzd barlangjában, féltett kincsei és gyermekeiért! Lássátok öt nyugodt lemondással s a jobb jövő biztos reményével tűrni helyzete sanyarait a különben békés zárda enyhadó falai közt! És lássátok öt végre Ázsiának — dicső emléke által minden igaz magyar előtt kegyeletessé lett, a töröktől valószínűleg a reá való célzásból ,,Virágmezö"nek nevezett kis szögletében elhunyni férjének ölelő karjai közt! s a valódi elismerést nem tagadhatjátok meg tőle. 0 magyar nö volta szó legmagasztosabb értelmében. x^^™^^ Lajos. Természettudományi közlemények. A si'őllo lövellsz, f Phylloxera vnstsitrix). Piciny, parányi állat: szabad szemmel'csak ugy tűnik fel, mint egy sárgás pontocska, s mégis a legkomolyabban fenyegeti a nagy Franciaország gazdag szól leit, melyek ez ország lakóinak közel fél milliárdnyi bevételt szolgáltatnak. Csodálható-e rly módon, hogy a francia nemzetgyűlés 300000 franknyi jutalmat igért oly módszer feltalálójának, mely módszernél fogva a phylloxera kiirtható, ártalmatlanná tehető volna? Hogy jött, honnan jött, nem tudjuk. Akadunk ugyan adatokra, melyek szerént már a régiek szőllői is különféle rovarokétól pusztíttattak légyen, nehezen tehető fel azonban, hogy ezek között,, a phylloxera is lett volna, amennyiben ezen állat.hosszabb időig nem, most pedig óriási elterjedtségben létezik. A phylloxera physiológiai viszonyai, dacára a nagy szorgalomnak, melylyel tanulmányoztatnak, még mindig nem ismeretesek eléggé arra nézve, hogy ezen állat, mint sej tettebb életmozzanataira biztosan következtetni lehetné. Nem tudjuk mindenek előtt, — a mit tudni pedig főfontosságú volna, — hogy a tojást rakó phylloxera, a nyári generatiót befejező nőstény tojásait hova rakja. Pedig épen ennek ismerete tenné képessé a phylloxera bimbózó terjedését megakasztani, és & bajnak legalaposabban elejét vehetni. A szőllő levelész (phylloxera vastatrix) a levélészők flt^3*