Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-01-16
láuse) ismert és igen elterjedt családjához tartozik, mely ismét ága a kevésbé ismert csörrovaroknak (Schnabelkerfen Rhyngota) A szó szoros értelmében levelésznek nem is mondható, amennyiben ép ugy a kifejlett állat, valamint petéi is csak a tó'kc gyökerein elődnek. Kiszíván annak nedvét, minek folytán a tőke gyökerén káros kinövések támadnak, és a növény kiszáradásait vonják maguk után. Nemre nézve 3 féle példányban jön a phylloxera elő. Mint him, mint szárnyas és mint szárnytalan nőstény vagy mint erntete'. A hosszú, a test feléig terjedő, csőrnemii taggal,..melynek oldalain a szívó szervek vannak elhelyezve mind három bir. A hat láb szabályos közökben nyúlik ki a tojásdad domború testből, melynek alsó része rostos gyűrűkből áll. A nőstény azon felül négy szárnynyal is bír, melyeket azonban terhes állapotában, elveszít. Érdekes ezen állatoknál különösen a bimbódzó szaporodás (partogenenis) mely az egész családra jellemző. A nőstény által rakott tojásokból ugyanis peték bújnak ki,.melyek azonsajátsággal bírnak, hogy minden további párzás nélkül ujabb generatiok létrehozására képesek, és pedig hasonló módon, mint a cryptogamiák a nüvényországban. Midőn az állat kifejlődésének bizonyos időszakába lép, háttestén különböző egy vagy több dudorodás támad, melyek régebben kóros kinövéseknek tartattak *). Ha azonban ezen dudorodások fejlődését figyelemmel kísérjük, meg győződünk, hogy azok egyes üregeket fednek, melyekben peték csirái foglaltatnak, mely utóbbiak a külümböző állatnemek szerint, vagy az üregben élnek tovább, vagy pedig az anyatcsttől elválva folytatják létüket. — Ez utóbbi eset áll be a phylloxeránál is, megtoldva azon nem épen örvendetes tény által, hogy a kifejlődött peték ugyan ily bimbódzásra képesek egy nyáron át 15 — 20-szor is, mig ezen gencratió kifejlődött és a szárnyas nőstény által be nem záratik. Ezen párzás folytán (mely valószínűleg a légben repülés közben történik") tojásait rakja, eddig ismeretlen helyekre, melyekből a leirt módon a szaporodás jövő tavasszal tovább történik. A phylloxera télen át, a tőke törzseinek alján tartózkodik honnan a kezdődő tavasszal a gyökér egyes foszlányai mentében elterül. Azon körülmény, hogy a phylloxera tojásai nem lelhetők meg, azon gyanitásra vezette néhány természetbúvárt, hogy a *) Kárl Vogt, Zoolog- Briefe. ZI. oldal. phylloxera is hasonló módon, mint a közönséges ievelészek, valamely magasabb állat ótalma alatt fejlődik. A. Ievelészek ugyanis háttestük hosztengelyének mentében két egyközösen menő csővel vannak ellátva, melyekből méz édes, cukorszerü nedv folyik, a hangyák kedvenc nyalánksága. Nem ritkán látni, mint simogatják a hangyák tapíntyúikkal a levelészeket, mig ezen édes nedvet kibocsátják. He a hangyák ezért collegiálisan mégis oltalmazzák házi állataikat veszély esetén azáltal, hogy őket tágas levelekbe beleburkoltatva, védettebb helyekre elcipelik. Magától értetődik, hogy ily módon a Ievelészek szaporodása a végtelenségig mehet. Ujolag kell ismételnem, amit már fentebb megjegyeztem, hogy a phylloxera életviszonyai eléggé tüzetesen tanulmányozva mind eddig nincsenek, és igy e vázlat kimerítő — magától értetödvén— nem lehet. A most Parisban tartott „Exposition des Insektes" alkalmával, Dr. Hössler tanár, a klosterneuburgí vegy-és élettani kísérleti állomás főnöke nyerte el a legmagasabb kitüntetést, vagyis az arany érmet kitűnő munkáiért a phylloxerára vonatkozólag. Mihelyt tehát ezen munkák nyilvánosságra jönnek, nem fogok késni azokat olvasóimmal megismertetni. A phylloxera vastatrix irtó szerét mind eddig nem sikerült föllelhetni. Ugy látszik, hogy a viz ezen állat leghatalmasabb ellensége, azonban felületes megöntözéssel az nem hat le-eléggé mélyen, — a viz alátevés pedig már azért is lehetetlen, minthogy a szöllők fekviszonyai a ferde lapéit közelitik meg, legalább nag) r általánosságban. Ismét mások a pipában átázott dohánynyal macerált vizet ajánlják öntöző szerül, vízben eloszlott kénport sat. safc. azonban kielégítőnek ezen szerek azért nem bizonyultak be, mivel dacára alkalmazásuknak, a phylloxera rejtett tojó helyeiből folyton szaporodhatott. Legújabban ismét a phylloxera két irtó szeréről értesülni, melyek állítólag igen biztosaknak bizonyultak be, és a rovarra irtó hatásuk dacára a tőke életerejére legkisebb befolyást sem gyakorolnak. Dumas a francia akadémiában e tárgyról előadást tartott, melyben kifejté, hogy a kérdéses szerrel (Kalisulfocarbonat és kőszén kátrány (Coaltcr) Coquae és Montpellierbcn nagyban tétettek kísérletek, melyek igen sikereseknek bizonyultak be. Különösen, ha a nedvesebb hónapokban (November, Martius) alkalmaztattak. Használat végett a kalisulfocarbonatbol vízben annyi oldatik fel, hogy az oldat 37 foknyi legyen. Az oldatból i s / l0O liter öntetik egy-egy tó'kc gyökerére, a kőszén hátrányból pedig 3 kilogramm. # rix J anu MiNDIG ÚJRA S MINDIG MÁSKÉNT. Barátságnak oltárára Áldozatot én is vittem, Hogy menhely és erős vár a Mindig olyan szentül hittem. Könyörtelen kezek által Az az oltár Jedöntvc lett. — Ismét újra, ismét másként Kísértem meg az életet! Változás éltünk törvénye, S nincs öröm törekvés nélkül,— Remény éltünk lidércfénye, ' — De rójjuk a sorsra vétkül! A küzdés megaranyozza Ez arasztnyi földi létet, Csalódunk, és százszor újra Próbáljuk meg ezt az éltet! De ve cseri. De a kétség tövis bokra Szegény lelkem! összetépett. — Ismét másként, ismét újra Kísértem meg ezt az éltet! A hírnévnek gyújtó lángja Lelkemet is megperzselte, Halhatlanság gondolatja E keblet is hevítette! Szalmatúz volt és elhamvadott, Lelkem mégis oda égett! — Ismét másként, ismét újra Próbáltam meg ezt az éltet! Ábrándoknak hús berkeit Összejártam, kikutattam! Uoldogság délibábjait Kergetve — iizve hajszoltam. A bereknek lombja lehullt, Délibáb meg csalóka lett, — Újra és másként akarám én Megpróbálni az életet! A tudásnak égő vágya Szivemben is föl-föl lobbant, Hittem, hogy az kincses bánya S én gazdaggá leszek abban.
