Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-05-01
Ezen meggyőző ok indította városunk akkori elöljáróságát an:a : hogy a főtemplom előtti téren artézi kutat fúrasson, melyet, miután tetemes költséget tett volna rá, nem tudom mi okból — be nem végezve — betemettetett. Add ig is mig jobbat lehetne találni a jó ivó víz nyerhetésére : legkevesebb költségbe kerülne a Tapolcántúli kertekben legalább is két öl mély kutakat ásatni s kemény fa-hordókkal kibéleltetni. Ezen eljárás célszerűséget huszonöt évi tapasztalat után bizonyíthatom. Ajánlja még a Tapolca keleti partján alakítandó sétányt — a fenn elösoroltakon kívül — még az épen most életbe lépendő uszoda is, mely csak akkor fog keresett lenni, ha lesz hozzá vezető kellemes, árnyékos út; mert az egyetlen utcai utat a nagy melegség, — eső után a sár — szárazságban a porfelbök miatt, kevesen fogják használni. Ajánlatom hasznosságát csak azok nem fogják elismerni, kik előtt városunk szépsége s népének egészsége közönyös dolog. Azonban, sok hasznos dologra kénytelenek vagyunk ezt mondani: nem kivihető. Ezen nehézséget is könnyen legyözhetnök ; mert a tagosztály alkalmával, mely már C3ak idő kérdése, kárpótolhatnék azon birtokosokat, kiknek földjén átvonulna a gróf útjától a széles vizi utig terjedő sétány. Váli Ferenc. A biztosító társaságokról. ([Folytatás). A legújabb biztosító társulat. Ali hail, Mercantile! Üdvöz légy „Mercantile" mint előhírnöke a gründulás megújuló arany korszakának ! Okvetlenül fényes gazdaságnak kell, hogy elébe menjünk, ha az alapítás megint dús hasznot ígér. És hogy a sikerre általában nagyon biztos a kilátás, látszik abból, hogy épen a legrosszabb talajon kezdik a mivelést. Csak alig temetkezett el egy pár vonagló hasonnemü vállalat és a bátor „Faiseurök", kitűnő neve fényébe vonulva, mindamellett, vagy talán épen azért, mert megüresedett egy kis tér, újból rálépnek a süppedékes-alapra. Igaz, oly jó nevek állanak az új alapítás cégén, bogy a „Faiseurok" a legroszabbat is kockáztathatják. Nem is sokat törik a fejüket valami uj, csábító eszmén, hanem előveszik a régi schablont az 1868-ikí, az 1870 — 1872-diki praxisból — és ők biztosak benne, hogy a közönség meg fogja rohanni őket a Mercantile részvényeinek átengedése miatt. Mikor egy angol nagy társulat, a „North J3ritish and Merkantile Insurance Company" 63 millió forinttal áll a Mercantile háta megett. És ha egyszer az angolnak annyi a pénze, akkor nem is szükséges, hogy az uj magyar biztosítótársulatnak is legyen alaptőkéje. Egyszerűen mondják és egy könyvkivonattal erősítik, hogy a részvényesek befizették az egy millió alaptőkének harmadrészét — kinek? A „North British stb" angol társulatnak Londonban, vagy hol is? Mintha csak a megboldogult „Kronos"-t carriciroznák. Ennek is igen tekintélyes alapja volt —, nem ugyan készpénzben, hanem a hatalmas Handelsbanknál Bécsben. Es mi lett a vége -a- nagy kezdetnek? Az, hogy elbukott a Handelsbank és utánna sirba dűlt a ,,Kronos". Pedig ennek az élén épen olyan válogatott consortium állott, nem kevesebb gróf és nem kevesebb érdemesölt kereskedő s ügyvéd. Egy dologban egyéb'ránt páratlan lesz ez a ,,Mercantile." Olyan bő tapasztalain egyének a ,.faiseur"-jei s oly gyakorlott igazgatók állanak majd a kezelés élén, minővel sem élő, sem haldokló magyar biztosító intézet nem dicsekedhetik. A „Kelengye", a „Hungária", a „Nemzeti" nevű társulatok körül annyi routinet szereztek maguknak B u rg e r, K u n o s s y és társai, hogy nincs kétség, miszerint ügyességük külöitös javára fog.válni a Mercanüienak. No, de ott van első sorban a biztosított felek fedezetére a 500,000 frt valahol Angliában. A biztosított feleknek ez a 300,000 frt -- ha ugyan valahol létezik —- bizony édes kevés. liiert a mire a biztosítás csak valahogy is megindul, felszerelési költségre, nyomtatványokra, cégtáblákra, ügynökök állítására, tisztviselőkre s mozgó ügynökökre rámegy annak a 300,000 írtnak jó része; a többit pedig elnyelik az .első hónapok kárai. Próbálja csak még azután a társulat elrendelni a részvénytöke további 70 %-ának befizetését! Ekkor, vagyis a legrosszabb esetben — azt mondja a program — itt a „Nort British" társulat, 63 milliójával, a mely társulatnál a Mercantile biztosításai mind viszonbiztosítandók. De hát hol van az a bizonyos 63 millió? Mennyi van ebből itt Magyarországon vagy csak Austriában valamely bankháznál a Mercantile részére letéve vagy lekötve? És ha a „North British" az ö 6 millió sterl. fontjával erosebb találna is lenni, mint akárhány, majd minden évben nagyobb tökével is elbukott angol biztosító társulat, ugyan mi garantiája van a magyar biztosított félnek abban, hogy esetleg perelheti a „North Britisht" Angliában? Hiszen ha ilyen pernek kedvező esélyei lehetnének, akkor Waringet is rég megperelték volna a keleti vasút kamatbiztosított részvényesei. Ez a nézetünk az újonnan fölszinre került vállalkozási próbálkozásról s annak ,.faiseur"-jeiröl. De van még egy szavunk azon kitünö, s általunk mély en tiszte lt__férfiak néhányához, kik e társulat „alapítói" között neveztetnek s ezek a fényes nevü Klapka tábornok, s az irodalmi és parliamenti működése által oly méltán rokonszenves Éber Nándor ur. Mindkettőnek van számos kitünö összeköttetése a külfölddel s nevezetesen Angliával. Vonják be a külföldi tökét az országba; fektessék azt be reálisan biztosító vállalatba, vasutba, csatornába, gyárba; — nagy szolgálatokat tehetnek az országnak. Fektessék reális alapra a „Mercalitile"-t, az ellen nem lesz semmi kifogásunk. Hlertészet. A szollök és gyümölcsfák megolíalmazása késői utófagyok ellen. Városunk és vidéke különösen nagy mértékben szenved azon éghajlati bajban, hogy a tavaszszal késó'n jöni szokott utófagyok, néhány óra alatt, a bortermelő és gyümölcsbarát legszebb 18*