Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-04-24

De mindez még tűrhető volna annyiban, a menynyiben csak egyes családok szenvednek mellelte; ha azonban azt tekintjük, hogy ifjúságunk, melybe nemzetünk legszebb reményeit fekteti, melyre szellemi és anyagi vagyonunkat keilend bíznunk, egyes komolyabb törekvésnek kivételével, akár a kártya, akár más, időt és pénzt igénylő játék rút szenvedélye állal megmé; lelyezve, szebb hivatásra vezető tanulmányait elhanyagolja, hogy olyanok társaságában tölti legszebb napjait, kik terv szerint fosztogatják a tapasztalatlan fiatalságot s kik mindaddig nem nyugszanak, mig a zsákmányt körmeik közé nem kerítették: már akkor az ily üzérkedés erköicsrontó befolyását hallgatással nem mellőzhetjük. Sok szó férne a dologhoz: de mi ezúttal csak figyelmezlelni kívánjuk mindazokat, a kiket illet, családapái, szülőt és fiút s arra kérjük, hogy egész erejöket és akaratukat latba vessék, miszerint első sorban önmaguk, másodsorban pedig a haza és a társadalom érdekében az említett s különféle irányban veszélyes szenvedélyt lábra kapni ne engedjék s a hol jelentkezik, idejekorán fékezni igyekezzenek, nehogy késő bánat kényszerítse saját fejük felelt pálcát törni s élelhoszsziglan nyomorban sanyargás közepette könnyelműségük következményeit viselni. Ifjúságunkat pedig különösen óvjuk a társadalom tisztátalan gondolkozású elemeitől.— s azon baráti tanácsot adjuk neki, hogy a római „panem et circenses" szerint, tanulmányaik elhanyagolása nélkül, legfölebb oly játékban gyönyörködjenek, mely szellemi szórakozással, de nem pénzbeli vagy más áldozattal jár. Tűnjék ki a művelt leginkább az által, hogy akaratá 11 ak ura tud lenni, tűnjék ki szilárd jellem, ritka erények, tudományosság — takarékosság —ál-l-al. —r.—/. Pápa városa képviselőtestületének 1875. ápril 11-én délelőtt 10 érakor tartott rendkívüli közgyűlése. 1. Polgármester úr a tárgysorozatot megelőzőleg közli Zichy Antal országos képviselő urnák, a törvényszékek ügyében a mult ülésből 44 jk. p. a. hozzá intézett távsürgönyre érkezett következő válaszát: „Törvényjavaslat beadva nincs. Minister fog- felhatalmaztatni egyelőre 30 törvényszék feloszlatására, «zek megjelölése nélkül. — Nyugodjanak meg. — Mindent elkövetek városunk és hazánk combinak érdekében; küldöttséggel tehát még várhatunk. — Ügyöket figyelemmel kísérem! Holnap, pár napra elutazom." Tudomásul vétetett. 2. Jakab Györgyné által a városi közpénztárnak felmondott 1000 ft. kölcsön tőke visszafizetésére, ezen összegnek az alapítványi pénztárból leendő kölcsönvételét, s ekép ezen kölcsönnek ide áthelyezését elrendelő 193. sz. tanácsvégzés Helybenhagyólag tudomásul vétetett. 3. Zimmermann János úr részéjre a 27. sz. határozat szerint kiállított díszpolgári okmány alakja és szövege közöltetvén Helyesléssel találkozott. 4. A polgári- és rajz-iskola felállítása, ezek tanterve és költségvetése iránti előterjesztésre, a 28. jk. p. a. megbízott választmány ebbeli munkálata terjesztetvén elő: Az ebben megállapított tanterv és költségvetés a képviselő testület részéről áltáljában elfogadtatik, mely azonban oly módosítással átdolgozva lesz a n. ni. vallás és közoktatási ministeriumhoz felterjesztendő, miszerint a város vagyoni tehetségéhez és szorult pénzügyi viszonyaihoz képest a kellő helyiségről gondoskodásnál, enuek előállítása, fűtése és a fölszerelés költségeinél egyéb ajánlatot tenni képes nem levén; a tanárok s egyéb személyzet fizetésének — más városok példájára — egészen az állam által leendő fedezése kérclmcztcssék. A rajziskolának tnég a folyó ápril hóban leendő megnyitása szinte elrendeltetik, s ennek az előterjesztett tervezet szerinti kivitelére szükséges intézkedésekre az iskolaszék megbizatik.— E célra a m. kormány által már az 187

4

/

5-ik tanévre megajánlott, de a polgári iskola felállításához kötött 1000 ftnak a folyó tanévre már megadatását szinte kérelmezni elrendeltetik. Ezen ügy tárgyalásának folyama alatt a polgári iskola felállítását illetőleg felhozott nehézségekre irányzott észrevételek ellenében líocsor István iskolaszéki elnök úr által tett azon kijelentésre nézve, miszerint ő már minden fennforgó nehézségek, akadályokról kerületi tanfelügyelő urat, több leveleiben értesítette, melyek azonban mitsein használtak, a polgári iskola felállítása — mire a várost a törvény is csakugyan kötelezi — folyton szorgoltatik, ez tehát többé vita tárgya nem lehet: Szelestey Lajos képviselő úr azon megjegyzést tette, hogy elnök úr magán levelezgetései figyelembe nem vehetők, s ez ügyben levelezésekbe csak az iskolaszék megbízásából, s ahozképest lett volna hivatva bocsátkozni. — Ezen megjegyzést elnök úr hivatalos állásával visszaélés színezetét feltüntető méltatlan vádnak tekintve, ezt a város közügyeiben működésének tisztasága, szabatossága érzetében magától elutasítván, iskolaszéki elnökségéről lemondását jelenté ki, s az ülésből rögtön távozott. Minthogy azonban iskolaszéki elnök urnák fölemlített Je- = velezései csakugyan az iskolaszéknek f. é. január 16-án tartott üléséről fölvett jkönyv 2-ik, ugy íébr. 17-éii tartott üléséről fölvett jkönyv 12-ik pontjaiban lett megbízása folytán történtek, s így nemcsak hogy illetéktelen magán levelezésekbe nem bocsátkozott, sőt megbízatásának tett eleget: minden eddigi intézkedései, eljárásai helyeslésével, a tanügy iránti buzgó érdekeltsége, szakavatottság a, a város közérdekei előnyére e téren kifejtett fáradhatatlan munkássága felett általános elismerés nyilvánít a— tott, s irányában bizalom szavaztatott. Iskolaszéki elnökségéről lett lemondását azonban elfogadni, vagy lemondásának visszavonására őt fölkérni — miután ilyenné az iskolaszék által választatott — a képviselő testület magát illetéktelennek ismerte. 5. Olvastatott a pápai orthodox izraelita hitközségnek a városi tanács 198. sz. azon végzése ellen beadott fölebbezése, melylyel Kohn Ignác részérc kiadatni kért, de megtagadott születési okmány kiállítására hatóságilag fölhivatik. Fölebbező elöljáróságnak azon kifogása, hogy a városi ta-