Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-04-24

Vegyestartalmii társadalmi hetilap. A p á p a i j ó t é k o n y n ö e g y 1 e t-, a z ismeretterjesztő- 10 v é s z- és önkénytes tüz olt ó egy 1 et A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő laltásái?a : Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott "W"aj dJLtS K.ál?ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézcndők. II.évfolyam. Pápal875.tavaszhó24.l7.sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy ivén. TaT*tall"lia! Játékaink és az ifjúság. — Városi közgyűlés. — A biztosító-társaságokról. — Törvényszéki csarnok. — Jellemvonások a római nép életéből. — A rózsa szerelme. — Mire gondolkodni kezdünk. — Kazinczy szülőföldéről. — Különfélék. HJlölizctési dijait: Egy évre 6 fr. Félévre . 5 ír. Negyedévre 1 Ir. 50 k A. llii?clotósi díjalc a háromszori hasábnzott petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél 4- kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árlcengedéssei számítatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. Játékaink és az ifjuság. társadalmi bajok továbbterjedése ellen küzdő sajtó \ egyik főfeladata, hogy mindazt, mii a social viszonyok javítására alkalmasnak tart, a kellő érvelés mellett közrebocsássa; mindazt pedig, mit árlalmasnak ismert fel, haladéktalanul az igazság őszinte, habár sokakra nézve fájdalmas szavával illesse, sújtsa, s igy az olvasó közönség eszmevilágában üdvös lendületet s ennek következtében a társadalom szélesebb köreiben oly mozgalmat keltsen, mely az életbölcseség s a praxisnak egyaránt megfelelő alapon helyes reformra alkalmat szolgáltathat. Ha a sajtó ma már elismert hatalmát ily irányban nem érvényesíti, — ha nem hat javítólag, vagy ha talán csupa álszeméremből némely kényesebb kérdés előtt szemet huny, csakhogy senkit meg ne sértsen, — úgy e sajtó nem felelhet meg hivatásának, s nem üdvére, de kárára van a társadalomnak. Az ilyen sajtó nem számíthat a józanabbak pártolására, mert elvesztette létjogát. Az igazság nem osztályozza az embereket cim, vagyon vagy rang szerint. Az igazság, mint minden törekvés ideálja, sokkal magasabban áll, mint mi, gyarló halandók. "Az igazság szószólója, mivé a sajtó érdemesb része szegődött, méltóságteljes hangon s komolyan tárgyalja a felmerült ügyeket s higgadt Ítéletet mond, nem törődvén vele semmit, ha, — a mi különben kikerülhetetlen és a dolog természetében fekszik, — itt örömérzetet, ott pedig keserű fájdalmat okoz is . . . Társadalmi bajaink sorában vannak olyanok, melyek az életviszonyok kedvezöllen mostohasága miatt léptek fel, s csak hosszabb idö múlva orvosolhatók; de vannak ismét olyanok is, melyek kizárólag könnyelműségünk következményei s egy kis jóakarat, egy kis komolyság melleit csakhamar javulnának. Az utóbbi, tisztán subjecliv eredetű, társadalmi bajok egyike, melyre t. olvasóink figyelmét ez alkalommal felhívni bálrak vagyunk, a kártya- és tekejátékban jelentkező, időt és pénzt rabló szenvedély. Csak nézzünk kissé körül a kávéházak s egyéb gyülhelyek társaságaiban; nemcsak télen, de még most tavaszszal is, midőn a nyiló természet oly hivogatólag szóllít ki a szabadba. Valóban ijesztő ama kép, mely ilyenkor szemünk elé tárul. Olt ülnek naphosszat, de éjszakának idején is, lázas ingerültségben, a vak szerencsét hajhászva. Minden perccel fokozódik a nyerészkedési vágy, s akár nyerő, akár vesztő félben leljük a játszót, ez mindig izgatott. Képzelhetni, minő utóhatásokat kell az ily szenvedélyes játszónak szenvednie! A drága idö, mely a becsületes munkától elvonatik, itt kárba vesz; a p é n z, mit az illető vagy munkájának gyümölcseként szerzett, vagy pedig szükségletei fedezésére szüléitől kapott, pár óra alatt más erszényébe vándorol; az egészség a játszó asztal melletti hoszszabb ülés s a nagy kedélymozgalom, az örökös izgatottság következtében, de az éjjen által virrasztás miatt is nem csekély mérvben szenved. Családapák sajnálalraméltó övéik nyomorát siettetik s a sors hányavetett áldozataivá lenni kényszerítik azokat, 17