Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-07-05

kiemelvén, miszerint a piac ügyét — a községi törvény értelmében — a város önállóing intézheti, a képviselő testület többsége pedig a sertés piacnak előbbi helyén hagyása mellett nyilatkozott; továbbá, hogy a megyei közgyűlésen ezen ügy napirendre kitűzés nélkül lön elintézve. Nagy Boldizsár főjegyző a folyamodást mellőzné, miután a sertéspiac magánfelek kérésére lett áthelyezve s a közgyűlés a lelett, mint hatóság intézkedett, a jogorvoslat tehát a feleket, nem pedig a képviselő testületet illeti meg, annyival inkább, mivel a megye ez ügybe az érdekeltek felfolyamodása alapján avatkozván, az 1871. 18. t. cz. 28. §-a esete sem forog fen. — Különben is meg van győződve miszerint a képviselő testület többsége a sertéspiacot elébbi helyére vissza helyeztetni kívánja; a célt elébb elérhetőnek látja : ha a képviselő testületben a törvényes 3 hó eltelte után tétetik az áthelyezésre indítvány. Szelestey s társai indítványa ellen szóltak még Tarcy Dezső, Könoöl József, Szilágyi József, Rózsa István, Horváth Lajos képviselők és Körrnendy Pál ügyész. Szelestey Lajos az előtte szólottak érveléseire egyen ként válaszol, mi a megtámadottaknak személyes kérdésbern felszólalásukat vonta maga után. A kérdés 10 tag kívánatára szavazás alá bocsáttatván, Szelestey indítványa elfogadtatott, — a folyomodvány fogalmazásával és a d. u. 5 órára elhalasztott közgyűlés elé helybenhagyás végett bemutatásával, a főjegyző bízatott meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére Csajtay Dániel, Lukonics Pál, Szelestey Lajos, Tóth Lajos és Vághó János képviselők küldetnek ki. h. s. Egy o (l i o s u s dolog. A pápa városi képviselő testület kebelében már IIOBZszabb idö óta felszínen van egy gyűlöletes ügy ; melynek sokkal nagyobb fontosság tulajdonítatik, mint a mennyivel valósággal bír, s a mely, ha némely részről az izgatás tovább tart, meghasonlást idéz elő a városi képviselő testületben, s ennek mérges hatása érezhetővé válhatik összes városi közügyeinkre nézve. Ezen mérges ügy — mondanom sem kell — a disznó, vagy ha úgy tetszik, sertés piac ügye* Ezen ügy higgadt megfontolás, alapos meggondolás után egész jóakarattal volna eldönthető, a közérdeknek megfelelöleg úgy, hogy vagy a széles víz tere vagy a vasút környéke jelöltessék ki véglegesen piacul; mivel azt mindenkinek el kell ismerni, hogy a belváros semmi tere, — annyival inkább az eddigi szűk, közlekedéstől elzárt, különben is városunk levegőjét megmételyező bástya utca — nem való disznópiacnak, ha csak a belvárost piszok fészekké tenni nem akarjuk. Mindezt különben csak azért mondom, hogy a városi képviselő testület némely tagjait figyelmeztessem, miszerint ne engedjék magukat félrevezettetni azok által, kik önérdekből a disznó piac elhelyezését oly nagy fontosságúnak állítják, mintha ettől függene egész Pápa városának jólléte, boldogsága, felvirágzása; sőt gondolják meg, hogy ez oly kis jelentőségű ügy a városra nézve, a miért nem volna soha érdemes a városi képviselő testületnek eddig már oly sok szép eredményre vezetett egyetértését megzavartaim. Már eddig is eléggé nevetségessé tette magát ez ügyben a képviselő testület, mikor, mint első bíróság két egymással ellenkező ítéletet hozott; most újólag, saját első bírósági ítélete megerösítetvén a megye által, megerősített Ítélete ellen a ministeriumhoz felebbezést beadni határozott, így alá lehet ásni a képviselő testület tekintélyét, de a város üdvét munkálni épen nem ; különösen akkor, ha az értelmiséghez tartozó képviselők is nem átalják azt hányni egymás szemére, hogy ellenfelök nem tudja a törvényt; így el lehet hinteni az egyenetlenség magvát, mely lassan két ingerült táborra osztja a város közjava munkálására hivatott testületet. Több higgadtságot, az érvek illőbb tekintetbevételét várjuk tehát képviselőinktől. S különösen arra kérjük, ne fújjanak fel monstrummá oly dolgot, minek alantas jelentősége van ; ne töltsenek' el vele annyi drága időt, ne ingereljék oktalanul egymást; mikor, egy pár háztulajdonost kir • véve, minden ember azon vélernénynyel van róla, hogy „nagy a füstje, de kevés a pecsenyéje." Kisded óvodánkról. (Folytatás) Az intézetben három nagy terem fog lenni. — Az egyik munka és társalgó terein, a másik pedig ét-és játszó terem leend, a harmadik végül azon hely, hol az egész napon által testben és lélekben foglalkozó kisded elfáradva, pár negyed óráig szunnyadhat. E mellett közvetlen egy má.sik szoba következik, a dajkák száiiiára, — azután az e szobához tartozandó konyha, hol a szegényebb sorsú kisdedek részére csak néhány krajcárba kerülő étkek főzése eszközöltetik ; ehez fog tartozni egy étkamra és pince is. Szóval az épület minden tekintetben oly Ízlésesen és a célnak megfelelöleg épitetik, hogy szerintünk az országban ehez hasonló bajjal lesz található. Es ez, minden esetre igen kedvező színben fogja feltüntetni városunk haladását a józanul ítélő világ előtt. Arról is van gondoskodva, hogy azon esetre, ha nyár alkalmával esős idö lenne, — a kisdedek ne kényszerüljenek a szobába szorulni, hanem e célra egy széles és az épület hoszában elnyúló tágas folyosóval is fog bírni az épület, — mig a túlsó részen a nevelő csinos lakása fog állani. Innét láthatni tehát, hogy az épület teljes berendezése minden tekintetben alapos, és hogy tapintatosságo eláruló. Hogy azonban e célszerű és az ügynek tökéletesen megfelelő épület — tekintve azt, most már, mint kisdedovó intézetet — a mai kor kívánalmainak színvonalára emelkedjék, és hivatásának minden tekintetben megfeleljen, kiváló cond fordítandó annak célszerű bezendezésére is. Az intézet elnevezésére nézve legjobbnak találjuk mi a „gyermekkert" címet, mivel az óvoda mar elhagyta jelentőségét, amennyiben benne kisdedeinket nem csak óvni kell, hanem nevelni is,..Különben az „óv" kifejezést boldogu