Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-07-05

j02 Brunszvviek Teréz grófné, az óvodák nagyemlékezetü alapítónöje után vettük, ki legelőször állított fel óvodát az országban, hová csak a munkás nép gyermekei jártak, hogy a dolog közben szülőiknek valami hátrányt ne okozzanak. Jól volt ez igy a kezdeményezés korában ; —most azonban nem csak e célból bizonyult be ez intézetek célszerűsége, hanem egyszersmind ásson tekintetben is, hogy a kisdedek alapos és tapintatos nevelése, nem tekintve azok születését, okvetlen és elengedhetetlen megkívántató kellék. Most már nem arra vannak hivatva ez intézetek, hogy addig, mig a szegényebb sorsú szülök házuktól távol kenyerüket keresik kisdedeik a bajtól megóvassanak és kellő gondozásban részesüljenek ; ma már más feladatuk is van az óvodáknak, t. i. nem csupán óvni, hanem minthogy legalább az előkelőbbek részéről e baj úgy is könnyen elintézhető volna, vagy talán épen soha sem merül fel, — oly célszerű nevelést adni a gyermekeknek, mely zsenge eszméjét fejleszle, művelje, magát pedig jövő rendeltetésére testben és lélekben előkészítse. Ez intézetnél mindenesetre ajánljuk a Fröbel-féle nevelészeti rendszer behozatalát, mely sok tekintetben megtelel az igényeknek és eszméje ebben központosul: ,,A gyermek foglalkozásai olyanok legyenek, a melyek öt az ö jövendő hivatására készítik elö." Vagyis bővebben kifejezve: ,.A gyermek mindenik tehetségit ki kell lejteni, mert az életbe mindenikre szüksége van ; a fejlesztésnek azonban a gyermekből kiinduló benső akarat, s nem a külső kényszer szolgát eszközül, ennélfogva a gyermeket olyan foglalkozásokkal kell ellátn/, melyek benne a testi és lelki tehetségek fejlesztésére eszközül szolgáló tevékenységet fölébresztik, élénkítik, táplálják." Azonban -sziVoruan szem előtt tartandó a foglalkozások nemeire nézve az, hogy ez intézet nem tulajdonképí tanoda, tehát szoros tanításról itt szó sem lehet. A kisdedovódákban sokhelyütt a gyermek agyoncsépeltetett — gyakran a szülők zaklatásai folytán is, —- a tanulmányok különböző ágaival. S többször megtörtént, hogy a kisdedovó, jeleit akarván adni ügyességének, a jobb és szorgalmasabb gyermekekkel elemi iskolák körébe tartozó dolgokat tanitatott bé, kik aztán csakugyan bámulatra is ragadták a közönséget; pedig ha szigorúan fontolóra vesszük a dolgot, be kell látnunk, hogy biz az roppant ügyetlenség volt a nevelő részéről. De nera csoda, a midőn a szülök az óvodákban vizsgát követelnek. — Vizsga van ott mindig, csak a szülék ne kíméljék láradságaikat. Lépjenek be, és tart az illető nevelő, kisdedeivel, minden nap vizsgát abból; a mivel a kisdedeket reggeltől estig elfoglalja. Magvassy Pál (Folytatjuk). Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: július 10-én Bábics János és társainak a devecseri 28. számú házára Devecserben; 11-én Szabó Pál ellen ingóságra Vaszaron ; 15-én Dömötör Mihály hagyatéka ellen a csóti 120, szám telekjkönyvben foglalt ingatlanra Csóton. Hunyady János szereplése és jelleme. Törekvése az ozmán hatalom leverésére. (4. Folytatás). IL Muhamed, II Murád utóda Konstantinápolyt bevévén, fennen hangoztatá, njra nyugat ellen irányozva népe erejét — miszerint, mint egy Isten van az égben, egy urnák kell lenni a íöldön is, és az ö lesz. 1454. megindult a szerb várak elfoglalására. Hunyady azonban sietve Összegyűjtött hadával lerobog s rajta üt: s Konstantinápoly meghódollatója futva vonul vissza a magyar hős elől, ki, az elébe állított Firúz bég seregét szétszórva, Sophiáig lobogtatá diadalmas zászlait . . . Muhamed a szégyent megboszulandó s nagy ősei tervét végül megvalósítandó 1450-ban 250,000 sereg élén indul meg Magyarhon leigázására, azon hitben, hogy ily erővel elseperi magát Hunyadyt is. SzendVőt hamar elfoglalva, Belgrád alá száll, s mig óriás ágyúi a falakat rombolják, diadalérzettel mondja, hogy két hét alatt Budán, egy hónap múlva Bécsben vacsorál. A rémhírre a gyenge király Cyllei tanácsosával Bécsbe szökik, az ország fejetlen, a legnagyobb zavarban. De őrt állott még az ősz Hunyady. Kitüzette á^lí^ci lobogót s ez alá gyorsan gyülekeztek mindenfelől régi fegyvertársai. Mig más felöl a lángbuzgalmu szerzetes Kapistrán Ján. keresztesludat prédikálva, uj meg uj csapatokkal növelte táborát Mikor elég erőt látott maga körül, megindult Belgrád felmentésére, megüzenve a várkapitánynak, hogy inig karja mozdulni bír, a várat védje, ö megjön még jókor. Szavát beválta. 60,000 seregével elszántan nyomult a nagyobb számú ostromlók ellen s először is a török hajóhad ellen intézve támadást saját vezérlete alatt — ezt tönkre tette. A Dunának, török vértől pirosló habjai, döbbentve jósiák Muhamednek, hogy utja Belgrád alol, alig ha fog Buda felé vinni. A hajócsatábut menekült janicsárok a táborba jutva rémü'ten hirdették, hogy „itt van a Jankó!" — Hunyadyník alig maradt ideje — egyesülni a várbeliekkel s intézkedni a védelemről, midőn Muhamed Julius 21. feltüzelt táborát rohamra indítja. Mig az ozmánok egetverő zajjal közelegnek, az aggvezér végig robog felállitott harcsorai előtt, s kivont karddal kezében lelkesítve szól vitézeihez. „Apáink sírjait s tűzhelyeinket védjük itt. Ha győz a török, Magyarország veszve. Ma készen legyen, a halálra minden. E harc Istenért és hazáért". A csata megkezdődött s tartott egy nap és két éjjel. A városba már benyomult törökök, halálra-szánt erőfeszítéssel végre ismét kivereítek, vissza a táborba; utánuk a Kapisztrán keresz-