Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-06-28
jegyte'en Nonius inén csikója, mely gazdasági lo. vak tenyésztésére kitűnő tenyész képességet mutatA fent omlitett, elnyert arany-díjakból nmélt. gróf Esterházy Pál urnák a pályázaton jelen volt képviselője 20 db., — özv. Batthyni Lajosné képviselője 10 db. — tek. Tarczy Dezső úr 5 db. — tek. S/akonyi István úr ö db. — és tek. Körmendi Pál úr 3 db., összesen 43 db. aranyat, a lótenyésztés nagyobb buzdítására és a közügyek érdekében a helyszínén újólag pályázat alá bocsáttattak, és ezekből részesült: I. Sikerült szopós csikóval ellátott tenyész kancákból : Kadics György sz. iváni, 5 éves pej lova 5 db. aranyuyal, — Varga Imre vanyolai, 7 éves szürke lova ö db. arany nyal, — Horváth Károly takácsii, G éves világos pej lova 5 db. aranynyal — Koma Mihály enyingi, 4 éves világos pej lova 4 db. aranynyal, — Fej.es István enyingi, világos pej lova 4 db. aranynyal, — Moharos István sz. györgyi, 3 éves világos pej kanca csíkója 5 db. aranjmyal. — Orbán Imre vaszari 3 éves világos pej kanca csicsikója 5 db. aranynyal. — Boda János gergeli, 3 éves szürke kanca csikója 4 db. aranynyal — és Breier Hermán p. szalóki 3 éves szürke kanca csikója 4 db. aranynyal, a fennmaradt 2 arany Sági Gyula és Győri Lajos díjai mellé ossztattak ki. Kitüntetésül nmélt. gróf Esterházi Pál úr, özv. Batthyányi Lajosné és tek. Tarczy Dezső úr, minthogy az elnyert arany díjakat a közcélra teljes számban újabbi pályázat alá bocsátották — megfelelő arany és ezüst díszoklevéllel jutalmaztattak. A mennyiben továbbá 1870. Pápa városában a részvétel oly csekély volt, hogy az engedélyezett aranyak egy része — pályázók hiányában ki nem osztathatott, a mostani részvétel annál is inkább feltűnő nagy volt, úgy hogy összesen 26 községbeli, 58 pályázó, 86 db. szopós kancával ellátott anyakancát és 19 db. 3 éves kanca csikót mutatott be, mig másrészről sajnálattal kellett a bíráló bizottságságnak tapasztalni, hogy sok lótenyésztő még most is rosz tartással és korai befogással rontja el nevelődő csikóját. Spitzer Mór városi és urüii. állatorvos Pápai tarkaságok. Most igazán tarkaságokról fogok beszélni. Avagy nem tarkaság-c az kérem, midőn az emher esteli 9 órakor kilépve az utcára, a korom sötétség miatt csak hamar úgy üti fejét egy szemközt jövő fejbe, hogy a rác kalendáriom minden szentjét egyszerre látja táncolni az égen ? vájjon nem tarkának látja-e akkor a világot ? s miután Pápán látja — mi természetesebb, minthogy pápai tarkaságot lát! Sokszor gondolkoztam már az egyiptomi — Pápán újabb kiadásban megjelent — sötétség oka miatt s nagysokára reá jöttem, miért van az. Ne tessék gondolni, hogy a takarékosság miatt! Oh nem, a mi város atyáink nem takarékosak annyira, hiszen tudjuk, hogy két rosz tervet aranyakkal raktak körül; másutt kell az okot keresni. Nyomába jöttek ugyan is a város atyái, hogy több igen kemény fejű kálomista ember — nem tudom köztük vagyok-e ? — semmiképen sem akar hajolni a szép szóra ; meg kell tehát fejeiket kissé puhítani ! s erre legjobb alkalom nyílik, ha nem világítunk, mert ekkor annyiszor összeverik fejeiket, hogy végre is puhábbá lesz . . . Ez minden esetre haladás. Háromszáz évvel előbb az ily emberek fejeit leüttették, ma pedig csak m e g ü 11 e t i k. Nem tarkaság-e az kérem, midőn az ember utcáinkon sétálva, költőies rendetlenségben elszórva, itt-ott meglehetős nagyságú tócsákat talál, főleg az úgy mondott kisutcán. Mindenesetre tarkaság, mert egyik helyen kp vezetet, mellette térdig érő sarat, e mellett pedig tócsát Ját ... A kövezetnek kérem szívesen, tudjuk mi a rendeltetése Pápán, hogy t. i. elkopjék, s helyébe új ne jöjjön; a sárnak is ismerjük rendeltetését Pápán ; végzete az eltíportatás; hanem hogy a tónak mi a rendeltetése? azaz én. titkom. Azon reményben, hogy négyszem közt marad, elmondom. Valamelyik Budapestet látott városi atya, meghozza a hírt, hogy Budapest városa évenként több ezer forintot fordít a mesterséges haltenyésztésre. E hír nagy szeget ütött sok ember fejébe. Hogy-hogy?! Budapest egy kicsiny országnak nem nagy fővárosa azt teszi ? hát akkor a catholicismus feje, pápa nem tehet hasonlót?! volt a nagy felkiáltó kérdés. De tehet, és tett is. Nem engedé a természet által készített tónak lecsapolását, hogy azokban nagyszerű, természetes — béka-tenyészdót létesítsen. A béka-tenyészdék virágzásban is állnak már, s lakói oly művészies hangversenyeket rendeznek, hogy a mult esték egyikén magam is hallgattam azt egy id eig, mig nem elkotródtam, mert városi hajdút láttam felém közeledni s én megvoltam ijedve, hogy a beléptidíjt követelendi tőlem. Különben e tenyészdék nem csak e nemes fajnak szaporítása végett vannak felállítva, van annak magasabb, művészeti célja is ; mert ez azon conservatorium, honnan a pápai szinházépítö bizottság, az általa, a világ vége után következő harmadik napon építendő színházhoz — énekeseket fog szerződtetni.