Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-06-14

d) Szavazatok egyenlősége esetén döntő szavazattal bír. e) Aláírja az egylet okmányait. i) Szükség esetén rendkívüli közgyűlést hiv egybe , — g) az egylet alapszabályainak megtartására felügyel. h) A halaszthatlan kiadásokat utalványozza, és ezekről a választmánynak jelentést tesz. i) Az egylet pénztárát gyakrabban megvizsgálja. k) Oly működő tagokat, kik kötelezettségüknek az 5. §. aj pontja értelmében eleget nem tesznek, annak teljesítésére fölhívja, és eredménytelenség esetén a választmánynak bejelenti. (Folytatjuk). Egy börtönkönyvtár létesítése. Mióta a sajátképeni politikai élet zajos hullámai valamennyire lecsillapultak, és így időnk maradt társadalmi viszonyainknak alaposabb tanulmányozására, valamint beláttuk azt is, hogy az egyén és állam között még egy nagykörű erkölcsi testület is létezik, melyet figyelembe nem venni, valóságos bűn, melynek helyes arányokban kifejlődése nélkül sem az egyén nem töltheti be rendeltetését, sem az állam nem fejlődhetik erőteljesen : mindig jobban jobban feltűnnek társadalmunk erkölcsi testületének hiányai, hogy ne mondjam, sebei. Egy ilyen seb, a társadalom nyomorultjainak, a börtönök szenvedő lakóinak ügye. Erre vonatkoznak a következő sorok is : Az ei3nLTL»ex*l>ar*á,toIv.liox! Azon nemes — lelkű emberbarátokat, kik ama nemes cél elérését, hogy a börtönök lehetőleg j*ivitó-intézetekké váljanak — szivükön viselik, s pártolásukkal előmozdítani hajlandók : tisztelettel felkérem, hogy egy börtönkönyvtár létesítését vallásos, erkölcsnemesítő , ismeretterjesztő népies könyvek adományozása által elősegíteni szíveskedjenek. Becses figyelmükbe ajánlom egyszersmind a börtön segélyalapját, minek rendeltetése az, hogy abból vagyontalan s ruhátlan rabok kiszabadulásuk alkalmával ruházattal s uti költséggel elláttassanak, s elhalt vagyontalan rabok temetési költségei fedeztessenek. Minden — bármily csekély adomány — köszönettel elfogadtatik, s ídöközönkint nyilvánosan nyugtáztatik. Pápa, június 5. 1874. Cser na Vincze kir. aliígjész. Szinte fölösleges a kir. alügyész űr e nemes, emberbaráti fölszóllításához szóllanunk. Mindnyájunk kebelében, kell hogy megmozduljon a szánalom és részvét húrja, ily fölhívásra, a börtönöknek, nagyrészben szerencsétlen, fegyencei iránt. Jól tudjuk azt mindnyájan, hogy minden jogés törvénysértésnek meg kell büntettetni. De most már a büntetés célja nem a rosztett jogosultságának tagadása, sem az elkövetendő bűnöktől elijesztés, sem a jog és törvény, az erkölcsi rend tekintélye s méltóságának helyreállítása s fentartása, sem a tett viszonzása vagy visszafizetése, sem a securitas publica — közbiztonság biztosítása egyedül és egymagában ; hanem célja ezek együtt, sőt és főleg a jobbítás és visszatérítés a jog és erkölcs útjára. Ennek gyakran ellene áll ugyan az egyén akaratszabadsága. De épen erre való a fegyenceknek némi vallásos és erkölcsi ismeretekben oktatása ís. Ugy i s a m a b ö r t ö n f e g y e n c e k meglehetős számának botlásaiban viszont magának a társadalom í e r d e kinövéseinek v a n j ó része. Az öntudatra ébredt társadalomnak ezért kötelessége e szerencsétlenéinek sorsát jobbítani, nekik a jog és erkölcs útját tiszta fényben felmutatni, előttük a társadalomba újra szégyen nélkül visszatérhetést megkönnyíteni. Ha a tanításnak üdvös magvai, az illetőknek csak tized részénél találnak is termékeny kebelre: már nem fáradt hiában az adakozó közönség. Ajánljuk olvasóink., és minden emberbarát osztatlan figyelmébe, a királyi alügyész úr sorait. P. Szabó Karol. . Pár szó a szinházépíttetö bizottsághoz. A 40 és 20 ezer forintos terveket az építendő színházra már közölték; de a hely a hova szándékoznának színházat állítani, még nem volt említve. — Engedjék meg, hogy rámutassak a kész színházra. Csak körül kell nézni, van Pápán, a központon, minden külzajtól védve, a legszebb és alkalmasabb terem, a milyennel kevés kis város dicsekedhetik. Egy kis ügyes utánjárás és talán valami csekély — az ezrekhez képest — áldozat, és készen kaphatjuk a pápai színházlátogató közönség számára ez idöszerint, sőt még évtizedekig is — az elegendő nagy és díszes termet, t. i. a Griff fogadóét. Azokkal a sok ezerekre menő építkezési tervekkel ez idő szerint aligha fogunk célhoz jutni; mig ezt a már készen álló gyönyörű helyiségét, Ö nagyméltóságától, a tulajdonos gróftól, bizonyosan meglehetne nyerni, — csak szép szóval kellene járulni. Természetesen akkor lehetne ezt érvényesíteni, a. mikor a jelenlegi bérlet ideje lejár. Addig a mostani bérlővel — habár áldozatba kerülne is nekünk — 7*