Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-12-26

Igy elszámlálva a tüz néhány alakját, melyben az, az emberiségnek ártalmas, védelméül kötelességem azon alak­jai közül is néhányat felsorolni, melylyek az embernek különösen hasznosak és nélkülözhetetlenek . legalább jelen élet viszonyaink között. Igy ha képes a tüz századok szel­lemi kincseit tönkre tenni, képes a művelődés és tudomány haladását elé is segíteni. Ha a vegytudós kisérletei által a természethez kérdé?t intéz, a tüz majdnem mindig a köz­vetítő. Igy fi. tüz által vagyunk képesek rövid nappala — inkát megtoldani. így az ö világánál hatolhat a bányász a föld gyomrába, hozhatja napfényre a csillogó aranyat. Ha a tüz életet képes kioltani, képes néha az életet fent tartani Gondoljuk csak el, ha éghajlatunk alatt tüzet nem tudnánk gyújtani télen, hány emberélet esnék a hideg áldozatává. Igy a tüz teszi lehetővé, hogy vasutaink oly gyorsasággal száguldják be a müveit országokat, Igy az ipar minden cikkei , majdnem mind a tüz segélye ós közbenjárása által lőnek elé állítva; pedig az ipar haladása, egyszersmind a művészetek haladása is. Ezek után megítélve, a tüzet in­kább jóbarátjának az emberiségnek, mint ellenségnek ne­vezhetnénk- Csohiohy István. Valamit a borfejtésröl. A szüret után, mostanig, csend volt a borosgazda pincé­jében. De ismét élénkülni kezd az, mert zörgéssel és zajjal telik meg 1 a beköszöntött borfejtés által. A borfejtés vonja el a tisztu­lóban levő vagy épen megtisztult ujborainktól azon salakot, mely a fölösleges tojás-fehérnyés részeknek a söprübe lerakodása által, mint a borhoz többé nem tartozó, annak csak hátrányára­szolgál, és érését tetemesen akadályozza. Az idei újborokban még most is találni fel nem munkált cukornak jó részét, — egyfelől azért, mivel a múlt évekéihőz. képest, mustjaink több cukortartalommal bírtak; másfelöl pedig­azért, mivel rövid időre a zajos erjedés után, november bóbau már erősen meghűlt a lég, mely hülés pincéinkben is érezhető volt. Hűsebb légben pedig az erjedés, és vele az ujbor tisztulása i» lassabban megy végbe. E feldolgozatlan cukornak tehát majd csak utólagosan kell szeszszé átváltoznia a lassú utóerjedésben y ami szinte, mint hatalmas derítő szer, jótékonyan fog közrehatn boraink tisztaságának eszközlésében, l)e már maga. a lefejtés is hatásos eszköz a tisztulás elő­mozdítására. Ezen el^ő fejtést mulhatlanúl csapon és nyitott e­dényben kellvén tenni, a sajtárzás alkalmával az újborbő érint­kezésbe kerül a levegővel, és pedig ennek élenyével. Azt minden borosgazda jól tudja, hogy az éleny befolyása, a tojásfehéniyés részekre tömőrítőleg és igy lecsapólag hat, — azért- az uj bo­roknál hatalmas deritőszerül működik, Fejtsük hát le az idén is, habár kissé talán zavaros, ujbo­rainkat, bátran és haladéktalanul, hogy idejekorán megszabadít­suk már azon salakjaiktól is, melyeket az ideig képesek voltak kiválasztani. Bár nevezetesen feltűnő jelenség, hogy a. kik must­jókat a szüret után a héjjal egyetemlegesen erjesztették, azok­nak ujboraik már is gyönyörű tiszták. Világos bizonysága ez annak, hogy az erjedő mustnak kellő mennyiségű taniiit kell adni, ha azt akarjuk, hogy tisztább és tartósabb boraink legye­nek. Ekkor a párhavi pihenés után újra fejtett boraink már tü­körtiszták és egézséges itallá válnak. Károlyi Ar isiidé ^ 4, ^ A keresztyénség ma ünnepli egyik, ha nem a legnagyobb, de mindenesetre legszebb ünnepét. A családélet örömének, a társadalom testvéri szeretetének, az emberi jótékonyságnak Un­nep e ez. A családok millióinál reménykedő örömmel, majd félő várakozással tekintenek a jövő nemzedék tagjai a mai nap elé. Mit hoz nekik a kis Jézus! Eljött, és ho­zott meglepetést, szülőik és jóakaróik szeretetének je­leit és zajos örömet. Oh! nézzetek be bár akármely családhoz; mily elfogult a gondlelt apa, és mint mo­soiyg a szerető édes anya azon jelenetnél, midőn gyer­mekeik az álmélkodás szokatlan kifejezésével fogadják ä kis Jézus szeretetének zálogait. Valóban jól mondja Székács József: Jő az Úr! a lángok égnek, Ma van gyermekek szivének És kik értök égnek, élnek, A szülőknek ünnepe! Ott van ünnep a családban, Hol atyában és fiában, Az anyában s leányában El az írnak szelleme. A karácsony továbbá a. társadalom testvéri szeretetén.ek. és ezzel a felvilágosodásnak s v i 1 á g s z a b a cl s á g n a k is ünnepe. E napon szü­letett az, a ki hirdetni meré a világnak: szeresd em­bertársadat, mint tenmagadat! E nap a leslvérisülés ün­nepe; melyen azért le kell vetkőznünk minden szűk­keblű önzést, a sértett hiúságnak önbörébe nem férő nyugtalanságait, a szerepelni és feltűnni vágyásnak ön­önmagát emésztő viszketegét. Öleljük egymást egymás kebléhez a lestvéri jó indulatnak és szeretetnek min­dent feledő lángleikével, hogy igy egymásban az em­bert fölismerve, a közös gyarlóságaitól elnézve, egyesült erővel és akarattal a szellemi felvilágosodást munkálhas­suk és az emberi ész és akarat világhódító szabadsá­gát hirdethessük, s megvalósíthassuk. E fölvilágosodás lélekemelő ereje, és a testvért szeretet érzése teile, és teszi ma is a karácsonyt a j ó-

Next

/
Thumbnails
Contents