Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-12-12

Tűzoltó egyleti ügy. Meghívás. A pápai önkénytes tűzoltó-egylet működő tagjai, ezennel tisztelettel fölkéretnek, hogy a f. é. dec. hó 13-án, azaz vasárnap délután 4 órakor a városháza nagytermében tartandó gyűlésre megjelenni szíveskedjenek. A gyűlés tárgyai: 1. bárom szakasz- és kilenc csoport vezető megválasztása. 2. Az egyenruha és a tiszti jelzések meghatározása, o. Az előadandó indítványok elintézése. Kelt Pápán, dec. 10. 1874. Szokott/ Ignác egyleti főjegyző. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések. December 12-én Józsi János és neje ellen ingóságra Vaszaron. — 15-én Gőgös Gábor ellen a kisjenői 55 és 287. számú telekjkönyvekben foglalt ingatlanokra Kis-Jenőn. — 16-áu F. Vida János ellen a gyiinóti 3Í>. számú telekjkönyvben foglalt V» úrbéri telekre, ]V. Gyinióton. — 17-én Szluka Antalnc ellen a pápai 552. szánni telekjkönyvben foglolt 485. számú házra l'ápán. — 17 es 18-án GraíT Márton és neje ellen ingóságra, h. Patonán. — 19-én Stankovics György ellen a bébi 14. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanra Bében. OD A tüz. (Folytatás). *a valamely test meggyujtatik, tovább folytatja égését; j£ vagy elalszik. Ha a test. égésénél elég meleget képes ^ kifejteni, hogy magát folyton a gyúlási liőmérsékre hevítse, akkor folytatja égését, ellenkező esetben elalszik. Egy meggyújtott test éghet lánggal, vagy láng nélkül ; azonban a legtöbb test még is lánggal ég. A tüz világító képessége ép oly fontos és nélkülőzhetlen, mint annak melege. A láng lehet azonban fénytelen és fényes. Valamint szín árnyalatra, a vöröstől az ibolya szinig, sőt lehet egészen fehér is. — A láng valamely gáz, mely a benne véghez menő vegyfolyamatok által izzásig van hevítve. Mi az oka tehát annak, hogy egyik láng élénk fényű, másik halvány. Ez lügg a keletkezett égéstermékek halmaz állapotától; mentől sűrűbbek ezek, annál élénkebb a fény, mely kilöveltetik. Legfényesebbek tehát azon lángok, melyek szilárd állapotúak, és ezt, a hő behatása alatt nem is változtatják. Ebből magyarázható meg, hogy mig a kén halvány lánggal ég, mert a keletkezett égéstermék, a kénessav, gázalakú teste .addig a phosphor, melynek égésterméke a phosphorsav, szilárd halmaz állapottal bír, élénk fényt lövel. Igy a Drumontféle ínész világításnál, a mész nem levén képes szilárd halmaz állapotát, még a fehér izzásnál sem változtatni, élénk fehér fényt lövel ki. Egy fénytelen lángot is, élénk fénylővé tehetünk, ha bele kívülről juttatunk oly anyagokat, melyek szilárd halmaz állapottal bírnak. Igy ha az igen halvány köneny-lángba kormot fúvunk, az élénken fog világítani. Valamint"tüzelő anyagainknál a szén játsza a legtöbb esetben a fő szerepet, ugy közhasználatban levő világító anyagainknál szintén a szén veendő fötígyelembe. A világító anyag megválasztásánál mindig a széneny— dúsabbnak adjuk az elsőbbséget; mert itt a széneny fölös mennyiségben levén jelen, egy része szabad állapotban válik ki, mig a széneny-szegényebb világító anyagnál a széneny az élenynyel legnagyobb részben elég szénsavvá, mely szintén gáz, és a szénenyböl szabadállapotba kevés válhatik ki. Ezt be lehet bizonyítani a gazvilágítással is, megjegyzendő azonban, bogy tulajdonképen minden világítás, gázvilágítás a mennyiben, mint fennebb említettem, a láng nem egyéb, mint izzó gőz. Azonban itt azon világító anyagot értem, I mely már az égéshez gáz alakban kerül, és nem magának az égés hömérsékének, kell a külömben szilárd anyagot gáz alakúvá változtatni. Ha tehát a világitógázat egy Dunsen féle lámpában gyújtjuk meg, — melynek szerkezete abból áll, hogy a gáz a gyulás helyére már levegővel keverve jut: akkor a gáz a helyett, hogy fényesen égne, nagyon halvány lánggal, de fokozott hömérsékkel ég. Ennek oL*a a teljesebb elégésben keresendő. A gázban ily módon már meggynhískor magában fölös mennyiségű éleny foglaltatott, és ezen éleny a lángban foglalt minden széneny részecskét képes volt lekötni, s igy szilárd állapotban mi sem válhatott ki. Frankland által ujabban be lön bizon)ítva. hogy a keletkezett égés termékek sűrűsége, nem mint egyedüli ok, szerepel a láng világító képessegénél. Ü ugyan is, magas bégjére menve, hol a lég nyomása tetemesen csekélyebb, azt tapasztalta, hogy ugyan azon minőségű és mennyiségű gyertya a magasban kevesebb fényt adott, mint a föld színén. Megkisérlette élenyt és könenyt - mely alig látható lánggal ég — nagy nyomás alatt elégetni, s ez esetben a láng élénuen világítóvá lön, pedig az égési termek, a vizgöz, mindkét esetben gáz alakú. Ebbül tehát következtethető, hogy a láng világító erejét fokozza a nyomás, mely alatt a gáz ég. Ennek magyarázatát leljük abban, hogy a kisebb nyomás alatt álló — tehát ritkább — lég a lángot könynyebben átjárhatja, s igy teljesebb elégést okozhat. Ha egy gyertya lángot figyelemmel kísérünk abban három részt külömböztethetünk meg. A legbelső, egy setét kup, mely éghető gázokból áll, melyek a láng hömérséke által, az égő anyagból mint bomlási lerinékek származtak és kellő éleny hiányában cl nem éghettek. A középső réteg, élénken világító, itt ugyanis már éleny kellő menyiségben juthat a lánghoz, de még sem oly fölös menynyiségben, hogy mind e szénenyt le birná kötni. Végre a legkülsőbb rétegben, mely alig észrevehető fénynyel ég, az elégés oly teljes hogy szabad széneny nem marad vissza. Azért az ezen lángba mártott testre nem is rakodik korom, mely nem egyéb, mint igen finom szén részecskék. A láng hömérséke, különböző anyagoknál, nagyon különböző, s nem függ a láng világító erejétől, mert bár a köneny p. o. színtelen lángja alig észre vehető, mégis hő mérséke igen magas. A láng hömérséke függ az égés összes melegének mennyiségétől, és azon időtől, mely alatt