Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-12-12

csak a naponként két fon; mennyiség mellett is, egy évben 29-43 ftot takaríthatnak meg családjuknak. Addig is, de majd azután is, mig akár szabadverseny, akár fogyasztási egylet alakítása által lenne bajunkon segítve' mivel sem a megyei hatósági végzés, sem a busái-szabás ellenzői soha kétségbe nem vonták, hogy városi hatóságunknak joga van a húsmérésekre felügyelni: kérjük a városi képviselő testület közgyűlését, bizza mog jegyzőkönyvileg a rendőrkapitányságot azzal, miszerint tegye a. v áros i h u sfelügyelők kötelest* é g é v é a k Ö nyű és s ov á n y m a r h á n a k 1 e v á g a t á s á t eltiltani. Mert a. jelenlegi, egészségi állapot vizsgálata, nem elég a hus minősége megállapításában, _____ P. Ss. IC Néhány össinte szó az izr. hitközséghez! Szerkesztő úr! Igen kérném, ha becses lapja hasábjaiban szíveskednék egy kis tért engedni, melyben az izr. hitközség összes elöljáróihoz, valamint a tiszt, szülőkhöz egy kérést és néhány kérdést intézhetnék! Azt kérdendi talán szerkesztő úr (talán mások is") miért nem végzem az izr. hitközség tek. elöljáróival végzendőimet a behozott szokás szerint, zárt iratban és hivatalos úton? Megakarom röviden mondáin, mi bírt engem erre. Megvagyok győződve, miszerint valamint tanítványaim t. szülőinek, úgy szintén a hitközség tek. elöljárósága legnagyobb részének bizalmát, és a gyermekekkel szolid és igazságos bánásmódom és kötelességem pontos teljesítése miatt tetszésüket s szeretetüket is bírom. Továbbá, a legbiztosabb forrásból tudom, miszerint ezen méltatlanságok, melyeknek kitéve vagyok, a hitközség t. elöljáróságának tudta és beleegyezése nélkül, egyedül egyes személyes érdek és bosszúvágyból, csupán egy személy által követtettek el. Egyfelől tehát jövőre nézve óvatosságból, mivel ezen méltatlanságok már tekintélyemet is tanítványaim előtt csökkenteni törekesznek, — másfelől, hogy a hitközség tek. löljárúságának finom és igazságérzetéhöz folyamodva, szíves pártfogását kikérjem, — és végre, hogy ellenségemet a. tiszt, elöljárók és tiszt, szülőknek nyilvánosan is bemutassam: gondoltam szükségesnek vagy célszerűnek a hitközség tek. elöljáróságához nyilvános aii intézni azon kérdést: v aj j o n a l a p s z a b á I y a i k b a n c l őfordul-e azon pont, mely szerint az iskolai gondnok (Schul-inspcktor), a kit tulaj d ónké pen az iskola külszervezete, ugy szó Iva az iskola háztartása illet, hogy mondom ő magaszántából az iskola, beiszervezetében, a. mely egy szakértő igazgató, és a kézi munkákra c»y női bizottság vezetése alatt áll, változásokat tegyen és a mi még több: az általa hozott rendeleteket saját maga adja át, de nem a tanítónőnek, hanem a gyermekeknek ? —Kötelessége-e a tanítónak az inspektor által » ily módon hozott követelésének meghódolni?! Xem hiszem, hogy az elöljáróságban ezen eljárás csak egy helyeslő szavazatot is nyerne, és hogy valaki a tanítónőket annyira függő és alárendelt egyéneknek tekintené. De talán ismét többen kérdeudik: mik azon változtatások, cs azok az elkövetett méltatlanságok, melyeket az inspektor úr eszközölt? - Én c kívánságnak szívesen teszek eleget, mert remélem, hogy ez által nemcsak magamat igazolom, hanem egyszersmind; a hitközség tek, elöljáróinak, úgy szinte a tiszt, szülőknek t» némi felvilágosítást nyújthatok. Az iz . hitközség tek. elöljárósága, valamint a tiszt, szülők is tudják, hogy csak is a tiszt, szülők legnagyobb kérésére és a viszonyok tckintetbevételével — mely szerint a leánynöveudékek 7

3 része pénteken délelőtt sohasem látogatta az iskolát, minek következtében az egész iskola növendékei szenvedtek — hoztuk be a volt igazgatóval S év előtt (azóta pedig a mostani tiszt, igazgató is helyeslő) azon rendet, miszerint kedden és pénteken délutáni szünidők helyett, az egész pénteki napot hagyjuk meg szünnapnak, kedden pedig egészuap tartunk előadást. Kz pedig annál inkább történhetett, mert a leányoknál! igy is, ugy is két nap, péntek és szombaton van egymásután szünnapja két-két osztálynak. Gondnok urunknak azonban most azon ötlete jött, hogy majd csinál ő most rendet, és azonnal futott az iskolába, és azon rendeletet adja ki, hogy: gyermekek, ti többé nem kedden, hanem pénteken jöttök az iskolába. Ezután a tanítónőhöz fordulva, monda: tessék ezt testvérjének fa. másik tanítónőnek) is megmondani; mert ezentúl nem lesz abbóE semmi, hogy önök másként tegyenek, mint a leríitanítók! Még egy kissé kérem a szerkesztő úr és a t. közönségtürelmét igénybe venni. Azt úgy sem sorolhatom mind el, a mit nem csak én, de az egész leányiskola, csupa boszuvágyból a mc gondnok urunktól szenvedünk. Gondnok urunknak t. i. annyira nagy már a haragja, hogy már fizetésemet is (bár az kevesebb, mint a többi tanítóé) sokalja! Végre azon ötletre jött, hogy—miután én itt az izr. hitközség tek. elöljárósága jóvoltából (>{) Irt. fizetősért egy meglehetős kényelmes kis lakást birok, melyet saját költségemen igázhattam használhatóvá, — jó lesz azt a sokait fizetésemet majd az állal kevesbí eni, hogy egy drágább lakásba be, ebből pedig azon ürügy alatt kituszkolni, miszerint a tanítónőnek az iskolaépületben lakása kártékony az iskolára nézve. (De a tanítónak ott lakása, kinek most e lakás átadatik, nem káros, mert annak az inspektor úr nem ellensége, hanem jó barátja.)! Újra is csak ismételnem kell azon kérésemet, miszerint av hitközség tek. elöljárósága, valamint a tiszt, szülők is szíveskedjenek (saját gyermekeik javára) oda hatni, miszerint a tanítónők tekintélye ne csökkentessék; anyagi helyzetük ne nehezbittüssék (hisz úgy is elég nehéz!); és végre, hogy a tanítónők ne izgaüassanak folyvást műveletlen emberek goromba és séitúí beszédeik által, mert az izgatott egyén legjobb akarata mellett sem képes tanítani vagy növelni. Mély tisztelettel Rosen thai Franciska Liin lónö. A derék, ügyes s müveit tanítónő ezen felszóllalását csak az ö határozott óhajára közöltük. A legkevésbé sincs szándékunkban a t. hitközségi elöljáróság kebelében ingerültséget, zavart idézni elő. Föladatunk levén mindennemű jogsérelmet, hatalommal-visszaélést naplényre hozni, bárhonnan jöjjön az, bárhol történjék az : adtuk ki e jogsérelmes panaszt is. Ha csakugyan igaz és való az; akkor illő, hogy az illető elöljáróság nyilvánosan is telhivassék az illető gondnoknak saját jog és munkakörébe visszautasítására. A nevelő s. tanítói pályának ugy is megvannak a maga tövisei, ne nehezítse azt az illető felsöbség bárhonnan jóhetöV ' kellemetlenségekkel.