Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-28

i— Lássa Hamvny, akaratlan is társamnak kellett ma­Tadftia! Adorján eddig egészen elmerülve látszott lenni társ­nője szemlélésében, mert szinte összerezzent, mikor a meg­szólítást ballá ; aligha is tudta, mit mondott a bárónő, mert igy válaszolt: — Tudja-e Mary, hogy ön még szebb, mint akkor ' Bexben! A fiatal özvegy elpirult, de türelmetlenül játszott le­gyezőjével. Látszólag haragudott e válaszon, melyet ö kité­résnek vett azon biztositás elöl, hogy mindenesetre csak örömére van, hogy együtt maradnak. Adorján észrevette, liogy nem jól fogadtatnak szavai, s igy szólt: — Bocsássa meg bárónő, de megvallom, nem értem reá, önre figyelni, mikor annyi mulasztást kell helyrehoznom, mikor négy évi nem látásért, kell szemeimet és gondolatai­mat kárpótolnom. A bárónő még türelmetlenebb lett. — On nagyon elfeledhetett engem Hamvai,— viszonzá,— mikor nem emlékezik már reá, hogv nem szeretem a frázisokat. — Nem értem,— monda nyiltszivü hangon a fiatal ember. Társnője nagy szemeket vetett reá. K ii 1 ö n — Tűzoltó egy I ctü n k, múltkori jelentésünkhöz képest, í. hó 21-én újra alakult. Elnök lett Vághó János, alelnök 1'. Szabó Káról. A 24 tagu választmány alakult 8 alapító taggal: Antal fiáboi', Bánócy Pál, Békássy Lajos, Ajkay Imre, Tarczy Dezső, Süttő Karol, Kovács István, Kraus Miksa. , — 8 pártoló taggal: Gyuráez Ferenc, Halász János, Bráder Sámuel, Ha­nauer Jenő, Matttis Káról, Blum Mór, Szenté Pongrác, Debre­ccny Káról, , — és 8 működő taggal: Ajkay Miklós, CVuik Já­JIOS, Lajossy Pál, Magvassy Pál, Pék Antal, Svoboda Vencel, Voyta József. Főparancsnokká választatott Szclestey Lajos, aIpa­rancsnokká Diskay Kálmán, főjegyzővé Szakoly Ignátz, aljegyzővé Kovács Káról, két főorvossá Lővvy László és Hcchnitz Ede, sebészszé Miskei Sándor, pénztárnokká Hannos Zoltán, ügyész­JSZÓ Bartalos István, főszertárnokká Voyta Adolf, alszerfárnokká Gergelyi József, Czéh Adolf, Hauch Káról és Schcri József, — segédtisztek a fő és aljegyző, — a. tornászok hadnagyává »Saary Lajos, oltók hadnagyává Pakrócz Ferenc és mentők had­nagyává Horváth Lajos, szertári felügyelőkké Gáspár Gábor, Vészelő István, Schir Káról, és Wurcer Ferenc. A választás különösen élénk és zajos volt a főparancsnok és mentők hadna­gya választásánál. Az elnök sietett is a második választásnál,a felkiáltásból kivehető választás eredményét, kimondani; noha tiz tag szavazást kívánt. Adja Isten! hogy újra szerveződött tűzoltó egyletünk igazán betöltse emberbaráti hivatását! s méltó társa legyen a többi tűzoltó egyleteknek! Mi mindenesetre, lapi köte­lességünkhöz mérten, mint nyilvánossági közeg, folyvást figyelem­mel kisérjük, mint minden, ugy különösen ezen egyletünk műkö­dését Js; hogy ahol lankadást veszünk észre, ébreszszünk és ser­kentsünk, a hol pedig a kötelességek hü és pontos teljesítését látjuk, elismerésünket fejezzük ki. — Orosz Ede úrnak a mult legközelebbi, valamint jelen számunkban is megjelent porosz-kőszén hirdetését a közönség szives figyelmébe ajánljuk. — (Jleküldetett") Nemcsak hiszem, de tudom is, hogy töb­bek óhajának adok kifejezést, midőn rámutatva a tavali sétahang­versenyek meglepő sikerére, felhívom az ifjúságot (akár mint -színházépítő bizottságot, akár inasként") rendezne né­hányat olcsó belépti dijak mellett a „Griff" termében. Kívánságom mellett harcoljon amaz érv, hogy hölgyeink oly ritkán hallhatják jeles cigányaink élvezetes előadásait. Most a táncestélyek zené­— Tehát mit keres ön itt ? — < Én? — ezen kerület országgyűlési képviselője vagyok. A bárónő gúnyosan mosolygott. — Akkor ön is egyike azon háromszáz képviselőnek, kik inkább minden mással foglalkoznak, csak az ország­házba nem mennek ~ s ugy az ország tekintélyével gúnyt űznek, — jegyzé meg. Adorján lehajtá fejét. .„,.— Most szünidők vannak — feleié halkan. — S ezt ön felhasználja — — Iluffv kerületemet beutazzam. — Mary hangosan kezdett nevetni, az uri körben szintén feltűnő lett e hangos kacaj. Adorján észrevette, hogy a kacaj inkább nervozitá?., mint jókedv eredménye. — Az égre, mi lelte önt, bárónő — kordé. Mari komoly lett, — Mondja csak, — kérdé merően nézvén reá. — IIa ön naszódi képviseli) volna, akkor is ugy buzgól­kodnék kerülete beutazásában? Adorján homloka vérpiros lett, redőit összevonta, sze­meit a földre szegzé és hallgatott. (Folytatjuk). félé k. jét — mely másnemű is, és nem is oly szabatos cs szép ilyenül nem vehetjük. Épen e napok estéi azok, melyek legjobban igénylik, hogy valamely társas összejövetel által töltessenek el. — G y ő r v á. r o s á n a k 1875~re előirányzott összes bevétele 177601 ft, 82 krra van téve, mig kiadásai 28178« ft. 23 krra ezért a kivetendő városi pótadó 60"/,,.— S z o m b at h e 1 y váro­8 áu a k bevétele 35218 ft. 20 kr. kiadása pedig 50188 ft 59 kr irányoztatott elő, ezért városi pótléka 25"/„lesz. Nálunk az ös­szes bevétel 20845 ft.Oí) krra, a kiadás 52002 ft. 52 krra tétetett és igy pótadónk 34% lesz. — Hirdetésekre nézve kérjük az illető egyéneket, szi­A'eskcdjenek ilynemű óhajukat mindég csütörtökön délig, illetőleg legkésőbb estvéig kiadóhivatalunknál kijelenteni: mivel a. lap­szerkesztése nem engedi, hogy a pénteken jelentkezők kívánsá­gának már azon számban eleget tehessünk. — A gy ő r i k i r. j o ga k a d e in i á n ál beíratott az 187V­tanévre I. éves nyilvános rendes hallgatóul 22, II. évesül 34, 111. évesül 25, IV. évesül 12, — nyilvános rendkivüli hallgatóu, pedig I. évesnek 4, — összesen 87. A pápai j ogakademiá­nál fölvétetett 1. évesnek 25, II. évesnek 21, HÍ. évesnek 17, — összesen 63. — A honvédség részére fölszerelési cikkek szállítása ügyében f. hó 15-én Budapesten tanácskozó értekezleten váro­sunk iparosait. Vágó Ignác képviselte. Szükségeltetnek varga, csizmadia, szíjgyártó, gombkötő, kovács, és pakróciminkák, — Kiházasító egylet alakult néhány évvel ezelőtt vá­rosunkban is, a miskolci és budapesti mintájára. Az egyletbe lé­pők fillérei öszszeszedettek, — s miután csakhamar következett a miskolci és budapesti ilynemű egyletek csúfos bukása, a pápai kiházasító egylet szépen meghúzta magát, meglapult és hallga­tott, — hallgat idáig is. Nem is szóltunk volna a dologhoz, ne­hogy álmait zavarjuk, ha egy cidcklctt és éber beküldő azon naiv kérdést nem teszi föl, a Neue Freie Presse után lapunk 28. számában, Salczer Sámuel úrtól kibocsátott felhívás olvasá­sakor: hát a pápai kiházasító egyletnek befizetett tőkéiről és már körülbelül három évi kamatairól, ki és mikor fog számolni? Az illető beküldő és a többi érdeklettek, amaz egylet volt elnö­kétől, kérnek igazságos felvilágosítást. — Bor mii II er Gyula ur, aki emberbaráti szeretetének már több izberi clisinerhetlen jelét adta, jelenleg e nemes tulaj-

Next

/
Thumbnails
Contents