Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-31

jégnek, és azon sejtelemnek, melyet az álom által keltett gondolatok támasztottak, melyekkel a beteg folyton tépelő­dik. Gyakran történik, hogy a szomorú álmok a nehéz beteget a koporsóba teszik, mig a kedélyt emelő, vig álom­képek meggyógyítják. Az álmoknak talán legkellemetlenebb neme, amit a köznép lidércnyomásnak nevez.—Egy homályos és rút szel­lemalak jelenik meg az álmodó előtt, majd annak mellére ugrik elfogva az álmodó lélekzetét, mintegy megakarja foly" tani. — Az álmodó a leghevesebb küzdelmeket állja ki és minden erejének megfeszítése mellett sem képes segélyért kiáltani, s mindaddig viaskodik ez állapottal, mig végre sikerült neki egy erőteljes hangot adni, a mire azután erős szívdobogás között, majd minden tagjának remegésével, föl­ébred. A babonás időkben ezt az ördög és boszorkányok műveletének tartották s máig sem szabad a műveletlen nép nagyrésze azon gondolattól, miszerint ez csak a gonosz szellem munkája lehet, — s hogy tőle megmeneküljenek, sok helyen még most is betömik a kulcslyukakat éjeién át, cipőiket az ajtófelé helyezik és az evangéliumot, imádsá­gos könyvet, ágyuk mellé egy asztalra teszik. Ezen álom tünemény orvosilag constatáltatva nem egyéb, mint a sziv szabad mozgásának és a lélegző szervek működésének va­lamely ok miatti akadályoztatása. Ha a tüdő szokott kitá­gulásában szűk ruha, összeszorított derék, vagy más aka­dályok miatt gátolva van; nem kevésbé, ha a szobában romlott levegő van az ott kifejLtt sok szénsav nyomása alatt ís könnyen beállhat a lidércnyomás álomtüneménye. Egy híres tábori orvos emlékirataiban a következő tényt beszéli el „Az olasz háborúk folyamában századunk egy félig romba dűlt kolostorba szállásoltatott. E kolostor­ban a nép hiedelme szerint rosz szellemek ütötték fel ta­nyájukat. Természetesen tudtára esett katonáinknak is. — És egy még lakható szobában többen a padlón szalmára feküdtek. Éjjel 11 órákor mindnyájan egy rettentő kiálltás­ban törtek fel álmaikból, azt állítván hogy egy nagy fekete bozontos kutya jött volna be az ajtón és mellökre ugrott, megakarta őket fojtani. — Több tiszt, s magam is ugyan­azon szobában ez alkalommal kártyáztunk, és e jelenetből semmit sem láttunk." — A szoba fenékre nehezedett levegő nyomásával mindegyik katona lélekzö szervére egyenlően hatott, hozzá járulván még az említett babonás vélemény tudata, és ime e körülmény előidézte e sajátságos alomtüne­ményt. Az álmok felsorolt tulajdonságai alapján könnyen meg­győződhetik a müveit olvasó, mennyiben tulajdonítható bizo­nyos fontosság a lotteria játékra alkalmazott jóslatokra nézve Nem említem fel más jósló boszorkányságokat, melyek korunkban már, műveltségi haladásunknál fogva úgyis fele­dékenységbe merültek. Hanem az álmoknak a jövendő titkaiba való behatási erejét, úgy tudományos alapon, vala­mint közértelemben, különösen a lotteriára nézve, még igen sokan pártolják, s túlzott mértékben is alkalmazzák modern lotteriális müveikben, ezerek kizsákmányolására. A számok, melyek a lottérián kihúzatnak, az említett combinatiók határain belül bármely változatosságban fordul­hatnak elő. A számok, mint jegyek, bizonyos értékmennyi­séget képviselnek, és azt hiszem a lotteriában sem változnak psziichológiai tulajdonságokkal bíró, talán szellemi alakokká, melyek bizonyos egyének lelki életével szoros függésben állanának. — Epen ezen meggyőződésemre építettem azon állításomat, miszerint a lotteriális játékokra sem álom, sem babona befolyást nem gyakorolhatnak, csak a számító és tehet valamit a lehetséges esetek földerítésében, melvava­lószínüséget, mint láttuk a legnagyobb ellentétben mutatta be. A physíkai és morális okokból keletkezett álmok be­teljesedése, nem valami rendkívüli csoda, miután azok az egyének testi és lelki határozottságaival mindig egybeköt­tetésben állanak. Az esetlegesen "beteljesült álmokra nézve az elmondott fontosabb nézeteken kívül alkalmazhatónak vélem azon ma­gyar közmondást, miszerint „a vak is talál garast." Vesse alá bárki, bármint) véleményeknek magát, legyen a legszentebb meggyőződése a lotteria körüli megszokott eljárásokkal, de azon igazságot sohasem fogja megdönteni, miszerint a számítás által kijelölt határokat semminemű vélcménynyel át nem léphetni. Pápai törvényszéki csarnok. A pápai kir. törvényszék nyilvános polgári ülésén f. évi no­vember 2-án elnadatik: 1. gróf Esterházy Pálnak Nóráp község­ellen indított birtokigazílási pere; 2. (írói* Esterházy Pálnak Pápa kiskovácsi község ellen indított bírtokigazírási pere; 3. C tipor Horváth Pálnak Major Lidia ellen indított váló pere. Árverések: Október ttl-én Szabó Sándor ellen ingó­ságra Pápateszéren;— november 2-án Kohu Jónás ellen ingó­ságra Pápán; — 3-án Varga János ellen ingóságra II. Bódogén ; Böröcky (íábor és neje ellen ingóságra Tapolcaion; — 4-én Szőke János ellen ingóságra Ajkán; — (i-án Lanier József el­len ingóságra Pápán. mm MKS>« Képek a hazai történelemtől. (3. folytatás). —31 dicsőségünk hol késel, . . , . . Századok tűntek el ...... Sokszoros vész zaklatja vérrel szerzett sza­^ badságunk szent földjét .... Német, cseh, lengyel szomszédokon kívül egy új — minden polgárisultságnak, családi életnek hadat izenö félelmes szörny fenyegeti elnye­léssel a pártoskodás által meggyengített, egyes hatalmas fiai által sanyargatott, önvérében íürdö hazát. A nikápolyi csa­tavesztés után gyakran hasgatják török dulárok vasszögü körmös paripáikkal drága síkjait .... A nemzet talizmá­nokhoz folyamodik. Hagyományai által csaknem az istenek közé emelt szentjét — hivja segítségül. Zászlaja a sereg élén lobog. Várait nevéről nevezi. így áll elő a Száva partján 27*

Next

/
Thumbnails
Contents