Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-10-24
vám haszonbére a költségvetési előirányzatba azért nein lettek felvéve, mivel azoknál a kiadások csupán a jövedelem mérvéig terjedhetnek, a fogyasztási adókezelés pedig azért ; mivel az arra nézve létesült szerződés a pénzügyigazgatóság részéről ínég ez ideig helyben nem hagyatott. A költség vetési előirányzatban a pénzügyi bizottság, az iskolaszék és a faiskola ügyében kiküldött bizottság elfogadott javaslatai folytán több rendű módosítások tetettek. A bevétel 18-ik tételénél a faiskolai kertek haszonbére 69 ft. 20 krra, leszálítatváu, és a. kiadás (i-ik tétele az 5 ujabb lámpa miatt 1191 ft. 18 krra, a 14-ik tétel az ujabban megszavazott Írnoki és hajdúi fizetés miatt 17,168 frlra a 17-ik tétel a polgári iskola ideiglenes felállítása miatt 1900 fira, a 22-ik tétel a tűzoltó egylet részére előirányzott segély emelése miatt 1000 l'tra, végre a 35-ik tétel az óvodai taniíó fizetésének emelése miatt 3124 fira növekedvén, a bevéti'! végösszege 29,825 ft 99 kr. a kiadásé pedig 54,644 ft 72 1 /, kr lett. —- Mihezképest városi pótlékban fedezendő 24,818 (!. 73kr. leend, melyből minden adó forintra 34kr. fog kivettetni. A pénzügyi bizottsáir azon javaslata, mikép a tanodái költség fejében a hitfelekezeleknek adatni szokott segély igazságos felosztása céljából az adóösszeg újból átvizsgálfassék, elfogadtatván, a helybeli hitfelekezelek a felosztási kulcsnak adóöszszeg alapján leendő megállapítása végett 3 tagu bizottság kiküIdésére leI h i va t n i rendeltettek. Olvastatott a győri pénzügyigazgatóság rendelete, miszerént a várost az inségi kölcsönhátralék befizetésérc végrehajtás terhe mellett hívja fel. Tudomásul vétetvén, elhatároztatott, hogy a végrehajtás hevárassék, és ekkor az öszseszámolás a kiküldöttel megletessék, s ha a város által követelt beszámításnak hely nem adatnék, a fizetés teljesítessék ; de a szükséges jogorvoslati lépések haladéktalanul megtel essenek. Woita József polgármester, mint idó'kori választási elnök, előterjeszti az 1869-dik évről a követválasztáskor igénybe vett katonai karhatalom költsége léjében követelt 145 ft. 20 kr. megtérítése ügyében felvilágosítás iránt a pápai jár. szolgabiróság részéről küldött felhívásra adott válaszát, mely szerint a. katonai karhatalom leginkább az ugodi választó kerület részéről vetetett igénybe, és Pápán a katonaság csupán a választás napján, 0 az ide és visszautazással néhány nap, nem pedig a ministeri rendeletben irt napokon volt foglalkoztatva. Helyeslő tudomásul vétetett. Olvastatott Schlesinger Mór kapuvári lakos folyamodványa, melyben a rajta, követelt 177 ft. 20 kr. tervrajzkészítés-díj megtérítésének a város terhére leendő átvállalását kéri. Kérelme eliitasítaíotl. A jegyzőkönyv hitelesítésével Diskay Kálmán, Pék Antal, llózsa István, Szelestey Lajos és Váli Ferenc képviselők bízattak meg. h. s. 'Cselédeink. (Sofiólis tomiliiiúny). V. A nevelésnek, nézetem szerint, mindenekelőtt oly határozottnak kell lennie, amenyire csak ezt a dolog természete megengedi, azaza subjectiv képességeket azon irányban kell edzenie, melyben v^z egyéniség létezui, és hatni hivatva van. De tapasztalunk-e ily határozott irányt a nők mostani nevelésében ? Bizonyára nem, mert a kor színvonalán álló hölgyeink divatszerübbnek találják a komoly, de jellemetképző tanulmányoktól eltekinteni, az életben legszükségesebb antropológiai ismereteket ignorálni, nem is említve a dolgok állapotának holmi egységes kosmikus felfogását, ami pedig mégis az egyéniség mesterkétlen értelmének legelső próbaköve. Es igy ami megmarad, nem egyéb holmi kis csillogó külmáznál, intelligenciát mutatni akaró szemfényvesztő pipere, mely csak az ifjúság hajnalában testzhetik rózsásnak, a természetes szeretetre méltóság, az érzéki attrakciók letűntével pedig ott marad legtöbbször a karrikatura, Moliére Bélisejo. Mindezekkel nem azt akarom mondani, hogy divatszerüen neveit hölgycink nem szeretctreméltóak, — de igenis azt, hogy ^ még szeretetreméltóbbak lehetnének, ha valódi hivatásukat egy kis mulú képzelödési csikland, haszontalan tűnődés, és erejükkel meg nem férő ambíció kedvéért szem elöl nem tévesztenék. A divathölgy inponálhat megjelenésével, leláncolhat felületesebb szellemeket, lekötheti az érdekeltséget, a kíváncsiságot, a léha öntetszést, melyeknek hijján az emberek soha sincsenek, — de nem lesz képes a szerény, mesterkétlen, de valódi hivatásához mérten nevelt háziasszony szeretetreméltóságára, bájaira és intelligenciájára szert tenni, bár mily egyenlőtlenek legyenek is a szándékok, bár mily különbözők is az eszközök, és változatosak az egyéniségek. A divatszerüen nevelt hölgygyei szemben a cseléd helyzete persze szomorú. A felületességek irányában fogékonyság lág kapukkal bir az előítéletek irányában, ezek pedig vajmi bőven akadnak, különösen ha, mint cz nem ritkán történik, kerestetnek is, feszes dac, elkeseredett idegesség, és a nők ősrégi félszegségének kultivált maradékai jutnak ^ érvényre, a humánus bánásmód, a solidáris kiegészítés, szóval a méltányos közlekedés pedig egyszerűen félretétetnek. Tapasztaljuk akárhányszor az életben, hogy a cscédek egyes hölgyeknél éveken át inegelégededten állandósak, mig másoknál egyre váltakoznak. A dolog mélyére járván arról fognak meggyőződhetni, hogy amazok a közvéleményben mint jellemes, képzett, és humánus nők ismeretesek, mig amazokról épen az ellenkező fog mondatni. Csakhogy a jó szándékhoz, a cselédekkel illően bánni több is kell. Kell hozzá lemondás, kedélynyugalom, szilárd akarat, türelem, méltányos szigor, műveltség, szóval intelligencia. De ha ezeket megszereztük, a nyugalmas házi béke, a hűség, ragaszkodás, odaadás, melyek mindenünnen előtünendnek, bőven kárpótolandnak a fáradalmakért, bármily ^ nagyok is lettek legyen azok. Szokjunk csak hozzá, saját érdekeinktől pillanatokra eltekinteni, és a cselédekéihez leereszkedni, — szokjunk hozzá a humanizmus szellemétől eszméinket átlengedtetni, és bizonyára el is tűnnek a kétes értékű felfogások, melyek alárendeltjeink jármát szorítják, önmagunknak pedig legkevésbé sem használnak. Ne vessük meg mindjárt a cselédet, ha botlásra, az első botlásra, a körülmények által rákényszerítetik. Gondoljuk meg, hogy munkából, szakadatlan munkából álla cseled egész élete; megfosztva a számoló belátás képességétől, I számára az élvezet nemesítöbb nemei merően megközelíthet- ' nek, a fárasztó megfeszítés, az elnyomott vágyak, a kényszerű f" meghunyászkodás közepette túimagasra pezsdülhet Ő nála is
