Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-17

gyöngébb ok a polgári iskola ellen. Hiszen ötvennél többet íi legvérmesebb reményű és az intézet iránt a legrajongóbb szenvedélyű sem várhat egy osztályba ; mert már akkor is 300 fi, illetőleg 200 leány növendéke lenne az iskolának. Ami rendkivüli s kivételes virágsásra mutatna. De ugyanazon törvény végszavai megengedik még azt is, hogy „rendkivüli esetekben az illető iskolai fénsöség adhat erre engedélyt," hogy több is tanulhasson ugyanazon osztályban. Vár osi kcpv-selotestületiinké a dicsőség, hogy nem hagyta magát az ellenvetések által lebeszéltetni ; hanem tiszta s józan gondolkodás által vezéreltetve, városunk io-azi szellemi szükségeire tekintve kimondá ismert határozatát. Az .által letette alapját leánygyermekeink azon okszerűbb, szélesb körben mozgó társadalmi képeztetése és műveltségének , melylyel azok női hivatásuk és rendeltetésüknek könnyebben megfelelhetnek. Még egyszer üdvözöljük a szabadelvüség és korszellem nevében képviselőtestületünket! Adjon Isten neki erőt több ily üdvös intézmény megalkotásához ! Tegye a mindenható szellem virágzóvá az alakuló polgári nönöveldét! ^^^^ Károlyi. Költség vetési tanulmányok. ír. A bevételek 44 p. a. a városi közjövedelmek hátralékából, mely eredetileg 19700 ftot tett ki, s melyből ezen év auguslus végéig már 9799 ft. befizettetett, a jövő évre 0000 ft. bevétel irányoztatik elő. Mi — bár nem tudjuk mily alapon nyugszik ezen előirányzat — nem tartjuk valószínűnek az előirányzott összeg befolyását 5 mert a még hátralékban levő 9900 forintnyi öszszegben számtalan oly összeg foglaltatik, melyek beveheteílenek, részint a közigazgatási végrehajtás erélytelensége, részint pedig vagyonhiány miatt. Hogy ezen állitásunk nem alaptalan, csupán azon tényre utalunk, hogy e tartozások 1858 — 1873 évekből származnak, s azt mindenki tudja, hogy minél régibb a tartozás, annál nehezebb annak behajtása. Mi tehát e tételt túlcsigázottnak tartjuk. A kiadások 3 tét. a szénakötözés és zsuppmetszésre 18 ft. van előirányozva. E kiadást nem értjük. Oly nagy urak lettek már a város kocsisai, hogy derogál nekik e munkát végezni ? Ha egy magános kocsisa megtudja azt tenni, miért nem a városi. A 8. t. a. a lovaskaszárnya árnyékszékeinek s gödreinek tisztogatására 72 ft. van előirányozva, mig a 26. tét. alatt ugyan azon célra — bizonyosan a városházánál, hogy hol? kitéve nincs — csak 36 ft. van előirányozva s igy csak fele az előbbi összegnek, mi mindenesetre eléggé feltűnő. A 16. t. a. foglalt, népiskolák segélyezésére szánt 6849 ft. 76 kr. adományban állitatik az egyes felekezetek között adó arányában felosztva lenni; mi számítást tettünk, s azt találtuk, hogy adó alapján más összegek esnének az egyes felekezeteknek. A költségvetés számítása minden esetre téves s ily tévedéseknek nem volna szabad egy költségvetésben előfordulni. A 6, 19 és 24. t. a. előforduló kiadások végén ott látunk mindenütt — összesen 3 ft 01 kr. bélyegkiadásokat. Mi eddig ugy tudtuk, hogy bélyeget mindenkor a. nyugtázófél ád nyugtájára; de soha a fizető fél A költségvetés most arra tanít bennünket, hogy a szabály alól a lámpagyujtogató és favágó kivételt képez. E kiadási tételek alatt jelen költségvetés egyenlő rangba helyezte magát bármely falusi költségvetéssel,— tessék 7negnézni — ott is előfordulnak ily tételek. A komoly oldala azonban a dolognak az, hogy a költségvetés oly, kiadási tételeket is foglal magában, melyeket nem a város, hanem egyeseknek kellene viselni. A 29. tét. a. p 0 s t a b é r é s s ü r g ö n y ö k r e 75 ft. van előirányozva s e rovat alatt a hírlapok is felvannak véve. A hírlapokra, melyek közül az említett ,,p e s t i közlönyt nem ismerjük, ezen 75 ftból körülbelül 26 ft. esik s igy postabér és sürgönyökre marad 49 ft. melyet épen nem látunk indokolva akkor, midőn mindkét neme a levelezésnek díjmentes. A 30. tét. alatt' oly kiadás, mégpedig 520 ft. fordul elő, mely tulajdonképen nem kiadás. Mint képeznek az elengedések kiadást— nem értjük. E tétel képez igenis jövedelem vagy bevétel kevesbletet, de nem kiadást s az egész nem szolgál egyébre, mint az évi költségvetés emelésére. Igaz, hogy ezen csak látszólagos kiadási tételnek, hasonló bevételi tétel a pótlékból eredő bevételi összegben foglaltatik s igy az egész csak számadási műveletnek tekinthető; de miért emeltetik a költségvetés összege haszontalanul, holott e nélkül egyszerűbben meglehetett volna oldani az elengedendő pótlék kérdését t. i. ha ugyan annyival, a mennyit az elengedések mutatnak, kevesebb pótlék számitatik. Végre jelen alkalommal, csak egy megjegyzésünk A*an ínég. A pótlék által lődözendő hiány 22,156 ft. 53"., krra rug s mégis 22252 ft. 70 kr. pótlék vettetik ki, vagy is 96 ft. 167. kr. több a szükségletnél. Miért van ez? De folytassuk tovább szemlénket, a mennyiben Pápa város háztartásáról akarunk egy hü képet nyújtani; mig az 52000 ft. kiadásnak százalékos kimutatását közöljük. Mint minden kisebb város, ugy Pápa is kénytelen jövödelmének tekintélyes részét tisztviselői és szolgáira költeni. Az 1875. évi költségvetésből 41/25% esik a tisztviselők személyi és dologi kiadásaira m. p. 34% személyi és 7,25% dologi kiadásra. Ez mindenesetre elégviszás helyzet, midőn egy város jövedelmének majdnem felét (41/25%) közigazgatására fordítja, mert ez a tanügy, humanismus stb. célok rovására esik. A közigazgatási hutget után közoktatási következik, mely 19/76%-al szerepel a költségvetésben. Az első pillanatban a tanügy szabadelvű barátja talán kielégítve látná igényeit ezen 19/76%- által, de ha beható szemlélet tárgyává teszi, a tanodái költségeket, mindenesetre igen furcsának lógja találni, hogy egy oly szegény város, mint Pápa, költségvetésének 19/76%-át felekezeti népiskolákra dobálja ki akkor, midőn azok nem is a törvényes formában léteznek, s akkor midőn a törvény által felállítui parancsolt polgári iskolára nem képes pénzt teremteni. E szavainkkal nem azt akartuk mondani, hogy a népiskoláknak adott segély haszontalan kiadás, hiszen jó népiskolák alapföltételei társadalmunk biztosságának; hanem hogy a város oly célhoz járul 6849 ft. 76 kral, melyhöz nem kellene, melyhez hozzájárulni kényszerítve nincs, mig a kötelezett tanoda fellálitására egy krajcárja sincs. Mint tetemes kiadás szerepel még a város adósságai után fizetendő kamatok, ezek a költségvetésnek 11/56%-át képezik. Ezek nagyrésze régi bűnök leven , most mint teljesen i 11 pro— ductív kiadás jön elő.