Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-17

Emberbaráti; célokra 5/50%-ot látunk c költség-vetésien felvéve," mely - tekintetbe véve a körülményeket, nem mondbató épen csekélynek, de hogy nem a képviselő testület készségének tekinthető ezen összeg, az abból tűnik ki, hogy majdnem £% felvételének más eredete van. Ezek a nevezetesebb tételek. Ezek után következik mint legjelentékenyebb az előre nem látható kiadások, 2/907oa

b Még e tételnél néhány szavunk van. Különösnek tűnik fel előttünk, hogy a meghafározhatlan kiadások S/907

0-ot foglalnak el, mig az utak fentartása csak 3/68%-ot, épületek fentartása 1/18%-ot, a világitás pedig 3/6%-ot igényel. Oly tetemes az a inegnem határozható kiadás? Talán csak számítási hiba? mert hogy az előre nem látható kiadás több volna, mint az utícntartás vagy világitás — az előttünk valószínűséggel nem bir. A L o 11 e r i a. VI. az álmok befolyása a 1 a 11. Az álomban, mintegy különzárt világban, a phantasia a tér és idö , határait nem ismerve, önmagunkkal is korlátlanul rendelkezik. Majd az égben, vagy a pokolban vagyunk, — majd élünk vagy holtan kiterítve fekszünk. Néha oly tüneményeket látunk, melyek a .természet törvényeivel homlokegyenest szemben állnak, és a lélek sokszor annyira csalódik, hogy az álom mesés tartalmát is valónak tartja. Vannak oly élénk áltnodók, hogy fülbcsugás által, álmaiknak bizonyos iránvt adhatni. A képzelő tehetség nem ritkán oly kiható élénkséggel működik , hogy valódi testmozgásokat is hoz létre. Kellemetlen érzés az álomban az, midőn veszély fenyeget bennünket és nem tudunk segélyt kiáltaui, — ha valamely magasságról leesünk, vagy vadállatok, rablók elöl menekülnénk s nem vagyunk képesek mozdulni. A sejtelemszcrü álmok jelentőségei beteljesedésének lehető okait illetőleg, egy E. 0. nevü szerzőtől Bécsben 1871. Hügel Edmund kiadásában megjelent kis német niun kából e következő kivonatot jegyeztem fel: „Plató, Sokrates és Aristoteles irataiban is látunk feljegyezve sejtelemszcrü álomtüneményeket. Cicero pedig e következő csodaszerü álmot beszéli egy helyen" ,, „Két jóbarát utazik Athénből Megarába, ide érkezvén, az egyik egy ismerős család körében], a másik pedig egy igen gyanús vendéglőben ütötte fel lakásat. — Az elsőnek éjjel álmában megjelenik barátja, és rimánkodik előtte segitségért, mert a vendéglős meg akarja gyilkolni, — felriadván álmából azonnal fel kel , és barátja segítségére akar sietni. Ekkor jut eszébe, hogy az egész csak álom volt, —u jra lefeküdt és elaludt. — Azonban alig alszik el, ismét megjelenik barátja álmában, és kéri égre földre, ne hagyja halálát boszúlatlanul, mert már holt testét épen most, viszi a kapun keresztül, egy szemetes kocsiba rejtve. — Az álmodó azonnal felugrik, szalad a vendéglőhöz, megleli ott barátja holt testét kocsin a szemét alatt, mire a kocsmárost a hatóság rendelkezésére bocsátotta." „Porcia, Julius Caesar neje, álmodta hogy férje sebesülten dőlt karjai közé , Mely álomból roszat sejtve, inti férjét, ne menjen el a fórumra. Elment, és meggyilkoltatott. Második Henrich, francia király neje, férjét álmában félszemünek látta, másnapon egy párbaj következtében, csakugyan elveszti egyik szemét, mely miatt meg is halt. Ha tehát az ilynemű álmokat, keletkezésüket és beteljesedésüket illetőleg figyelembe vesszük, úgy azokra, mint lélekjelenségekre psychologiai alapon következtethetünk, miért is a sejtelemszerü álmokat e következő három osztályba soroljuk : — P h y s i k a i, morális okokból keletkezett álmok és végre azok, melyek esetlegesen teljesednek be. A Physikai okok alapján keletkezett álmok motivuvai, az idegrendszer érzékenysége szerint nagyon különbözők. Az elalvás és felébredés idejében leginkább vagyunk disponálva az álmodásra, mivel az agyrendszer részint még folytonos izgatottságban tartatik, részint az alvás általi nyugalom után ujabb élénkséggel működik ; — Az agyrendszernek más testi szervezet általi rendkívüli felháboritása is létre hozza az álmodást. Innen van, hogy a láz és ideg betegségek oly gyakori alkalmat szolgáltatnak arra, mely annál élénkebb és a melyre annál biztosabban emlékezünk vissza, minél erösebb volt a benyomás az agyrendszerre.— Bevett izgató italok, gyógyszerek, mérgek szintén különös módon képesek, a vérforgalom gyorsitása, majd annak az agy rendszerre irányítása által, — azt izgatni és álom-tüneményeket előhozni. — Nem lehet tagadni, hogy a lélek önmagától is hoz létre álmokat, a ínég ébrcn-létben kissé talán túl erőltetett tevékenység behatása következtében, — rnely kisebb mértékben bár, de az alvás alatt is mozgásban van, vagy szenvedélyes szerelem, vagy gyűlölet által felizgatva. — Nem kevésbé a léleknek az alvásban folytonos ön tevékenysége is elég ok arra, hogy az álmodási állapot létre jöjj Cm. A physikai okok alapján keletkezett álom sejtelemszerű motívumai, íme tehát már az egyéni test szervezetében gyökereznek , azok sejtelemszerü tartalma, már a lélekben fekszik, melyeket a megelőzött körülmények öszhangzása szerint a képzelő tehetség a legmerészebb képekben állit elénk. S mivel az álomban egészen nyugodtan, és szabadon működhető szellem, a test orgamsmusában támadt legcsekélyebb változásokat észre veszi, melyekről ébrenlétben, a test érzéki közreműködése és együtthatása folytán, sejtelme sem lehetett, könnyen foglalhatók azon előérzeti tünemények, melyek a test normális állapotának változásaira előhírnökökként folynak be. A képzelő tehetség hatalmánál fogva az álmok és sejtelmek halálos befolyásúak is lehetnek és mindig szomorú előjeleknek lehet tartani, ha a beteg azt álmodja, hogy meghalt, vagy valami szellemalak • jelent meg előtte, ki neki intett, — hathatós bizonyíték ez arra, hogy betegsége mélyen behatolt, hogy az idegrendszer nincs mormalis állapotban, miután ily élénk képei támadnak.