Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-17

pusztában. 11a gyenge is a hang, azért meglehet azt hallgatni. Mily szép lenne, ha addig, mig egy köz­it ö n y v t á r eszméje alakot öithetne , e két intézet pótolná az egész közönség művelődéstörténeti tettét. Lesz alkalmunk tán — ha t. i. e lapok szerkesz­tője tért enged *) — előadni e lapok hasábjain szerény nézcleinket egy közkönyvtárnak városunkban felállítása felöl. • Pápa városa képviselőtestületének 1874. évi okt. 10-éu foly­tatólag tartott őszi rendes közgyűlése. Klnök : Woita József polgármester. Jegyző: Nagy Boldizsár főjegyző. IM.ávastatott a kerületi tanfelügyelő felhívása a felsőbb népiskola vagy polgári iskola felálllitúsa, s erre vonatkozólag a város anyagi erejéről értesítés adás iránt. — Ezzel együttesen felolvastatott az iskolaszék jelentése is, miszerint a város ön­erejéből sem a felsőbb népiskola, sem a polgári iskola felállítása s fenntartására nem képes, sem arra alkalmas helyiséggel nem rendelkezik: azonban az ^újonnan épült rajziskola helyiségében a polgári iskola első osztályának leányok számára felállítását, hacsak ideiglenesen is, szükségesnek és kivihetőnek véli. Taná­rokul ideiglenesen ltanníg Antal elemi tanító igazgatása alatt Laszka Adél nevelőnőt, Néinetli Pál s. lelkészt és Varga Gábor rajztanítót indítványozza alkalmaztatni. ÍSzelestey Lajos képviselő a polgári iskola felállítását el­lenzi, mivel városunkban az iskolák felekezetiek, továbbá a pol­gári iskola által a tanoncok életpályájuktól 16 éves korukig él­vonalnak, végre államsegélyt inkább a felső népiskolára remél.— Nem helyesli a polgári iskola ideiglenes felállítását sem, mert a javaslatba hozott tanítók inindannyia nem bír a törvényben előirt miiiősitvénynyel, továbbá a polgári iskolában, a. törvény egy ta­nárnak 50 tanítványnál többet nem enged. Bocsor István képviselő lagadja, hogy a törvény felekezeti felsőbb népiskolát engedne, továbbá hogy a felsőbb népiskolai tan­folyamot a tanonc 15 éven alol bevégezné.—A polgári iskolát a városi lakosság foglalkozásának megfelelőbbnek tartja, és az államsegélyt a polgári iskolára is reméli, miután azt több du­nántúli város is megnyerte. A kérdéshez szólottak még llarátli Ferenc tanácsos, Szi­lágyi József, Rózsa István, Hada János, Zárka Dénes és Pék Antal képviselők,— mire a nagy többség elfogadta az iskolaszék javaslatát. Olvastatott továbbá az iskolaszék jelentése a kisdedovoda tárgyában, inelyszerint azt f. évi október hó közepén az újonnan épített helyiségben megnyittatni, tanítóul a jövő évi Szent György napig ideiglenesen Magvassy Pál alapnevelőt alkalmazni, és a tanszereket, melyek Magvassytól átvehetők nem leimének, újból megszerezni javasolja. Elfogadtatik. Olvastatott a faiskola ügyében kiküldött bizottság jelentése, miszerint a faiskolát a tagosítás bekövetkeztéig előbbi helyén hagyandónak véleményezi. A bizottság véleménye elfogadtatván, négy kert a haszonbérlőktől visszavétetni rendeltetett. (Folytatjuk). • h s. *) Szívesen akármikor. A számításból egyébiránt a easino könvvLárát kitolódni nem SZÍ had. Sterk. Lesz polgári iskolánk. Városunk képviselő testülete, mely már oly sokszor bebizonyította, hogy a kor eszméit felfogni és megérteni, nem különben azok hatása alatt cselekedni képes, az octo­berlO-ki közgyűlésében tanúsította legjobban szellemi érett­ségét, hozta napfényre legigazabban a korral haladni tudását, fűzte homlokára a szellem harcosaitól kiérdemelt elismerés babérkoszorúját, és nyerte el méltóan a jövő nemzedék há­láját, midőn nagy többséggel kimondotta, hogy magáévá tevén az iskolai szék véleményét, a polgári iskola első osztályát, a leányok s z á m á r a, még ezen folyó évben, ideiglenesen a városi rajz­iskola helyiségében, f e I á 1 1 i t a t j a* Minden oly tény, mely a korszellem haladását és hó­dítását jelöli; mely a társadalomban elobbrehaladást biz­tosító ismeretcink forrását nyitja meg: művelődéstörténeti fontossággal bir, és megérdemli a történet lapjaira becik­kelyezést. Városunk képviselőtestületének fölebbi határo­zata, mely rövid időn valósulást nyerend, ép ily nevezetes művelődéstörténeti mozzanat. A polgári leányiskola, meg­nyitása és teljes fölállítása után, hamar bebizonyitandja létének elodázhatlan szükségességét és üdvös hatását vá­rosunkban és vidékén. Ugyan mondják meg önök, a polgári iskola ellenzői közül, nem találtak erösebb érvet ezen intézet ellen annál, hogy a polgári iskola nálunk azért nem állitható fel, mivel városunkban az iskolák felekezetiek ? Ugy látszik, önök a felekezetnélküli iskola szellemétől félnek, — és ezen féltök­ben a gazdászat, ipar és kereskedés tantárgyát és a nöi munkák különböző nemeit is felekezeti színben szeretik látni. Amaz állításuk is a polgári iskola létrehozhatása ellen, hogy ha államsegélyre van szükségünk, inkább kapjuk felső népiskolára, mint polgári tanodára, csak elfogultságuk szü­leménye. A törvény (1868, XXXVIII. 26, §.) kilátásba helyezi az államsegélyt, söt mint a példák mutatják, meg is adja azt a felső nép és polgári iskolának ; de csak azon esetben, ha az illető intézet községi és igy f e 1 e k c z e t n é 1 k ü 1 i. Ezért is ne bolygassuk mi a kü­lönböző iskolák vallásos színezetét. Adjanak, ha ugy tet­szik, az illető felekezeti elemi népiskolák erős vallásos és erkölcsi nevelést és oktatást. Az ezek fölé emelendő köz­ségi polgári iskolák pedig nem annyira az egyháznak, mint inkább az életnek neveljenek és oktassanak. Különben a tör vényszer int is a vallásos erkölcsi kép­zés nem záratik ki a polgári iskolákból sem (1868. XXXVIII. 73. ,74. §.), — v e z e t v é n azt az illető felekezeti vallás lelkészei. Hogy a polgári leányiskolának javaslatba hozott taní­tói mindegyike nem bir a törvényben előirt minösitvény­nyel — épen nem akadály az intézet megnyitásában és felálitásában ; mert a 133. §. szerint a nem okleveles ta­nitók is alkalmazhatók polgári iskolai hivatalra, csak hogy kötelesek az iskolákat vizsgáló főhatóság előtt tanítási jár­tasságukat és ügyességüket igazolni. 8 végre, hogy egy osztályban 50 növendéknél több nem lehet (70* §.), a leg

Next

/
Thumbnails
Contents