Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-10-03
nem lett volna, a gyilkolási szándék gondolatával eltelve, nem álmodhatott volna róla. Az álomban, az érzékekre ható külsöbenyomások, a szabadon imiködö phantasia által óriásilag nagyobbittatnak. Egy kis zajt, ágyú dörrenésnek vélünk,— ha nyakunk kellemetlen helyzetben van alvásközben, könnyen azt álmodjuk, hogy rablók fojtogatnak bérűinket, — vagyha lábunk szokatlan meleget érez, a Vezuvra mászunk, és a láva égető akadályaival küzdünk. Érdekes, midőn az álmodó egyén két személy alakjában lép fel és saját énjével ellentétbe jön, p. ú. sakkozásnál, vitás kérdések eldöntésénél, mikor az egyik fél rendesen erösebb, mint a másik. Kétségtelen, hogy az ily álmokban a legmagasabb szelemi tehetségek dolgoznak. Ezen álmokból felébredésünk után érezzük, hogy annyira kimerültünk, mint a legnehezebb szellemi munkától. — Az ily álmokban a gondolkodás sokkal könnyebb, öntevékenységünk határozottabb, miután a szellem a test bilincseitől mintegy teljesen megszabadulva oly feladatokat teljesít, melyeken ébren létben hiába fáradoztunk volna. Szónokok jobb beszédeket, költök szebb verseket szoktak irni álmaikban, mint ébren. Voltaire ,,llenriade"-ját sokkal szebben álmodta meg, mint ébren kidolgozta, Görs és Meignon álmaikban a legnehezebb mathematkai problémákat megoldották, Dannecker a hires német szobrász álmában látta Krisztus fejét, a valódi erény, és szépséggel párosult arc-vonásaival, melyet a valóságban azután, mint ideális képét, oly szerencsésen megörökített. Nem kevésbé ismeretes azon sajátságos tünemény is, hogy álmainkban idegen nyelveket beszélünk, költeményeket szavalunk. ,,Jfercúr egylet" megnyitási estélye. A ki inult szoiiibalon ott volt a fiatal kereskedők egyletében, csakhamar azon örvendetes meggyőződésre juthatott, mikép c helyen a legnemesebb törekvések bizonyos öntudattal és lelkesedéssel ápoltatnak. — A „Mercur" próbálgatja zsenge szárnyait, s röpte máris oly biztos és merész, mintha már rég megkezdte volna pályafutását. Brix Jani úr—-ki ezen szellemi törekvéseknek élén áll — az elnök távollétében néhány szóvá! üdvözölvén az egybegyűlt vendégeket és tagokat, „a kereskedelem történetét" tárgyazó értekezésével nyitá meg az. egyletet. Előadó szép és élénk vonásokkal rajzólá az ókor egyes népeinek a kereskedelem terén kifejlett tevékenységét, különösen a phöniciekuél, a félvilágot meghódító békés hadjáratait; ügyes átmenettel tünteté fel a keresztyénségnek a nemzeteknek egymással érintkezésére gyakorolt üdvös befolyását, s a középkor vége felé a kereskedelemnek az itáliai városokban bekövetkezett óriási felvirágzását. Igen szépen fejté ki azután a holland s az ang l kereskedelem jelentőségének magyarázása mellett a francia pénzügynek Law János alatti, sok tekintetben napjainkra emlékeztető hullámzásait, — inig végre hazánkra tért át, s különösen jelenlegi állapotára reflcctált, avatott boiickésc alá vévén a magyar ipar és kereskedelem örökös pangásának, hátramaradásának okait. Ez volt a szombati felolvasás fénypontja s a hallgatóság, különösen a díszes hölgykoszorú, mely a vonzó és tanulságos előadást elejétől végig feszült figyelemmel kísérte, lelkes élje— nekben nyilvánítá őszinte tetszését és elismerését. Mindenki azon kellemes benyomással távozóit, hogy itt kiválókig a magyarosodás érdekében szép eszmének vau megvetve alapja, s azon óhajtással, vajha, a „Mercur'' tömegesebb anyagi és szellemi támogatásban részesittetve, minél gyorsabb és állandóbb virulásnak indulna. K r J .... f. Pápai törvényszéki csarnok. A ]) á p a i k i r. t ö r v é n y s z é k polg á r i t a n á c s á b a n f. hó '2-án előadatnak: i. Szarka Zsuzsáimnak Horváth Lajos ellen indított rendes pere házassági kötelék fölbontása iránt. 2. Horváth Dávidnak Kis Mária ellen házassági kötelék felbontása iránt indított rendes pere. Árverések: Octóber 5-én Vinczc János ellen ingóságra Takácsin. — C-án Dávid Zsigmond ellen, ingóságra Acsádon,— 7-én Polgár Mihály ellen ingóságra Ugod; Forró (íyörgy és Edl Borbála ellen ingóságra, Gecsén.— 8-áu Rettenberg Rudolf ellen rőfös árucikek s hitel követelésre Pápán. — íi-én Schwarc Mór és Schwarc Dávid ellen, ingóságra. Pápán ; Németh Gábor ellen ingóságra Gyimóton. K-i yk. s 1849. október 6. \ Bár még csak napok múlva érjük meg 25—ik évfordulóját e szomorú napnak, nem akarjuk meglenni, liogy lapunk is meg ne emlékezzék arról, s annak mariyrhalált halt hőseiről. 1849. oklóbcr 6-a oly véres Létükkel van a magyar nemzet napiárába irva, hogy az ^1 .soha nem törlődik,, csak némikép elfakulhat. 14 nemes szív szűnt meg e napon dobogni a hazáért, melyé volt éltükben annak minden dobbanása. 14 a joghoz, a népek örök jogához szorosan ragaszkodott kebel lehelt utolsót e napon a magyar forradalom dicsőséges, de véres drámájának zárnapján. „Mind hősök ők, mind férfiak, Mind hü és hazafi Hazájáért, ha kell, vérét Egy sem rest onlani. 1 * Minlhacsak róluk szólt volna a költő, mintegy jóslélekkel —, midőn e sorokat megirá. Tizennégy marlyrral többet számlál a magyarok hisztoriája e nap óta
