Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-03

pedig 1500 hely igértetett: nyakra-főre siettek nyilvánítani hogy a rebelisek, konoksággal és nehézelmüséggel vádoltak által esz­közölt nevezetes többletből, ők is osztozni akarnak! Vájjon köz­tük van-e ezeknek „Censorius"ur is? minő respectusuk lehet ezen uraknak a gróf ur előtt? Ez előadottakból látható tehát, hogy a. tagosító bizottmány I .sem konokul, sem nehézelmüleg nem járt el, midőn tekintetbe véve azt, hogy a legelő eredetileg 5720 holdból állott, melyből a gróíiház 2147 holdat már egyszer elvitt, a fentmaradt 3583 holdból az 1788-iki egyezség alapján a. grófiháznak 151)0 birka, es időközben vett 227 hold nemesi birtokai után járó legelőrészt kiadván, a többit magának isten, ember előtt .jogosan követelte. Ha azonban az első bíróság a többszázakra menő földnélküli házakra, melyek századok óta egyedül bírtak legeltetési joggal — most semmi tekintettel nincs (jnit „Censorius"ur — mint valószí­nűleg maga is bírósági férfiú -- meglehetős törvényellenes eljá­rásnak tart, de annak nevezni nem mer"); ha továbbá amaz 1-ső bíróság az 1788-iki alapegyezséget, mely az uradalomnak 1500 birkánál több legeltetést nem enged — mégis figyelembe nem véve, a városnak csakis 757 hold legelőt itél: arról a jogaiban megcsorbitott város és tagosító bizottmány nem tehet; a bírósá­got vád alá nem helyezheti; az ítéletet nyíltan törvényellenesnek nem mondhatja; de jogosítva, van remélleni, hogy alkotmányos hazánkban a felső bíróság — legszentebb jogaink figyelembe vé­telével— az első bíróság Ítéletét megfogja változtatni. Ami (mert mindnyájan emberek vagyunk^), ha ismét nem történnék, meg­nyugszunk annak tudatában, hogy a városnak igaz ügyét min­den erőnkkel s becsülettel védelmeztük, másét nem kívántuk, a magunkét pedig védtük, inig csak lehetett, s lelkinyugalommal fogjuk elmondhatni, hogy: itt állunk uram, másként ném­ten e 11 ü n k. u A pápai tayositó bizottmány. A Lotteria. V. az álmok befolyása alatt. Az eddigi mathematikai alapra fektetett közlemények­ből is belátható, hogy mily nagy risicó, csak egy ternó el­találására is tett lotteriális kísérlet. Hogy világosabb legyek, egy német író ide vonatkozó találós példáját említem fel, „Ha valaki — úgymond" foga­dásból bekötött szemmel egy juh akolba lép, és az itt ta­lálható 11,747 (90 számból alkotható ternokszámaj juh közül az egy egyedüli fehér juhot akarná kiválasztani, ez minden esetre lehetséges, hanem látható, mekkora a valószinüség, & fogadásban, de ennek elérésére, vagyis a fogadás megnye­résében a merész vállalkozót, sem csillagjóslat, sem álom­magyarázat bizonnyára nem fogja támogathatni, hanem ha •csak a szembekötöt leveszi" — E példában feltűnő eset­legesség ugyan az, a mi a lotteriális ternokéban van. Es mégis ezerén vannak, kik a közkézen forgó álmos­könyvek jelentéseinek, saját hátrányukra, hitelt adnak. Az ily álmoskönyvekben a legbadarabb következtetésekre bukka­nunk, részint az élet különböző viszonyait, részint a szeren­cse játékokat illetőleg. Olvasóimat kissé mulattatni is óhajtván , felsorolok egy két töredéket, melyekre Sauber Anastasius barát által, egyiptomi és seliwéd kézíratok alapján 1204-ben szerkesztett, legújabban pedig, mint hü utánnyomat, 1862-ben Bécsben A, Wenedikt által a hetedik kiadástért, „Valódi egyiptomi Almoskönyv," cimen közrebocsátott, müvében reflectálok* ,,Ha valaki álmában egy hölgyet megcsókol, ez sze­rencsét jelent, és ajánlja 49, 78 számokat a lotteriára." „Csókot kapni, oly valamit jelent, mely, — ha az álom­jóslat beteljesednék, —nem kis zavarba hozná az álmodót.' f „Házasság, szerencsétlenséget jelent, hogy tehát ezen némileg segítsen, ajánlja a lotteriába tételre 9, 20, "28, szá­mokat." ,,Ha valaki azt álmodja, hogy neje megverte, ugy ez őszinte szeretetet jósol, és a lotteriába teendő 9, 28, 29.'* ,,Ha valaki zsidót táncolni lát álmában, ez betegséget jelent; tehát a lotteriába kell tenni 8-t számot." ,,Ha álmodban fázol, úgy ez azt jelenti, hogy roko­naid halálodat kívánják, tedd a lotteriába a 2-t." ,,Ha kalap-dobozt látsz, ez halált jelent, megteendő 9. stb." Tudjuk, a régiek sokat építettek az álmokra, és ma­gasztalták azok isteni csodás jelentőségeit. Nem akarom a bibliából merített példákkal, e munka keretét betölteni, az olvasó előtt azok eléggé ismeretesek, Jákob, Józseí, Pharao és Dániel példái eléggé igazolják. Hanem az álmok igen sokszor csalétkül is szolgáltak, mesterséges kisértetek, inquisitionalis eljárásoknál, és babo­nás jövendölések alkalmazásánál — nagymértékben igénybe­vették a mágusok is. Mivel a lotteria-játszásnál, még mindig szereplő befo­lyással bírnak az álmok, és azoknak rendkivüli fontosság, az élet viszonyaival kétségnélküli összefügés tulajdoníttatik, jelen soraimat különösen ezen körülmény felvilágosítására szentelvén, az álmok és azok tulajdonságairól szólva, bátor vagyok a müveit olvasó figyelmét igénybe venni. Almainkban teljesen a phantázia játéktárgyai vagyunk r mely az egyéni vérmérséklet, műveltségi állapot, és foglal­kozásra tekintettel, a legváltozékonyabb képeket teremti. — Almában az ügyvéd perel, a katona ostromol, a hajós szél­es hullámokkal küzd.— A Cholericus rang és gazdagság után­vágy, a sangvinikus terített asztalok és szép hölgyekről ál­modik, a melancholicus többnyire nehéz és borongós álmo­kat lát, a phleginatikus ritkán, vagy épen sohasem álmo­dik, élénk hevesvérű egyének álmokat könnyen valónak tartják. Az álmok néha a kicsapongó vágyak benyomásainak következményei. Nem ritkán álomban a legsolidabb jellem, vad szenvedélyek által támadtatik meg, — a legártatlanabb lény, bűnös viszonyok közé ragadtatik, — néha álmunkban oly tetteket viszünk véghez, melyektől ébren vissza retten­nénk. Mivel álmainkban a képzelötehetség oly élénk képe­ket tüntet elénk, hogy az általuk felingerelt szenvedélye­ket, az alvásban tevéketlen itélötehetség meg nem gátolhatja: nagyon helytelenül következtetnek tehát sokan, az egyént­álmaibol, annak jellemére. Egy görög császár halálra itélt egy embert, mert azt merészelte álmodni, hogy fejedelmét meggyilkolta, azon okoskodás alapján, hogyha ébrenlétben*

Next

/
Thumbnails
Contents