Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-03

pedig 1500 hely igértetett: nyakra-főre siettek nyilvánítani hogy a rebelisek, konoksággal és nehézelmüséggel vádoltak által eszközölt nevezetes többletből, ők is osztozni akarnak! Vájjon köztük van-e ezeknek „Censorius"ur is? minő respectusuk lehet ezen uraknak a gróf ur előtt? Ez előadottakból látható tehát, hogy a. tagosító bizottmány I .sem konokul, sem nehézelmüleg nem járt el, midőn tekintetbe véve azt, hogy a legelő eredetileg 5720 holdból állott, melyből a gróíiház 2147 holdat már egyszer elvitt, a fentmaradt 3583 holdból az 1788-iki egyezség alapján a. grófiháznak 151)0 birka, es időközben vett 227 hold nemesi birtokai után járó legelőrészt kiadván, a többit magának isten, ember előtt .jogosan követelte. Ha azonban az első bíróság a többszázakra menő földnélküli házakra, melyek századok óta egyedül bírtak legeltetési joggal — most semmi tekintettel nincs (jnit „Censorius"ur — mint valószínűleg maga is bírósági férfiú -- meglehetős törvényellenes eljárásnak tart, de annak nevezni nem mer"); ha továbbá amaz 1-ső bíróság az 1788-iki alapegyezséget, mely az uradalomnak 1500 birkánál több legeltetést nem enged — mégis figyelembe nem véve, a városnak csakis 757 hold legelőt itél: arról a jogaiban megcsorbitott város és tagosító bizottmány nem tehet; a bíróságot vád alá nem helyezheti; az ítéletet nyíltan törvényellenesnek nem mondhatja; de jogosítva, van remélleni, hogy alkotmányos hazánkban a felső bíróság — legszentebb jogaink figyelembe vételével— az első bíróság Ítéletét megfogja változtatni. Ami (mert mindnyájan emberek vagyunk^), ha ismét nem történnék, megnyugszunk annak tudatában, hogy a városnak igaz ügyét minden erőnkkel s becsülettel védelmeztük, másét nem kívántuk, a magunkét pedig védtük, inig csak lehetett, s lelkinyugalommal fogjuk elmondhatni, hogy: itt állunk uram, másként némten e 11 ü n k.

u A pápai tayositó bizottmány. A Lotteria. V. az álmok befolyása alatt. Az eddigi mathematikai alapra fektetett közleményekből is belátható, hogy mily nagy risicó, csak egy ternó eltalálására is tett lotteriális kísérlet. Hogy világosabb legyek, egy német író ide vonatkozó találós példáját említem fel, „Ha valaki — úgymond" fogadásból bekötött szemmel egy juh akolba lép, és az itt található 11,747 (90 számból alkotható ternokszámaj juh közül az egy egyedüli fehér juhot akarná kiválasztani, ez minden esetre lehetséges, hanem látható, mekkora a valószinüség, & fogadásban, de ennek elérésére, vagyis a fogadás megnyerésében a merész vállalkozót, sem csillagjóslat, sem álommagyarázat bizonnyára nem fogja támogathatni, hanem ha •csak a szembekötöt leveszi" — E példában feltűnő esetlegesség ugyan az, a mi a lotteriális ternokéban van. Es mégis ezerén vannak, kik a közkézen forgó álmoskönyvek jelentéseinek, saját hátrányukra, hitelt adnak. Az ily álmoskönyvekben a legbadarabb következtetésekre bukkanunk, részint az élet különböző viszonyait, részint a szerencse játékokat illetőleg. Olvasóimat kissé mulattatni is óhajtván , felsorolok egy két töredéket, melyekre Sauber Anastasius barát által, egyiptomi és seliwéd kézíratok alapján 1204-ben szerkesztett, legújabban pedig, mint hü utánnyomat, 1862-ben Bécsben A, Wenedikt által a hetedik kiadástért, „Valódi egyiptomi Almoskönyv," cimen közrebocsátott, müvében reflectálok* ,,Ha valaki álmában egy hölgyet megcsókol, ez szerencsét jelent, és ajánlja 49, 78 számokat a lotteriára." „Csókot kapni, oly valamit jelent, mely, — ha az álomjóslat beteljesednék, —nem kis zavarba hozná az álmodót.'

f „Házasság, szerencsétlenséget jelent, hogy tehát ezen némileg segítsen, ajánlja a lotteriába tételre 9, 20, "28, számokat." ,,Ha valaki azt álmodja, hogy neje megverte, ugy ez őszinte szeretetet jósol, és a lotteriába teendő 9, 28, 29.'* ,,Ha valaki zsidót táncolni lát álmában, ez betegséget jelent; tehát a lotteriába kell tenni 8-t számot." ,,Ha álmodban fázol, úgy ez azt jelenti, hogy rokonaid halálodat kívánják, tedd a lotteriába a 2-t." ,,Ha kalap-dobozt látsz, ez halált jelent, megteendő 9. stb." Tudjuk, a régiek sokat építettek az álmokra, és magasztalták azok isteni csodás jelentőségeit. Nem akarom a bibliából merített példákkal, e munka keretét betölteni, az olvasó előtt azok eléggé ismeretesek, Jákob, Józseí, Pharao és Dániel példái eléggé igazolják. Hanem az álmok igen sokszor csalétkül is szolgáltak, mesterséges kisértetek, inquisitionalis eljárásoknál, és babonás jövendölések alkalmazásánál — nagymértékben igénybevették a mágusok is. Mivel a lotteria-játszásnál, még mindig szereplő befolyással bírnak az álmok, és azoknak rendkivüli fontosság, az élet viszonyaival kétségnélküli összefügés tulajdoníttatik, jelen soraimat különösen ezen körülmény felvilágosítására szentelvén, az álmok és azok tulajdonságairól szólva, bátor vagyok a müveit olvasó figyelmét igénybe venni. Almainkban teljesen a phantázia játéktárgyai vagyunk

r mely az egyéni vérmérséklet, műveltségi állapot, és foglalkozásra tekintettel, a legváltozékonyabb képeket teremti. — Almában az ügyvéd perel, a katona ostromol, a hajós széles hullámokkal küzd.— A Cholericus rang és gazdagság utánvágy, a sangvinikus terített asztalok és szép hölgyekről álmodik, a melancholicus többnyire nehéz és borongós álmokat lát, a phleginatikus ritkán, vagy épen sohasem álmodik, élénk hevesvérű egyének álmokat könnyen valónak tartják. Az álmok néha a kicsapongó vágyak benyomásainak következményei. Nem ritkán álomban a legsolidabb jellem, vad szenvedélyek által támadtatik meg, — a legártatlanabb lény, bűnös viszonyok közé ragadtatik, — néha álmunkban oly tetteket viszünk véghez, melyektől ébren vissza rettennénk. Mivel álmainkban a képzelötehetség oly élénk képeket tüntet elénk, hogy az általuk felingerelt szenvedélyeket, az alvásban tevéketlen itélötehetség meg nem gátolhatja: nagyon helytelenül következtetnek tehát sokan, az egyéntálmaibol, annak jellemére. Egy görög császár halálra itélt egy embert, mert azt merészelte álmodni, hogy fejedelmét meggyilkolta, azon okoskodás alapján, hogyha ébrenlétben*