Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-19

Kania szállottak , míg 40 fehérbe öltözött koszorús hajadon a zászlókat ékesítette fel koszorúval és szalaggal. A szép beszedekből mind a mellett Dr. Kaniaét emelem ki. Beszédjében egyebek kőzött ezeket mondotta: „a jelen ünnepély keltette lelkesültség és testvéri szeretet, és a magyarországi tűzoltó egyletek szervezete biztosítékot nyújt, hogy kebelükben a haza és szabadság szeretet, hü táplálékot nyer és a fegyelem, rend és törvény iránti hódolat mindig tiszteletben fog tartatni; azért az ország szine előtt bátran kimondhatom, hogy a jó tűzoltó egy úttal jó hazafi és községi polgár, hogy a jó tűzoltó önérdek nélkül a tetlek embere." Szavait dörgő éljen s majdnem őrjöngésig emelkedett lelkesültség követte. Ily értelemben beszélt minden szónok, ily értelemben fogta fel minden tűzoltó a tűzoltó egyletek hivatását. »Sept. 7-én tartatott a szövetség nagy gyűlése. Ebből csak annyit említek, hogy Gr. Széchenyi Ödön, kinek a tűzoltó országos szövetség lételét köszönheti — egyhangúlag, a legnagyobb lelkesüli seggel választatott meg a szövetség elnökéül. Végül még lehetetlen Sopron városának a pápai tűzoltó egylet részéről meleg köszönetemet ki nem fejeznem, azon meleg vendég szeretetért, mellyel az összes tűzoltókat fogadta. Adjon az Isten e hazának sok oly értelmes, a munkában laradhatlan és hazáját lángolón szerető várost, milyen, Sopron. Pápa városának pedig oly derék tűzoltókat, kik ama páratlan fogadtatásra és vendégszeretetre méltók s a tűzoltó névnek becsülést és tiszteletet képesek szerezni. Z a I a y. Tüzoltóegyleli ügy. Meghívás! A pápai tüzoltóegylet f. évi september hó 20-án azaz vasárnap délelőtt í) órakor a. városháza nagytermében közgyűlést tart, melyre az egylet össz

es (jxla.p i tó, pártoló, és működő") tagjai tisztelettel meghívatnak, s felkéretnek , hogy e gyűlésre minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. A g y ü 1 é s t á r g y a i: 1. A magyar tűzoltók lí-ik nagy-gyűlésére kiküldött tagok jelentése. 2. A tüzoltóegylet újból megalakítása, s annak mikéntiszervezése Kelt Pápán sept. 16-án 1S74. S z o k o I y I g Ii á c zv egyleti jegyző. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: september 31-én Tóth Czere Dániel ellem ingóságra A. Tevelen. — 23-án Kanczler Mihály ellen a. döbrőntei 10. és 314. számú telekjkönyvekben foglalt birtokjutalékára Döbröntén. — 35-én Nagy Károly és neje ellen ingóságrav F. Görzsönyben. — 26-án Vincze János és Dömötör Gábor ellen ingóságra Takácsin. I 03 Voltaire és Rousseau. (Párhuzam). i~ (4. folytatás). I^A. mily különböző volt már Voltaire és Rousseau élet°\ sorsa, — a mennyiben a bölcselkedő Voltaire, úr volt, és ellenei irigysége mellett is részint müveinek roppant jövedelmezése, részint több rendbeli öröklés által, mint a föld leggazdagabb költője, majd Parisban, majd •Ferneyben mulatott, s addig Rousseau nyugtalan és sanyarú életet folytatott, mint zenetanító vagy hangjegymásoló — ép oly eltérő volt letűnésük is az élet színpadáról. Jóllehet Voltaire az egész világgal harcban állott, minthogy azt, a mit előtte senki még ki sem merte mondani, ö maga elég 'hangosan kikiáltott a nagyvilágba, s határt nem ismerő önzése, hiúsága és szeszélyessége mellett semmiféle eszköz^ nein kímélt, a mely csak céljához közelebb vitte.— Mindazáltal Voltaire a franciák legkedveltebb írója volt és maradt ; mert a francia irók egyike sam fogta fel oly híven nemzete sajátosságait, mint épen ö. Mindenütt ünneplék, a, látogatások és tiszteletnyilvánításoknak vége sem szakadt^ ugy, hogy méltán mondhatá magáról : ,,Eltemetnek — rózsákkal." De így lett valósággal is. E folytonos izgatottságot a 85 éves Voltaire már nem birta ki. 1778. Május 30. meghalt. Rousseau ellenben, Angolországból hazatérvén, (mert Ilume-al, a ki házába hivta őt, nem férhetett meg soká> bensejében megtörve jött a legnagyobb csendben Párisbav (17670 és kótairás jövedelmén tengődött. Később GirardinErmenonville-i falusi lakán talált egy kis nyugalmas hajlékot. Itt végezte be 1778. július 2-án szűkölködés és nyomorban töltött életét. A forradalom alatt Voltaire és Housseau tetemei a párisi Pantheonban tétettek örök nyugalomra. Kovilschoner LNÉPDAL. ger alatt virul egy szép rózsafa, (34? Most art nyílik három piros bimbaja, Lenyugoszom a rózsafa árnyába, Keám hajol a legszebbik rózsája. Kózsa virul, piros rózsa keblemen Mikor kedves angyalomat ölelem. <o Ha rám tekint két mosolygó szemével, Azt hiszem, hogy egy lett a föld az éggel. Betyár nevem, nem alföldi harainja, — En vagyok a. pusztának vad galambja, A vad galamb szabadon száll párjával — Nem cserélek magával a királyival. a

y

. F.