Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-19

get tegyünk. De e nyilatkozatával az ügy érdemet raog nem változtatta. < Mert a jegyzőkönyvben és hirlapilag nem a nyilatkozó B. úrnak húslimitatio íelöl véleménye és szavazata roszaltatott és rovatott meg; és igy nem is a husárszabás mellett történt ez által korteskedés 5 sem nem az döntetett cl, helyesen határozott-e azon képviselőtestület vagy nem ? annál kevésbé jött ezáltal Önmagával ellenmondásba ,a korszerű haladást homlokára tűzött ezen, vagy is jelszóul a szabadelviiséget választott és valló lap. Megrovatott jegyzőkönyvileg és hirlapitag egyedül azért, mert Ö, egy a kisebbségből, nyíltan és fénszóval, a gyűlésteremben roszalta oly hangon, a többség határozatát. Hogy pedig kifakadt a képviselőtestület többségi határozata ellen, önmaga is beismeri azon szavaival, hogy ,ha a bizottmány ily határozatokat hoz, kiskorúságát mutaija* Mert, hogy itt ,bizottmány' van, a lapban pedig ,képviselőtestület' állott, a dolgon mitsein változtat. A bizottmány alatt értette a képviselő úr a képviselő testületet, — amint a törvénv és közigazgatási szervezetünk sem ismeri a tanácskozó testületnek ,bizottmány, hanem csak ,képviselő testület' nevét. A többség határozata eIfitt a kisebbségnek mindig megkell hajolni. Annyival inkább ez e g y n e k nincs j 0 g a a többség h a t á t 0 z a t á t h á n y t 0 r g a t n i, és a nn a k megítélni akarásában a m e g s z a v a z ó i t kiskor u a k n a k nevezni e 1. IIa a határozat nem tetszik, tessék a kisebbségnek a maga különvéleményét a jegyzőkönyvbe fölvétetni, és három hó leforgása után, a törvényszabta úton és módon igyekezni a megváltoztatásán ; de bármely egyesnek sem szabad a többség határozatában képviselt testületet, azért mert a határozat nem tetszik, kiskorúnak jelenteni ki. Egyébiránt az ipartörvény 1872. 34. §-a, valamint még a 33. és 30. §ai értelmezésére majd alkalomszerüleg viszszatérünk. A magyar országos tűzoltó szövetség II. nagy gyűlése Sopronban 1874. Sept. 5—8 napjaiban. Tudósításom a mult s/iámból elké.sett; de ugy hiszem, hogy a tárgy, melyről röviden Írni akarok, sokkal állandóbb érdekkel és bclbeesesel hír, sem hogy abból egy hót bármit is levonni képes íeíí volna. M agy u r o r s Zá gos í ü z o 11 ó s z ö ve t s ég — emelkedik lelkem, nem mindennapi öröm fogja el szivemet, midőn e nagyjelentőségű négy szót leirom. Itt azonban, nem akarok az ünnepély sorrendjeiül reléradat írni, hanem annak némely momentumait kiemelni s szellemére refleetalni. »September 5—8 napjai Sopronra nézve alig bírtuk valaha ily nagy jelentőséggel, »Sopron városa is érezhette ezt, mert méltóságához illetőleg fejezte ki magát; de az olt összegyűlt tűzoltók c haza minden részébe az ünnepély nagy jetentőségének megfelelő lelkesültséget is vittek szét. Ks noha MagyarOJSZ ig polyglottncpc :

— Trieszt, Fiume, Zágráb, Károly város, X. Szebem Kassa, Vagen Drossel fJSzepes) Orosháza, Jlodmező Vásárhely Szeged, »Schnee, Pozsony stb. — vett részt az ünnepélyen a szeltem mégis erősen magyar volt. Sopron vala az édes anya, melynek kebelén a még mindig erős magyar jellem és lángoló hazas zere tet, tót, szász, német és horvát testvéreit ölelte. Tisztelet az emberszeretetnek és kitartó munkásságnak — bármily szívből és kézből veszi is az eredetét — de tisztelet szászszor a magyarnak, ha iodolentiájából kikelve az ernyedetlen szoigaloni és fáradhatlan munkásságban emelkedik fel európai szinvonaba. A magyar országos tűzoltó szövetség megmutatta, hogy a magyar még életképes, bír elég erővel romlott társadalmát reformálni, van még szive hazáját kitartó munkával lángolón szeretni — s igy a, gyanú is távol van, hogy Magyar ország napjai megszámlál vák és saját romjai alá temetendi magát. Ez ünnepély két nagy tényt mutatott fel. Az egyik hogy egyedüli út a nemzetiségek (u les igáz ott vágyait I e s /.állit a n i, i s o l á 11 á 11 a, p ótok b ó l k i c m e l v e, a h a z a k ö z ö s é r (t e k é v e I s o I i d a r i t á s ba h o z u i é s a b a z a fi s á gb a n velünk e g y g y é tenni — c s a k a t á r s u I á s i s z c 11 e m kifejlesztése. Mert a társulásban a nemzetiségi válaszfalak leomlanak, az érdek cgygyé lesz és az erő nem elforgácsoltan, hanem tömörülve nyilatkozván, képes letörni bármely akadályt, mely célja elé szegzi magát. A másik nagy tény, hogy a tíizóltó ügyet hazánkba u — nem városunkat értem — legnagyobb részt az in te II igen ti a karolta fel. Mindenesetre szép jelenség, midőn hírneves ügyvédek, tanárok és orvosok mint k ö z t ü z o 11 ó k a z e m b e r s z e r e t e t b e n f e l e b a r á t j a i k é rdekeért verse n y e z n c k. Mind a két tény erős bizonyíték a mellett, hogy a tűzoltóügy nagy és hatalmas gondolatot rejt magában. A mely gondolat 20—100 niértíold fáradalmait, év költségét legyőzi és a nemzetiségeknek ép napjainkban erős ellenszenvét nemcsak elenyésztetni, hanem testvéri érzelemmé átvarázsolni képes, annak nagynak és hatalmasnak kell lenni. Es a Magyar országos tűzoltószövetség ezt tényleg felmutatta. »September 5-én este 7 órakor a Casinó éttermében 350— 400 tűzoltó jelent meg ismerkedési estélyen. (_Egy nagyrésze a tűzoltóknak sejit. tí-áu érkezett meg). Thomsich Bertalan hírneves soproni ügyvéd, mint tűzoltó elnök, nyitotta meg az ünnepélyt — , üdvözölvén az egybegyűlteket s kijelelvén a szónokok helyét egy emelvényen, fláinia sorban Tal ló Ferencz holdmezővásárhelyi, Krcdeuies váci, l)r. László Elek orosházi, l)r. Végh Imre kunfélegyházi főparancsnokok a haza és emberszeretetről , mint legszebb polgári erényről szállottak gyújtólag és lelkesitőleg. I)r. Lindner (iusztáv n. szebeni főparancsnok német nyelven a testvéri szeretetben és nemes munkásságban egységes Magyarországot éltette, ilosenbauer linci főparancsnok a magj'ar és osztrák testvériségért lelkesült. Végül az ősz 00 éves Suhan Temesvár gyárvárosi tűzoltó lépett fel tisztes alakjával s igj^ szállott németül: uraim engedjenek meg, hogy magyarul nem beszélek, mert jól nem tudok —; de aki azt állítja, hogy nálam jobban szereti az édes magyarhazát, az álljon ki velem egy szál kardra.

kk Ekkor egy hegedűt kért egyik jelenlevő zenésztől s a „hazádnak rendületlenül

u

t a. legszebb művészettel játszotta el H mert a magyarnak legérthetőbb nyelvén szólott, ismételnie kellett tán 5—G szor. Xem kevésbé volt nagyszerű sept. (>-án 1300 tűzoltónak az indóháztól a színháztérre bevonulása. Sopron házai koszorúkkal, szőnyegekkel és virágcsokrokkal szebben soha fel nem voltak ékesítve, mint e bevonulásnál. A színháztéren Thomsich, liösch, Takó Ferencz és Dr