Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-08-02

Sajnállattal kell mondanom, hogy ezen szerény megbízások, jöelyek néhány órányi erélyes tevékenységgel, künynyüen elvégezhetők lettek volna, még máig sincsenek befejezve; sőt az illető íagok egyike vagy másika, ez ügy állására vonatkozó jogos kérdésekre csak vállvonitólag válaszol; mely által számos tagban .azon gondolat merül fel, hogy a választott bizotmány nem képes e csekély szellemi munkát véghez vinni, vagy talán mi még roszabb, közöny, illetőleg érdekeletlcnség által vezérelve, halasztják el e szép és nemescélu ügy befejezését, a kereskedelmi ifjúsági önképző kör végleges megalakulását, Minden esetre óhajtandó volna, hogy az illetők eddigi letárgiájokból felébredjenek, és az agyonhallgatás indokát választóikikai tudassák. K J Pápai törvényszéki csarnok. A pápai kir. törvényszék bünfenyitő osytályának 1874. •évi augusztus 4-én tartandó nyilvános ülésében vég-tárgyalás 1. Lopással vádolt Ló'rmcz János és- társai. 2. Csalással vádolt Spitzer Simon bűnügye. Aug. 7-én 1. Súlyos sértéssel vádolt Csite Pál. és társai bűnügye. Jegyek a fenyítő osztály jegyzó'ségétől eszközölhetők kL SzCjJ jegyző. Ä r v érések: augusztus 3-án Dávid Zsigmondné szül r Polgár Lidia ellen az acsádi 176. és 184. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Acsádon ; Bertalan János ellen ingóságra X. Deinen; Takáts Gábor ellen ingóságra Gyimóton. — 4-én Tarró József cs Szokody Krzsébcth ellen a gecsei 120. számú telekjkönyben foglalt ingatlanokra Gecsén. — Mezei János ellen ingóságra P. Teszéren. — Schwab Ottomár ellen ingóságra Pápán. — 5-én Schwab Ottomár ellen ingóságra; Kovácsics János ellen ingóságra Pápán ; Xagy Károly ellen ingóságra FGörzsőnyben ; Török Mihály és neje ellen ingóságra ügodban.— 6-án Pauli Erzsébet ingóságaira Pápán. — Takács Gábor ellen ingóságra, Gyimóton. — 7-én Molnár József ellen ingóságra Ta— polczafőu; Markó Ferencz ellen ingóságra és Pintér János & neje ellen ingóságra Pápán. |uszonöt évvel ez elölt meleg napjai voltak a magyarnak. Az a fegyver volt már már eltörendő, és mélyen a föld alá hantolandó, a melyet országos törvényei védelmében, hazája és a szabadságért húzott ki. — Már- már nyugovóban volt a magyarszabadság és dicsőség napja, midőn a forradalmi dráma végkifejletében az erdélyi magyar hadsereg, Bem alatt, Segesvárnál még egyszer szerencsét próbált. Az ütközet elveszett, a hősök virágai elhullottak, — és a magyar fegyverek dicsőségének itten leáldozásával a magyar költészet fényes napja is - letűnt. Petőfi Sándor a harcmezőn elesett. — A magyar népköltészetnek ezen kiválóan kimagasló alakja 1823. január 1-én K. Körösön született. Iskoláit Kecskeméten, Sz. Lörincen, Gyünkön, Aszódon kezdette, — Selmecen folytatta. Itt ismerkedett meg egy vándor szinésztársasággal, és ezen ismeretlsége egész jövőjére halározó befolyással volt. Lelke mindég a színészet felé vonzotta, mely téren Borostyán név alatt szerencsét is próbált; de mindég sikertelenül. SelmecTÖl Pestre, innen Sopronba ment. Orlai rokona és barátjával katonává lett, és Tirol, Horvátországban egy évig viselte egyenruháját. 1841—2-ben Pápán tanult, EILÉDÍÉ, hol egy lyrai müvével 2 arany pályadíjat is nyert és vette föl eddigi Pelrovics helyett a Pctöíi nevet. A költészet múzsája ezen években ihlette meg határozottan ajkait, és lett ezután a magyar népköltészetnek elsőrangú költője. Az 1843-ik évben Pozsonyban találjuk öt az országgyűlés alalt ,országgyülési tudósítások

4 fárasztó leírásával foglalkozva. 1844-ben Pesten volt, és kiválóbb költőinkkel kötött ismerettsége mind inkább kifejté láng— lelke szárnyalásait, és megörökítek a Petőfi nevet. A hazának minden részében olvaslaltak müvei, énekellettek dalai. Sok ifjú szerelmes leány, ábrándos világában, benne találta föl szerelme ideálját. Nevezetes fordulópont Petőfi életében az 1846. év_ Ennek tavaszán, Erdélybe ulazlában, Szalhmár-megyé— ben, Erdődön ismerkedett meg Szendrei Júliával, gróf Károlyi Lajos jószágigazgatója leányával, és hevülő* természete egész szenvedélyével belé szeretelt, — September 8-án pedig az erdödi várkápolnában arájával egybe is kelt, novemberben már Pestre tette lakását, a hol találták a 48-ki mozgalmas napok is. Petőfi ekkor már nemcsak az emelkedő költészeti irodalom egyik vezére, hanem a megifjudolt Magyarhonnak lelkes szószólója és a martius 14—ki nemzeit körben összejött népgyűlésnek zászlóvivője, ,Talpra magyar költeményével, elragadó szónoka is volt, — és vele együtt Jókai, Vasvári és Bulyovszky kinyomatták a magyarnemzet 12 pontú kívánalmait. A pesli országgyűlés alalt Petőfi a félegyházi választó kerületet kép-