Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.

1921-02-06 / 6. szám

Közérdekű fűtetlen hetilap, b Megfjelenik inindsn vasárnap. Előfizetési árak: Égés z évre 60 K, fél évre 30 K, negyedévre Í5 K. Egyes S2ám ára í'50 kerona. Laptulajdonos es kiadó: POLI ATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petöfítítea) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." Az iparűzés lehetősége. Mintha fordult volna egyet az idő kereke. Szivbeli örömmel látjuk, hogy az utóbbi időben idegenbe szakadt testvéreink mind sűrűbben szállingóznak hazafelé, hogy verejtékes mnnkájukkal megtakarított vagyonukkal és főként bőséges tapasztalataikkal felépíteni segítsék ezt a sokat szenvedett szegény országot és emellett maguknak is tisztességes megélhetést és megbecsülést szerezzenek. Mert nagy megbecsülésben lesz része idehaza minden munkáskéznek, amelyik akar és tud dolgozni. Nagy fellendülés vár a kis- és nagyiparra is egyaránt. Rengeteg sok a pótolni való és a leromlott pénzügyi viszonyok arra kényszerítenek bennünket, hogy minél kevesebb árut szerezzünk be a külföldről és lehetőleg itthon és a magunk kezemunkájával állítsunk elő mindent, amit csak lehet. Ilyen viszonyok között jó szolgálatot kívánunk tenni a külföldre szakadt és visszavándorolni szándékozó magyarságnak, ha főbb vonásokban felvilágosítást nyujtunk azokról a jogszabályokról, melyek Magyarországon az iparűzés tekintetében ezidőszerint érvényben vannak. Magyarországon minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított férfi vagy nő bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, szabadon gyakorolhat. Aki engedélyhez nem kötött ipart szándékozik űzni, ebbeli szándékát Írásban bejelenti az iparhatóságnak és ha olyan ipart kiván űzni, amelyet csak hosszabb gyakorlat után lehet megtanulni, bemutatja tanoncbizonyítványát és igazolja azt, hogy mint felszabadult segéd legalább két évig dolgozott a szakmában. Az iparhatóság legfölebb három nap alatt kiállítja az iparigazolványt, ha ez nem történnék meg, a bejelentő e három nap eltelte után az iparigazolvány kiállítása nélkül is megkezdheti iparának űzését. Aki tanoncbizonyítványt nem tud felmutatni, de igazolni tudja, hogy gyárban vagy műhelyben legalább három éven át szakmunkát teljesített, annak is ki kell adni a mesterség gyakorlásához az iparhatósági igazolványt. Aki képesítés (kitanulás) igazolásához kötött ipart önállóan űzött, az bármely más ilyen mesterséget folytathat. Aki azonban nem tudja igazolni valamely mesterség kitanulását, az csak úgy kaphat iparigazolványt, ha üzletében, műhelyében olyan nagykorú üzletvezetőt alkalmaz, aki az illető mesterséget kitanulta. Minden iparos bérlő által is űzheti iparát, kivéve az engedélyhez kötött ipart. Egy személy többféle ipart is űzhet, tartozik azonban minden iparágra nézve teljesíteni azt, amit a törvény elrendel. Hasonló vagy különböző ipart űzők közös üzlet folytatására egyesülhetnek. Minden iparűzőnek joga van továbbá úgy a saját, mint mások készítményeit nemcsak lakhelyén, hanem azon kivül is az országban, bármely községben, az országos vásárokon akár személyesen, akár megbizott útján eladni, végül jogában áll azokra bárhol megrendeléseket gyűjteni. Hetivásárokon élelmiszereket — ideértve a péksüteményeket is —, kerti és mezei terményeket, házi iparcikkeket bárki árulhat. Sütők, mészárosok és kéményseprők, ha elkezdett iparukat fel akarják hagyni, kötelesek ebbeli szándékukat előre bejelenteni az iparhatóságnak és annak meghagyására iparukat bizonyos ideig — a sütők legfölebb 4 hétig, a kéményseprők és mészárosok pedig legfölebb 3 hónapig — még folytatni. Az ipartörvény részletesen szabályozza az inasok kiképzését és az inasoknak, valamint a segédeknek munkaviszonyát, felfogadásuknak és elbocsátásuknak feltételeit. Az iparossegédekre vonatkozó rendelkezések a gyári munkásokra is kiterjednek. Minden gyáros köteles gyárában saját költségén olyan berendezéseket létesíteni és fenntartani, amelyek a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgálnak. Ennek a rendelkezésnek, továbbá ji munkarendnek és az ipartörvény Jfgyéb rendelkezéseinek betartását az iparfelügyelők ellenőrzik. A gyáros köteles munkásainak bérét készpénzben és pedig — ha máskép nem egyezkedett — hetenkint kifizetni. Az iparossegédek a műhelyen kivül otthon is végezhetik a rájuk bizotí munkát, de ilyenkor is kötelesek munkakönyvet váltani. A munkaadó felelős azért, hogy minden segédjének legyen munkakönyve. Nem érvényesek az olyan összebeszélések, melyekkel a munkaadók azt célozzák, hogy üzletük szüneteltetése vagy munkásaik elbocsátása által ezeknek bérét leszállítsák, vagy másféle terhesebb munkafeltételeket szabjanak. Hasonlókép nem jogérvényesek azok az összebeszélések, amelyekkel a munkások arra törekszenek, hogy közös munkaszünetelés által magasabb bért, vagy jobb munkafeltételeket szerezzenek. Mihelyt ily összebeszélések tudomására jutnak az iparhatóságnak, békéltető-bizottságot alakít, amely bizottságban az illető iparág önálló iparosai és segédei egyenlő számban vesznek részt. Az előadottakból is kitűnik, hogy a magyar ipartörvény rendelkezéseit nagyon szabadelvű szellő lengi át. Ez idő szerint napirendre került az ipartörvény módosításának kérdése is. Hisszük azonban, hogy a törvényhozás semmiféle olyan módosításhoz nem fog hozzájárulni, amely az iparűzés szabadságát lényegesen korlátozná és a jelenleg érvényes rendelkezésekkel szemben visszaesést jelentene. Az ipartestület közgyűlése. — 1921 jan. 30. — A pápai ipartestület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében. A gyűlésen a tagok oly nagy számban jelentek meg, hogy a tágas terem egészen megtelt érdeklődőkkel. A testületi szellem örvendetes felpezsdülésének kell ezt tekintenünk ; az iparosság kezd törődni sorsával, mert tudja, érzi, hogy ha magára marad, hogy ha egyetértéssel, összetartással nem juttatja kifejezésre óhajait, akkor a jövő versenyében elveszti lába alól a talajt, s a hamupipőke szomorú sorsára jut. Éppen ezért sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy a tagdijmegállapítás kérdése nem oldódott meg mindeneket megnyugtató békességgel, s az elharapózott vita oda vezetett, hogy a testület nagyérdemű elnöke megbántódottan lemondott tisztéről, amelyben pedig igen nehéz lesz őt nélkülözni.