Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-04-04 / 14. szám

Köxérdekii fiig-^etlen hetilap, B Megrjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K* Egyes szám ára í korona. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYESHirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. Az államrendőrség megélhetése. Az állami és társadalmi életben a világháború, a lezajlott forradalom és a proletárdiktatúra következtében bekövetkezett nagy megrázkódtatásod gazdasági téren beállott óriási eltolódások, társadalmi osztályok vagyoni, hatalmi és érvényesülési viszonyaiban tapasztalt jelentékeny változások mind figyelmeztetői annak, hogy a világháború lezajlása után — a hadicélok érdekében elrendelt szabadságkorlátozások megszűntével — az állami életünk rendes mederbe terelésénél, általában a minden téren mutatkozó nehézségek legyőzésénél az államhatalomra fokozottabb feladatok hárulnak. Az ország újraépítésének munkájában a legfontosabb és legnehezebb feladat az államrendőrségre vár. Megbecsülhetetlen jelentősége van tehát annak, hogy az államrendőrség hivatása magaslatán álljon, hogy a jogos érdekeket hatályosan megvédeni, a jogosulatlanságokat erélyesen fékeniartani, a közszabadságot megóvni, a hivatali túlkapásokra irányuló törekvéseket meggátolni tudja és vagy mindezt azzal a körültekintéssel, biztos jogérzéssel és eréllyel végezze, az a jogrend állandóságába és megingathatlanságába vetett hit megerősödésének elengedhetlen feltétele, A közbiztonsági'szervezet erőssége, a rendőrhatóságok megbízhatósága, céltudatos, erélyes és körültekintő működése biztosítja az egyéni és közszabadságok fejlődését és eredményezi a szellemi és anyagi jóllét áldásait. Hogy az államrendőrség a reá háruló, említett nehéz feladatokat sikerrel oldhassa meg és hogy a vele szemben támasztott követelményeknek mindenben megfelelhessen, feltétlenül és elengedhetlenül szükséges, hogy olyan erkölcsi és anyagi támogatásban és elbánásban részesüljön, mely elsősorban is az egész testület erkölcsi és anyagi érdekeit szolgálja, főleg pedig az erkölcsi testület minden egyes tagját a lehetőség határain belül a megélhetés nehéz gondjaitól mentesítse. A belügyminiszter, mint az áílami rendőrség legfelsőbb felügyelő és ellenőrző hatósága, a fentebb ernlííej^ szempontok mérlegelésével az államrendőrség! alkalmazottak megélhetésének biztosítása érdekében, figyelemmel arra, hogy a közalkalmazottak a jelenlegi mérhetetlen drágaság és élelmiszerek beszerzésének igen*nagy nehézsége miatt kötött jövedelmeikből megélni képtelenek, egy nagy élelmezési akció megindítását tartja szükségesnek, amelynek célja, hogy a legfontosabb állami célok és érdekek megvalósítására hivatott magyar államrendőrségi alkalmazottakat a megélhetés gondjaitól, főleg pedig az elsőrendű életszükséglet! cikkek beszerzésével járó gondoktól lehetőséghez mérten mentesítse, illetve, hogy az alkalmazottakat megélhetéseik érdekében az elsőrendű életszükséglet cikkekkel természetben lássa el. Ezáltal is módot és alkalmat tudunk nyújtani arra, hogy az alkalmazottak komoly és felelősségteljes munkájuk végzésében az anyagi gondoktól való mentesítése által tisztán hivatásuknak szentelhessék teljes, munkabírásukat. A belügyminiszter a cél érdekében a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatást nyújt és a támogatás a közélelmezési miniszter részéről is kilátásba helyeztetett. Egyetértve, az élelmezés kérdését akként tartják megoldhatónak, hogy az ellátandó személyek számához mérten — beleértve a családtagokat is — az összes elsőrendű életszükséglet cikkeket és pedig mindenféle kenyéranyagból készült liszt, hüvelyesek, burgonya, zsir, szalonna és főzelék stb. féléket a lehetőséghez mérten elsősorban is a termelőktől, másodsorban a legitim kereskedelem utján kívánja beszerezni. A beszerzett élelmikészletek felosztását, illetve felhasználását illetőleg á miniszternek az a szándéka, hogy elsősorban is a nőtlen államrendőrségi alkalmazottak részére közös konyha felállítása, másodsorban valamennyi nős és családos alkalmazott«részére mindenféle elsőrendű életsztikségleti cikkek természetben való kiszolgáltatása. A székesfehérvári államrendőrségi főkapitány ily értelemben átiratot intézett a vármegyei alispán útján városim k polgármesteréhez, hogy hivatali hatáskörében és társadalmi úton hasson oda, hogy elsősorban a nagybirtokos, azután a közép- és kisbirtokos osztályok, egyrészről a hatóságilag zár alá vett házi és gazdasági szükséglet cimen visszahagyott termények feleslegét, valamint a szabad kereskedelem tárgyát képező más élelmidkk feleslegeiket az államrendőrségi 4 alkalmazottak ellátására lehetőleg méltányos áron ajanlják fel, illetve engedjék át. Városunk hatósága ily értelemben felhívást bocsájtott ki a gazdaközönséghez abban a tudatban, hogy minden egyes termelő átérzi az államrendőrség működésének és az állam újjáépítésének nagy munkájában való megbecsülhetetlen jelentőségét és felesleges készleteinek méltányos áron való felajánlásával lehetővé fogja tenni ezen intézménynek a kor színvonalán való megtarthatását és ezen nemes és üdvös eszme támogatását. Az idei termés biztosítása. A miniszterelnök rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelés biztosításáról. Legfontosabb rendelkezései a következők : Olyan földterületet, amelyet addig is mezőgazdasági miveléssel szoktak hasznosítani, a folyó gazdasági évben megmivelés, illetőleg mezőgazdasági hasznosítás nélkül hagyni nem szabad. Mezőgazdasági földbirtok fölszerelését, úgyszintén a földnek megmíveléséhez szükséges igásál latokat elidegeníteni, Jevágni vagy a földbirtokról egyébként elvenni csak hatósági engedéllyel szabad. A hatósági engedélyt az

N illetékes községi elöljáróságtól kell kérni. Az engedély azonban csak akkor adható meg, ha a gazdaság ezáltal igaerőben hiányt szeovenni nem fog. Az elidegenítését, levágását vagy a földbirtoktói egyébként! elvonását meg kell engedni akkor, ha az, aki az állatokat eddig tartotta, erre takarmányhiány miatt kényszerül. Nem keli hatósági engedély akkor, ha a fölszerelést vagy részeit annak a községnek földmivelőiből alakult szövetkezetek veszik meg, amelynek határában a földbirtok fekszik. Állatokat azonban ebben az esetben is csak olyanok részére szabad elidegeníteni, akik azokat a legközelebbi takarmányfmnésig megfelelő takarmánynyal ellátni készek és képesek is. Ha a földbirtokos a földet kellő időben megrnivelni és bevetni, illetve legelőterületét kellően kihasználni nem képes, köteles a megmívelésre váró földet, illetve gazdaságának legelőterületét is akár egészben, akár részletekben a folyó gazdasági évre részes mívelésre vagy haszonbérletbe (alhaszonbérletbe)