Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-11-14 / 46. szám

PÁ PA i Közérííekii fiigg-etien hetilap, b >íeg-jelenik minden vasárnap. Előfizetési arak : Egész évre 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ara í korona. LaptuLíjdonos es kiadó : POLIATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfiutca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). Mit kívánnak tőlünk? A Társadalmi Egyesületek Szövetsége Isten és a magyar nemzet szine előtt felemeli tiltakozó szavát az ellen, hogy a trianoni békeszerződést a magyar törvényhozás becikkeiyexze. Azok követelik ezt tőlünk, akik hazánkat széjjeldarabolták, jogos birtokunkat elrabolták. Nem kemény harcok árán, nem férfiak tusáján vették el tőlünk a Felvidéket, Erdélyt, a Bácskát, a Bánságot és a Muraközt. Mikor ötödféléves élet-halálharc után, ámító ígéretekben bizva, a békére vágyó nemzet letette fegyverét, gaz árulók segítségével s rabló vágyuktól hajtva, lopva, gyáván sompolyogtak be határainkon gonosz szomszédaink. Megszállták a földet, amelyben apáink nyugosznak, — azt a földet, amelyet ezer éven át magyar kar védett, magyar vér öntözött. Elvették büszke városainkat, amelyeknek minden köve magyar dicsőségről beszél, amelyeknek falai közt magyar műveltség virágzik, magyar szellem él. Elvették bányáinkat, gyárainkat, magyar tudás és magyar munka nagy alkotásait. Elvették falvainkat, amelyeknek szerény hajlékaiban magyar emlékaket, magyar erkölcsöket ápoltak a jámbor lakók s amelyeknek templomaiban, bár különböző nyelveken, századok óta a magyarok Istenét dicsérték. S akik ilyen galádul vették el legdrágább kincseinket, most azt kívánják, hogy ismerjük ei gaztetteiket tisztességnek, a rablást jogos szerzésnek, és a századok viharaiban megtépett, megszentelt zászlónkat hajtsuk meg előttik. A rablók irást követelnek a kirabolt áldozattól, hogy amit elraboltak tőle, az az ő jogos birtokuk. Ezt jelenti a békeszerződés ratifikálása. Jöttek azzal a hazug ígérettel, hogy a magyar zsarnokság alól fölszabadítják fajtestvéreiket és most, két évi uralmuk után, a felszabadítottak visszavágynak a magyar szabadság légkörébe, amelyben bármily nyelvet beszéltek, bármely fajhoz tartoztak is, mindnyájan egy nemzet fiai, egyenlő jogú testvérek és mindnyájan szabadok voltak. , Jöttek a népek önrendelkezésének ámító jelszavát hirdetve, de mikor most tótok, németek, ruthének, románok, szerbek, horvátok és vendek le akarják rázni a „felszabadítók" áltaí rájuk rakott igát, ezek zsarnoki önkénnyel, vad kegyetlenséggel nyomják el a népakarat szavát. S mig tót, német, ruthén, román, szerb, horvát és vend testvéreink évszázadokon át a magyar alkotmány végőbástyái közt megtalálták boldogulásukat, nyelvük, fajuk, vallásuk és gazdasági érdekük védelmét, haladtak, erősödtek és gyarapodtak, megőrizték nyelvüket, de lelkükben magyarok voltak, most üldözik, büntetik őket, mert hűek akarnak lenni magyar hazájukhoz. A magyarokat pedig, a negyedfélmillió magyart, akik idegen zsarnokság alá jutottak, börtönbe vetik, vagy koldusbotot adva kezükbe, elűzik őket ősi otthonukból, földönfutókká teszik csak azért, mert magyarul beszélnek és magyarok akarnak maradni. Ezek, a tőlünk elszakított testvéreink milliói, könnyes szemekkel fordulnak felénk s bizakodva várják tőlünk a segítő kezet, amely kivezeti őket a szenvedésből a boldogságba, az elpusztulásból a felvirágzásba, az elnyomatásból a szabadságba. Elutasíthatjuk-e mi, megtagadhatjuk-e azokat, akikkel egy ezredéven át egyek voltunk? Megcsalhatjuk-e az ő bizalmukat, az ő reményüket? Ezt kivánják most tőlünk, mert ezt jelenti a békeszerződés ratifikálása. Szük határok közé szorítottak minket. Elvették tőlünk a gazdasági élet összes feltételeit. Kereskedelmünk idegen érdekek szolgálatába jutott s idegen tényezők kénye-kedvétől függ. Iparunk nem képes termelni a fa és szén, a vas és só s egyéb nyersanyag híjján. Mezőgazdaságunk nem bírja el az idegen iparcikkek magas árait, mig terményei felett szomszédaink önkénye fog rendelkezni. Pénzünk értéke napról-napra sülyed és napról-napra növekszik nyomorunk. A gazdasági életnek erre az elsorvadására nem találnak gyógyszert a legbölcsebbek sem, mert nem segíthet semmi gyógyszer sem ott, ahol hiányzanak az élet feltételei. Ezí a nyomort, ezt az elsorvadást, amelynek nyomán a kultúra hanyatlása, az erkölcsi züllés fog beköszönteni, amely végre is a megsemmisüléshez vezet, ezt állandósítsuk-e és ennek útjára kössük le magunkat? Ezt kivánják most tőlünk, mert ezt jelenti a békeszerződés ratifikálása. Azt kivánják tőlünk, hogy a földet, amelyet apáink szereztek, odaadjuk másnak, hogy testvéreinket megtagadjuk s kiszolgáltassuk az elpusztulásnak, hogy magunknak biztosítsuk a nyomort, hanyatlást, a másoktól függést, örök szegénységet ? Ezt akarják most a magyar törvénykönyvbe iktatni, mert ezt jelenti a békeszerződés ratifikálása! A lebélyegzett bankjegyekről. A lebélyegzett bankjegyek ügyében a polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki: A nagyközönség között észlelhető nyugtalanság megszüntetése céljából a hamisított, gyanús, szabálytalan és selejtes magyar felülbélyegzést viselő osztrákmagyar bankjegyekkeli eljárást szabályozó kereskedelmi miniszter rendeletet tudomás és alkalmazkodás végett egész terjedelmében az alábbiakban közlöm: A folyó évi Posta- és Távirdarendeletek Tára 63. számában közzétett 20679. számú rendelet kapcsán figyelmeztetem a postahivatalokat, hogy nemcsak a hamis és gyanús, hanem a szabálytalan és selejtes felülbélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyeket is le kell foglalni. A felülbélyegzés szabályos alkalmazása tekintetében az 1003/P. M.—1920. számú utasítás 16. §-a a következőképen rendelkezett:'A 10 koronás bankjegyek közül, melyeknél kétféle bankjegy van forgalomban, az újabb kiadású ily bankjegyekre a bélyegzés a magyar szövegű oldalnak bal felső részére olyképen nyomandó reá, hogy az részben a fehér mezőre essék rá és az ezen levő cimer alsó felének egy részét eltakarja, a régebbi kiadású ÍO koronás bankjegyeken pedig a bélyegző képét a magyar szövegű oldalon az egyesített cimer alsó részére és az alatta levő szöveg közepére kell reá nyomtatni. A 20 koronás bankjegyekre a bélyegzőkép a magyar szövegű oldal szintén bal felső részére oly kép nyomandó, hogy az ott levő cimer és az ekörül el-