Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-11-14 / 46. szám

helyezett szalagdísz, valamint az ez alatt levő „Osztrák-Magyar Bank" szövegének egy részét elfedje. Az 50 koronás bankjegyeknél a bélyegzőképet a magyar szövegű oldal bal felső részére olykép kell nyomatni, hogy a bélyegzökép a díszítésnek, valamint a női fej baloldalának egy részét eltakarja. A 100 koronás bankjegyeknél a bélyegzőképnek a magyar szövegnek körülbelül á közép részét kell eltakarnia. Az 1000 és 10.000 koronás bankjegyeknél a felülbéíyegzőkép^ a magyar szövegű oldal bal alsó részére nyomandó, azonban oly módon, hogy a feíülbélyegzőkép fekvő helyzetben legyen s az ezen látható cimer-pajzsnak a felső része az 1000, illetőleg 10 000 koronás bankjegynek a balszéle felé essék. A bankjegyeknek ezen a részén levő magyar szövegű diszítmény és a baloldali aláírás egy részét a bélyegzőkép elfedi. Noha a felülbélyegzést a fenti módon kell szabályszerűen alkalmazni, nem tekinthetők szabálytalanul felülbélyegzetteknek az olyan bankjegyek, amelyeken például a felülbélyegzés a fentebb megjelölt helytől talán egy centiméterrel eltolódott. Selejtes felülbélyegzésüek pedig azok a bankjegyek, amelyeknek felülbélyegzése elmázolódott, tisztátlan, hiányos és alkalmas arra, hogy a közönség emiatt esetleges zaklatásnak legyen kitéve. Minden esetben lefoglalandók azok az 1000 és 10.000 koronás bankjegyek, amelyeken a felülbélyegzés nem vízszintesen fekvő, hanem függőlegesen álló cimerre! teljesíttetett, mivel az ilv felülbélyegzést! 1000 és 10.000 koronás bankjegyek, még ha a felülbélyegzés azokon valódinak állapíttatik is meg, a forgalomból kivonandó. A m. kir. postahivatalok a gyanús, úgyszintén az előbbi értelemben veendő szabálytalan és selejtes felülbélyegzésü, valamint a függőlegesen álló címerrel felülbélyegzett Í000 és 10.000 koronás bankjegyeket — a beszolgáltatóval felvett jegyzőkönyv kíséretében — a posta- és távirdaigazgatósági (kirendeltségi) pénztárakhoz terjesszék be, amelyek azokat műszaki vizsgálat megejtése végett a budapesti m. kir. állami nyomdának küldjék be. Ha a m. kir. állami nyomda ezeknek a bankjegyeknek a felülbélyegzését valódinak, de selejtes, tisztátlan, elmázolt, hiányos nyomásúnak állapítaná meg, tehát e bankjegyek a további forgalomra alkalmatlanok, akkor ezek a bankjegyek a m. kir. állami nyomdának a műszaki vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvével együtt a posta- és távirdaigazgatósági (kirendeltségi) pénztár részéről nyugta és ellennyugta meliett kicserélés végett a budapesti m. kir. központi állampénztárhoz beszáílítandók. Ha a m. kir. állami nyomda a hamis felülbélyegyést állapítaná meg, akkor a bankjegyek — a beszolgáltatóval felveit jegyzőkönyv — és a m. kir. állami nyomda műszaki vizsgálatáról szóló jegyzőkönyv kíséretében — az illetékes rendőrkapitányi hivatalhoz, esetleg a m. kir. ügyészséghez — az 1920. évi III. t.-cikk értelmében való bünügyi vizsgálat megindítása végett átadandók. Ha valamely postahivatalnál a felek által befizetett bankjegyek között kétségtelenül hamis fellülbélyegz&ü fedeztetik fel, ily esetben úgy kell eljárni, mint a pénzhamisítvány felfedezése esetén. Végül ezúttal is felhivom a m. kir. postahivatalokat, hogy a pénzfelülbélyegzések megvizsgálására kellő gondot és figyelmet fordítsanak és cseh-szlovák, jugoszláv, német-osztrák és román felülbélyegzésü bankjegyket — amint ezt már ismételten elrendeltem — egyáltalán ne fogadjanak el. KARCOLAT a múlt hétről. tulajdonképpeni előzménye. A kollegák egymás között jól mulatnak az esetleges veréb rovására. Ez a verébfogás okozta azután azt, hogy a bohémia nem tudott lépést tartani a színiévad alatt. Eddig a bohémia vezetett, ez alkalommal a „verébfogók" vitték a szerepet és mondhatom, szakértelemmel és fényes sikerrel. Ezek voltak az: — Utóhangok a sziniévadról 1 Frici. „Htazek egy Istenben, Hiszek ®gy hazában, Hinzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." Utóhangok a sziniévadról I Valahányszor egy színtársulat körünkből távozik, színházlátogató közönségünk napokon, sőt volt reá eset, hogy heteken és hónapokon át jóleső örömmel emlékezett vissza a társulat itteni működéséről, itt időzéséről és valóban nehezen tudott beletörődni a sivár helyzetbe, melyet egy-egy ilyen színtársulat eltávozásával előidézett. Nehezen váltunk el tőlük és jóllehet a viszontlátás reményében bucsuztunk el tőlük, mégis a kedélyes esték és a kellemesen eltöltött időkről szóló reminiszcenciák egész sorozata állott rendelkezésemre, melyeket a heti krónikában kész örömest, mint utóhangokat a sziniévadról leközöltem. Sajnos, ez alkalommal nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy ezt megtehessem. Változnak az idők, változnak az erkölcsök. Ez az eset az eltávozott színtársulatunkra is vonatkozik. Nem mondom, hogy ők voltak egyedül a hibásak arra való tekintettel, hogy a reminiszcenciákra nem hivatkozom, de nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az a bohém élet, mely nálunk minden alkalommal, amidőn színtársulat körünkben időzik, nem volt leszögezhető. A főbiba abban rejlett ugyanis, hogy a színtársulat nem a bohémiát, hanem a „trükköket" szolgálta. Olyan „trükkös" helyzetet teremtett a színtársulat néhány tagja, mellyel szemben a bohémia nem tudott lépést tartani. Nem mondom, hogy a társulat tagjai között nem voltak bohémek, de a „trükkösök" teljesen elnyomták őket és ezáltal a szerepvivést maguknak biztosították. A trükkösöknek egyik legnagyobb szenvedélye „a verébfogás" volt, mely homlokegyenest ellenkezik a bohémek gondolkozásával. Az eltávozott színtársulat néhány tagja ebben „a verébfogás" mesterségében valósággal remekelt. Régi időben ezt balekfogásnak titulálták, sőt „Pali" elnevezéssel is illették, a jelenlegi konjunktúra azonban teljesen átöltöztette ezt az alakot és „veréb" jelzővei lett ellátva, mellyel nagy és szép rekordokat lehet nemcsak elérni, de produkálni is. A lefolyt sziniévad alatt ez a „verébfogás" nagy sikereket mutatott fel és volt olyan eset is, ahol egy este 4—5 veréb is akadt, akik — amint a verébfogók kifejezni szokták — jóakaratulag „bedűltek". Ezeknél a verébfogásoknál nagy előny az, hogy maga a veréb sem tudja, hogy meg van fogva, mert igen jól érzi magát a társaságban, kedélyes mulatozás közben hajnalig is eltart a mulatság, cechet sem kell fizetni azon az estén, de már másnap igen. És csak akkor tudja meg a veréb, hogy tegnap veréb volt, ha ugyan megtudja, mert sok veréb csak hetek múlva tudja meg, hogy verebet fogtak vele, mert csak hetek múlva kapta meg azt a számlát, melyet a kiválasztottja nem az Ó, hanem előzőleg a kollegák társaságában költött el. Ez a verébfogásnak a Az hiriik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa jelenleg a vajúdás korszakát éli. Az hirlik, hogy Pápa városa a látszat kedvéért már sok áldozatot hozott. Az hirlik, hogy a polgármester sok keserM tapasztalatokat szerzett már magának. Az hirlik, hogy a Bejelentő hivatalt már kezdik leszögezni. Az hirlik, hogy a, rendőrség az állami tekintélyt már teliesen biztosította magának. Az hirlik, hogy a detektív testület alkalmazottjai az államosítás záradékával lettek ellátva. Az hirlik, hogy a közvilágítás a sötétséggel konkurrál. Az hirlik, hogy a közélelmezési hivatalnak sok titkos ellensége van. Az hirlik, hogy a lakáshivatalnak igen csekély anyag áll rendelkezésére. Az hirlik, hogy Pápán a társadalmi érintkezések befagytak. Az hirlik, hogy Pápán sokan a semmiből is meg tudnak élni. Az hiriik, hogy Pápán sokan sirnak, pedig nevetni is tudnának. Az hirlik, hogy Pápán egy vőlegény egy nem várt útbaigazítást kapott. Az hirük, hogy Pápán a legutóbbi közlekedés folytán légből kapott hirek terjednek el. Az hirlik, hogy Pápán a vigalmi adó í szomorúságot eredményezett. v Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember a kiválasztottjától ízléstelenül lett elbocsájtva. Az hirlik, hogy Pápán az eltávozott színtársulat sok hagyatékot hagyott hátra. Az hirlik, hogy Pápán az eltávozott színtársulat néhány tagja „verébfogásra" volt berendezve. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember az imádottját a „Sajó kutyám, jaj de mélyen aluszol" nóta elhúzásával ébresztette fel. Az hirlik, hogy a darutollas legények versekbe Öntik a bánatukat. Az hiriik, hogy a libatollas legények a színtársulattól lecsuszottan búcsúztak el. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a szinház környékét támogatták. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság néhány tagja a színtársulat végtagjait támogatta. Az hiriik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban feltételes megállóhelyek lettek biztosítva. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban új kialakulások vannak kilátásba helyezve. .Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a színtársulatnak a viszontlátás örömét nem helyezte kilátásba. Hirdessen a Pápai Közlönyben!