Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-08-29 / 35. szám

KÖZLÖNY Közérdektt fUgTífetlen hetilap, a Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árakt Lgész évtc 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2*50 K. Egyes szám ára í korona. Laptulajdonos es kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfiutca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). Numerus clausus. A budapesti egyetemen már hoszjzabb esztendők óta az a baj, amit náshol teljesen érthetetlennek találnak: túltzsufoltság. A jogi karon annyi volt beiratkozott hallgatók száma, hogy egy izedrészük sem fért volna el az előadási ermekben. Ez aztán súlyosbította azt a meglevő bajt is, hogy az ifjúság legnagyobb része nem tanulni vágyott az egyetemen, lem az ismereteit akarta ott öregbíteni, hanem egyszerűen a vizsgákat akarta etenni, hogy a diplomával kezében beüllessen valamely hivatalba. S előállott azután az életpályákon is a túlzsúfoltság. Sokkal több jogász tette le a szigorlatokat, mint amennyi livatal megüresedett és amennyi ügyvé.d megkereshette volna a kenyerét, a bölcsészet-karon pedig sokkal több ifjú szerezte meg a tanári képesítést, mint amennyi állást kaphatott. Ez okon történt, hogy több év óta sürgetik az egyetemen a numerus clausus behozatalát olyan körökben is, — pl. maguk az ügyvédek is — akiknek liberális fölfogásához kétség sem fér. Ezekhez a bajokhoz újabban az a panasz is járul, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik nagy fáradsággal és áldozatokkal letették a vizsgálatokat, de képesítésüknek megfelelő elhelyezést az életben nem találtak: veszedelme lettek a társadalomnak. A forradalom előti destruktív elemek az ő soraikból rekrutálódtak s a kommunista vezetők egy nagy része belőlük telt ki. Kétségtelen, hogy a kormányt különösen ez az utóbbi körülmény vezette akkor, midőn elhatározta magát a numerus clausus behozatalára az egyetemen. Mert nemcsak a fölvehető hallgatók számát akarja korlátozni, illetőleg meghatározni, hanem külön megbirálás tárgyává akarja tenni azt is, hogy kik vehetők föl és kik nem. Nem a numerus claususra kellene 2 fősúlyt fektetni, hanem bizonyos selectióra, melyek alkalmazásával az egyetem iiiinél több oly fiatal embert neveljen az élet számára, akik jeles munkásai lesznek a nemzet szellemi életének, akiknek hazaszeretete kifogás alá nem eshetik s akiknek erkölcsi világnézete is minden kétségen felül áll. S abban keresnénk a megoldást, hogy az ilyenek minél kedvezőbb föltételek mellett végezzék egyetemi tanulmányaikat s minél alaposabb előmenetelt csináhassanak a tudományokban. Szemünk előtt lebeg — annélkül, hogy azt a mi viszonyaink között módunkban állana utánozni — az angol egyetemek szervezete. Cambridge-ben vagy Oxfordban az ifjúság a collegek-ben helyeződik el. Minden college-ben van bizonyos számú alapítványi hely s csak annyi tanulót vesznek föl, amennyi a helyek száma. Ezekről az ifjakról azután a college gondoskodik. Nálunk ösztöndijakkal, ingyenlakással és ellátással kellene gondoskodni azokról az ifjakról, akiket szigorú válogatással arra érdemesnek találnának. S a válogatásban nemcsak azt a szempontot kellene tekintetbe venni, hogy ki a legjobb tanuló, ki állaná meg legjobban a vizsgálatot, hanem azt is, hogy ki legmegbízhatóbb a hazafias érzés és az erkölcsi fölfogás tekintetéből is, felekezeti viszonyokra való tekintet nélkül. Ezek az ifjak anyagi gondok nélkül végeznék aztáh tanulmányaikat, egész erejükkel a tudományok alapos elsajátítására adhatnák magukat. S ezeknek az ifjaknak aztán az életben is lehetne bizonyos előnyöket biztosítani, olyankor, mikor teljesen egyenlő képességekkel és bizonyítványokkal biró konkurrensekkel szenben pályáznának valamely állásért. A gabona-forgalom újabb szabályozása. Az idei termés értékesítéséről elsőizben a kormányrendelet akként intézkedett, hogy az ellátatlanok részére az állam által igénybe vett mennyiségen felül a kenyérmagvak forgalma, valamint az összes többi gabonafajok teljes mennyiségének forgalma egészen szabad. E- rendelet szerint az ellátatlanoknak csak egy szűkebb köre (azok, akiknek évi jövedelme a 25.000 K-t meg nem haladja) részesült volna hatósági ellátásban, de még ezek is igen alacsony fejkvóta alapján. A rendelet nem elégítette ki a politikai pártokat, úgy, hogy a nemzetgyűlés a gabonaforgalom újabb szabályozása céljából egy kilences bizottságot küldött ki, amely a gabonaellátás olyan rendezését kereste, mely mellett a fogyasztás és különösen a városi lakosság igénye is méltányos kielégülést találjanak. A nemzetgyűlés a kilences bizottság megállapodásait elfogadta és ezek alapján'a kormány 6923/1920. számú újabb rendeletével a' gabona forgalmát a következőképpen szabályozza: Az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosítása végett az 1920. évi buza-, rozs- és kétszerestermés zár alá helyeztetik (1. §.); ebből a zár alá helyezett termésből a termelő köteles közszükségleti célokra beszolgáltatni az előbbi rendelettel megállapított adógabonát; viszont jogosítva van külön engedély nélkül felhasználni azt a mennyiséget, amely saját házi és gazdasági céljaira a mostani nehéz viszonyok által megszabott legnagyobb takarékosság mellett szükséges. Az adógabona és a saját szükségletre felhasznált termésmennyiségen felül még rendelkezésre állá gabonamennyiséget köteles a termelő a megszabott térítési áron (búzáért 500 K, rozsért és kétszeresért 400 K métermázsánként) az Áruforgalmi részvénytársaságnak 1920 október hó 15-ig megvételre felajánlani és hozzá iitézendő felhívásra közcélokra beszolgáltatni. Ha a termelő a' beszolgáltatandó termésmennyiséget esetleg már megőröltette, úgy a megfelelő lisztmennyiséget köteles beszállítani. Az így beszolgáltatott lisztért 1920 szeptember 10-ig a liszt mennyiségének megfelelő liszt ára, azontúl pedig a megőrölt gabonamennyiség térítési ára fog megtéríttetni. Amennyiben a termelő a reá kivetett buza- és rozsmennyiséget gazdasági érdekeinek sérelme nélkül beszolgáltatni nem tudná, a kirendeltség engedélyével a kivetett mennyiség egy részét (tehát indokolt'esetekben a kivetett mennyiség Vi-nél tiagyobb részét is) árpában is leróhatja, köteles azonban minden 100 kg. buza és rozs helyett 130 kg. árpát beszolgáltatni. Abban a kivételes esetben, ha a termelő valamely elemi csapás folytán árpában sem tudná a teljes mennyiséget beszolgáltatni, a közélelmezési miniszter előzetes helyszíni megállapítás alapján a hiányzó mennyiségnek tengeriben leendő lerovását is megengedheti és pedig minden 100 kg. buza és rozs helyett 200 (kétszáz) kg. csöves tengeri- s ben. Ebben az esetben azonban a termelő a szabad forgalomban árpát el nem adhat, sem eladásra sertést árpával nem hizlalhat. A buza, rozs és kétszeres forgalma az adógabonán kivül az eddigi rendelet szerint szabad volt úgy, hogy már eddig is a kenyérgabona tekintetében adás-vételi ügyletek jöttek létre. Az új rendelet most