Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-08-29 / 35. szám

KÖZLÖNY Közérdektt fUgTífetlen hetilap, a Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árakt Lgész évtc 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2*50 K. Egyes szám ára í korona. Laptulajdonos es kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfi­utca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). Numerus clausus. A budapesti egyetemen már hosz­jzabb esztendők óta az a baj, amit náshol teljesen érthetetlennek találnak: túltzsufoltság. A jogi karon annyi volt beiratkozott hallgatók száma, hogy egy izedrészük sem fért volna el az előadási ermekben. Ez aztán súlyosbította azt a meglevő bajt is, hogy az ifjúság legnagyobb része nem tanulni vágyott az egyetemen, lem az ismereteit akarta ott öregbíteni, hanem egyszerűen a vizsgákat akarta etenni, hogy a diplomával kezében beül­lessen valamely hivatalba. S előállott azután az életpályákon is a túlzsúfoltság. Sokkal több jogász tette le a szigorlatokat, mint amennyi livatal megüresedett és amennyi ügyvé.d megkereshette volna a kenyerét, a böl­csészet-karon pedig sokkal több ifjú sze­rezte meg a tanári képesítést, mint amennyi állást kaphatott. Ez okon történt, hogy több év óta sürgetik az egyetemen a numerus clausus behozatalát olyan körökben is, — pl. maguk az ügyvédek is — akiknek libe­rális fölfogásához kétség sem fér. Ezekhez a bajokhoz újabban az a panasz is járul, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik nagy fáradsággal és áldo­zatokkal letették a vizsgálatokat, de képe­sítésüknek megfelelő elhelyezést az életben nem találtak: veszedelme lettek a társa­dalomnak. A forradalom előti destruktív elemek az ő soraikból rekrutálódtak s a kommunista vezetők egy nagy része belőlük telt ki. Kétségtelen, hogy a kormányt külö­nösen ez az utóbbi körülmény vezette akkor, midőn elhatározta magát a numerus clausus behozatalára az egyetemen. Mert nemcsak a fölvehető hallgatók számát akarja korlátozni, illetőleg meghatározni, hanem külön megbirálás tárgyává akarja tenni azt is, hogy kik vehetők föl és kik nem. Nem a numerus claususra kellene 2 fősúlyt fektetni, hanem bizonyos selec­tióra, melyek alkalmazásával az egyetem iiiinél több oly fiatal embert neveljen az élet számára, akik jeles munkásai lesznek a nemzet szellemi életének, akiknek hazaszeretete kifogás alá nem eshetik s akiknek erkölcsi világnézete is minden kétségen felül áll. S abban keresnénk a megoldást, hogy az ilyenek minél ked­vezőbb föltételek mellett végezzék egye­temi tanulmányaikat s minél alaposabb előmenetelt csináhassanak a tudományok­ban. Szemünk előtt lebeg — annélkül, hogy azt a mi viszonyaink között módunk­ban állana utánozni — az angol egye­temek szervezete. Cambridge-ben vagy Oxfordban az ifjúság a collegek-ben helyeződik el. Minden college-ben van bizonyos számú alapítványi hely s csak annyi tanulót vesznek föl, amennyi a helyek száma. Ezekről az ifjakról azután a college gondoskodik. Nálunk ösztöndijakkal, ingyenlakás­sal és ellátással kellene gondoskodni azokról az ifjakról, akiket szigorú váloga­tással arra érdemesnek találnának. S a válogatásban nemcsak azt a szempontot kellene tekintetbe venni, hogy ki a leg­jobb tanuló, ki állaná meg legjobban a vizsgálatot, hanem azt is, hogy ki leg­megbízhatóbb a hazafias érzés és az erkölcsi fölfogás tekintetéből is, felekezeti viszonyokra való tekintet nélkül. Ezek az ifjak anyagi gondok nélkül végeznék aztáh tanulmányaikat, egész erejükkel a tudományok alapos elsajátítá­sára adhatnák magukat. S ezeknek az ifjaknak aztán az életben is lehetne bizo­nyos előnyöket biztosítani, olyankor, mi­kor teljesen egyenlő képességekkel és bizonyítványokkal biró konkurrensekkel szenben pályáznának valamely állásért. A gabona-forgalom újabb szabályozása. Az idei termés értékesítéséről első­izben a kormányrendelet akként intézke­dett, hogy az ellátatlanok részére az állam által igénybe vett mennyiségen felül a kenyérmagvak forgalma, valamint az összes többi gabonafajok teljes mennyiségének forgalma egészen szabad. E- rendelet szerint az ellátatlanoknak csak egy szűkebb köre (azok, akiknek évi jövedelme a 25.000 K-t meg nem haladja) részesült volna hatósági ellátásban, de még ezek is igen alacsony fejkvóta alapján. A rendelet nem elégítette ki a politikai pártokat, úgy, hogy a nemzet­gyűlés a gabonaforgalom újabb szabályo­zása céljából egy kilences bizottságot küldött ki, amely a gabonaellátás olyan rendezését kereste, mely mellett a fogyasz­tás és különösen a városi lakosság igénye is méltányos kielégülést találjanak. A nemzetgyűlés a kilences bizottság meg­állapodásait elfogadta és ezek alapján'a kormány 6923/1920. számú újabb rendele­tével a' gabona forgalmát a következő­képpen szabályozza: Az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosítása végett az 1920. évi buza-, rozs- és kétszerestermés zár alá helyez­tetik (1. §.); ebből a zár alá helyezett termésből a termelő köteles közszükség­leti célokra beszolgáltatni az előbbi rendelettel megállapított adógabonát; vi­szont jogosítva van külön engedély nél­kül felhasználni azt a mennyiséget, amely saját házi és gazdasági céljaira a mostani nehéz viszonyok által megszabott leg­nagyobb takarékosság mellett szükséges. Az adógabona és a saját szükségletre felhasznált termésmennyiségen felül még rendelkezésre állá gabonamennyiséget köteles a termelő a megszabott térítési áron (búzáért 500 K, rozsért és kétszere­sért 400 K métermázsánként) az Áru­forgalmi részvénytársaságnak 1920 októ­ber hó 15-ig megvételre felajánlani és hozzá iitézendő felhívásra közcélokra be­szolgáltatni. Ha a termelő a' beszolgáltatandó termésmennyiséget esetleg már meg­őröltette, úgy a megfelelő lisztmennyisé­get köteles beszállítani. Az így beszolgálta­tott lisztért 1920 szeptember 10-ig a liszt mennyiségének megfelelő liszt ára, azon­túl pedig a megőrölt gabonamennyiség térítési ára fog megtéríttetni. Amennyiben a termelő a reá ki­vetett buza- és rozsmennyiséget gazda­sági érdekeinek sérelme nélkül beszolgál­tatni nem tudná, a kirendeltség engedélyé­vel a kivetett mennyiség egy részét (tehát indokolt'esetekben a kivetett mennyiség Vi-nél tiagyobb részét is) árpában is le­róhatja, köteles azonban minden 100 kg. buza és rozs helyett 130 kg. árpát be­szolgáltatni. Abban a kivételes esetben, ha a termelő valamely elemi csapás foly­tán árpában sem tudná a teljes mennyi­séget beszolgáltatni, a közélelmezési miniszter előzetes helyszíni megállapítás alapján a hiányzó mennyiségnek tengeri­ben leendő lerovását is megengedheti és pedig minden 100 kg. buza és rozs helyett 200 (kétszáz) kg. csöves tengeri- s ben. Ebben az esetben azonban a termelő a szabad forgalomban árpát el nem ad­hat, sem eladásra sertést árpával nem hizlalhat. A buza, rozs és kétszeres forgalma az adógabonán kivül az eddigi rendelet szerint szabad volt úgy, hogy már eddig is a kenyérgabona tekintetében adás-vételi ügyletek jöttek létre. Az új rendelet most

Next

/
Thumbnails
Contents