Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-06-08 / 23. szám

PAPAI lozum Közérdekű fiig'g'etlen hetilap. i=i Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K f félévre 15 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 21. szám alatt. A háziszemét értékesítése, A kulturális fejlődésnek egyik leg­fontosabb fokmérője a köztisztaság ren­dezettsége. Erről a kérdésről a Köztisz­tasági Hivatal vezetője a következőket mondotta: Hogy a tuberkulózis és másfajta fertőző betegségek a tőkés világban oly nagy pusztításokat végeztek, ennek egyik oka kétségkívül az volt, hogy a köztisz­taságra úgyszólván alig fordítottak gondot. Mindenre költöttek milliókat, amiből a kapitalisták hasznot reméltek, csak épen a köztisztaságra nem. A tanyák, falvak, a kisebb és nagyobb városok a jegy­zők, szolgabirák és polgármesterek kénye­kedvének voltak kiszolgáltatva és köz­pontilag senki sem ügyelt arra, hogy a betegségek terjedését szemmel tartják-e és tesznek-e valamit a ttidővész meg­gátlására. Ha csak magát a fővárost tekintjük, a körutakon, belül modernül megépített városrészekben a köztiszta­ság kifogástalan. Mihelyt azonban kime­gyünk a kültelkekre, a várost környé­kező községekbe, a másik szélsőséget látjuk. Ott a köztisztaságnak még a leg­elemibb alapkellékei sincsenek meg. A tuberkulózis terjedésének okait magától érthetően, elsősorban itt kell keresnünk. A Kormányzótanács, mint minden kérdésnél, ennél is a leggyakorlatiasabb oldalról vette szemügyre a megoldás lehetőségét. Észrevette, hogy a kérdés megoldásával nemcsak a közegészség­ügyet és a kulturális fejlődést segíti elő, hanem a pusztulásnak kitett szerves anyagok intenzív feldolgozásval és ki­használásával a modernül berendezett köztisztasági intézmények kiadásait is a legteljesebb mértékben fedezheti. Első lépésként tervbe vették, hogy a főváros­ban az egymással szoros összeköttetés­ben működő köztisztasági hivatal fuvar­telep és szemétfeldolgozó üzem meg­felelően fejlesztve, modernizálva egyesül­jön. Az egyesített üzemek központja egyrészt mintatelepe lesz az ország különböző köztisztasági berendezéseinek, másrészt egységesen intézi az ország összes tanyáin, kis és nagy falvaiban, kis és nagy városaiban a köztisztaság ügyeit. Az idevonatkozó szükséges intéz­kedéseket nem a főváros szivében, hanem technikai és erkölcsi szempontokból már a falvakban és tanyákon kell megkez­deni. Tapasztalat is mutatja, hogy a nagyvárosok, de különösen a főváros népszaporulata inkább a faluból való be­vándorolt falusi nép magával hozza a falu rossz szokásait. Ez egyike ama tényezőknek, amelyik a város köztiszta­sági állapotának megrontását elősegíti. A közegészségügyi állapotok javítása érdekében szükséges, hogy a tisztaság iránti érzéket a köztisztasági berendezé­sek utján egységesen fejlesszük, s e fejlesztés munkáját ne magánosok és különösen ne kapitalisták szolgálatában álló egyének ötleteire bizzuk. A köztisz­tasági berendezések célszerűségét csakis egy központilag működő szerv képes a különböző falvak és városok szükséglete szerint megállapítani, s ugyancsak ez képes csak a különböző emberi és állati ürülékek hasznossá tételét elősegíteni. De nemcsak a közegészségügy szem­pontjából szükségesek a modern köz­egészségügyi berendezések. Ezek a szikes, mocsaras, tehát terméketlen föld termé­kennyé tételében és a trágya készítésében is igen fontos szerepet játszanak. Ezelőtt nem látták be azt, hogy a házakban fel­gyülemlő szemét igen nagy értéket kép­visel. Épen ezért hagyták pusztulni, még pedig olyan módon, hogy a pusztulás folyamata alatt embernek, állatnak egy­aránt kárt okozott. Hogy mily jövedelmet és mily nagy megtakarítást jelent egy megfelelő köztisztasági rendszer beveze­tése, ezt semmi jobban nem bizonyítja, mint az, hogy egy 40—50 ezer lelket számláló város úgynevezett háziszemeté­ből annyi elektromos áramot lehet elő­állítani, amely elegendő ahhoz, hogy a városban keletkező összes házi és utcai szemét összegyűjthető és kifuvarozható legyen. Sőt ha a város abban a kedvező helyzetben van, hogy lakosai szénnel tü­zelhetnek, annyi áramot lehet a szemét­ből kitermelni, hogy még az utcák mo­satását, locsolását és gépekkel való sep­rét is villamos üzemű gépekkel lehet le­bonyolítani. Megfelelő berendezés mellett tehát nemcsak a tuberkulózis terjedését akadályozzuk meg, hanem maga a sze­mét nyújtja azt az energiát, mely a köz­tisztasági teendők legfontosabb ágazatai­nak lebonyolításához szükséges. Nagyobb városokban, ahol százezer lakosnál több él, a szeméiből kiválogatott anyagokból megfelelő keveréssel még kitűnő burko­latot is lehet készíteni. Budapesten pél­dául, megfelelő modern berendezés mel­lett, a szemétből 15 millió wattóra áramot lehet fejleszteni. Ezenkívül annak minden anyagát oly praktikusan használhatjuk fel, hogy e réven nemcsak az üzemi ki­adások térülnek meg, hanem tetemes jövedelem is biztosítható. Üzemek mfiszaki ellenőrzése. Üzemfelügyelők képzése. A szociális termelés népbiztossága az ország összes üzemeinek műszaki ellenőrzésére egy szervet létesít, 1 a Mű­szaki Üzemfelügyelőséget, melynek fel­adata az üzemeket ellenőrizni üzembiztos­ság és gazdaságosság szempontjából. Az üzemfelügyelőség az egész országra kiterjedő munkáját egyes kerüle­tekben központosította és kerületi üzem­felügyelőségek utján végzi el. Minden egyes kerületi üzemfelügyelőségben a megfelelő számú, de legalább egy tüzelés­technikus, egy elektrotechnikus és egy gépészüzemfelügyelő lesz. A kerületi üzemfelügyelőségnek székhelyei ugyanott vannak, mint a kerületi ipari termelési tanácsok székhelyei. A kerületi üzemfelügyelőségek az üzemek rendszeres vizsgálatáról szóló mindenkori felvételeiket budapesti köz­pontjuknak jelentik. A központ a be­érkező jelentéseket feldolgozza és az észleleteket, valamint a tennivalókat a szociális termelés népbiztossága szak­osztályaival közli. Az üzemfelügyelők olyan szak­emberek, akik megfelelő gyakorlat és különleges készültség alapján a rendel­kezésükre álló műszereket felhasználják és az üzemeket és berendezéseket a jelzett szempontokból felülvizsgálni tud­ják. A különleges készültséget a meg­felelő gyakorlattal biró szakemberek egy erre a célra tartandó szaktanfolyamon fogják megszerezni. Az üzemfel ügyel ők képzésére a szociá­lis termelés népbiztossága kezdeményezé­sére a közoktatásügyi népbiztosság a budapesti műegyetem keretében üzem­felügyelőképző tanfolyamot szervezett. A tanfolyam két részre tagozódik: 1. Tan­folyam üzemfelügyelők részére. 2. Tan­folyam tizemfeltigyelőségi vezetők részére. Az első tanfolyam három, párhuzamosan tartandó előadás és kapcsolatos gyakorlat­sorozatból áll: a) tüzelés-technika, b) általános gépészet, c) elektrotechnika.

Next

/
Thumbnails
Contents