Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-05-25 / 21. szám

Közérdekű füg-getlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár*ki Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 2í. szám alatt. Gyors segélyt! A Magyarországi Szociálisía Párt íelhivást intéz a Dunántúl népéhez, mely­ben felhívja öt, hogy a főváros proletár­ságának élelmiszert szállítson. Akármilyen kevés élelmiszerünk van is, kötelességünk ebből a magunk szájá­tól elvonni és amit így megtakarítunk, a fővárosiaknak juttatni, mert nekik még kevesebb van. Különben sem igaz, hogy Magyarország meg nem szállott területe szűkölködik. A falvakban, ha nincs is bőség, mindenhol akad mégis annyi élel­miszer, hogy eladhatnak belőle, ha akar­nak. Ma minden faluban annyit átenged­nek jó pénzért, amennyit nélkülözhetnek, akkor a főváros lakQssága meglehetősen el lesz látva. Csak egy baj van. A fővá­rosi látogatók az élelmiszerek árát hallat­lanul felverték, mert egymásra licitálnak. A pénzt úgy szórják, mintha pelyva lenne. Ennek aztán az a következménye, hogy nincs tojás, ha darabjáért 80 fillért ígér­nek, de azonnal van tojás, ha 1 K 20 fillért vagy többet ajánlanak egyért. Ezzel megdrágítják Pápa város piacát, sőt egészen elterelik a termelőket a pápai piacról, a főváros lakosságának zömén pedig nem segítenek, mert az élelmesek, a tolakodók, az árdrágítók jól élnek, jó üzleteket csinálnak azon a 25—25 kiló liszten és más élelmiszeren, amit a kör­nyékbeli falvakból Budapestre cipelnek, a proletáriátus óriási többsége pedig ezek­az élelmicikkekből egy falatot sem lát. Azért nem tudjuk eléggé helyeselni a Szociális Termelő Direktórium azon akcióját, mellyel a főváros közellátásának javításához intézményesen akar hozzájá­rulni. Ezzel elejét óhajtja venni az egyéni nyerészkedésnek, az árdrágításnak és lehetségessé óhajtja tenni, hogy a Pápá­ról, illetve a környékbeli falvakból a fő­városba küldött élelmicikkekből minden proletárasszonynak, gyermeknek és az otthon maradt kevés munkásnak, — mert hiszen a fővárosi régi jó szociálista mun­kások mind a fronton harcolnak a prole­tárdiktatúráért, a munkások szabadságá­ért és jobb jövőjéért — egyenlően jusson. Mint halljuk, vaggontételekben elég tekin­télyes mennyiségű élelmicikkeket küldtek & fővárosba Pápáról, melyet két község­ben szedtek össze. Ha a pápai járás többi községe is így megteszi kötelességét, akkor a Pápa és vidéke kitesz magáért és a Tanácsköztársaság hálájára örökké számít­hat. E mellett okosan és józanul szolgál­ják e községek saját érdekeiket, mert azok a községek, melyek élelmicikkeket juttatnak a fővárosnak, első sorban fog­nak iparcikkeket cserébe kapni. Most minden attól függ, hogy a főváros népét el tudjuk látni, mert a fő­város hatalmas, öntudatos, céljának teljes tudatában levő, fegyelmezett munkás­tábora, mely a románok invázióját meg­akasztotta, a cseheket űzi-hajtja, a Tanács­kormánynak és a proletárdiktatúrának legerősebb támasza. Ez a bátor, hős, izig-vérig munkássereg harcol mindnyá­junk jobb, szebb jövőjéért. Legkevesebb tehát, amit nekik nyujthatunk és amivel irántuk való hálánkat kifejezzük, hogy otthon maradt feleségeik és gyermekeik ellátásáról gondoskodjunk. Á Tanácskormány fenntartása és őrök időkre való megszilárdítása minden dol­gozó ember érdeke, akár van magán­vagyona, akár nincs, A Tanácskormány nem veszi el földjét, házát, marháját, sőt mindezt gyermekei is örökölhetik. Eddig is mindenféle módon segítette, hogy földjét minél jobban megművelhesse. Adóját elengedte. Fiait nem küldi a harc­térre, nem kér tőlük katonai szolgálatot. A szociálistáknak köszönhetik, hogy fiaik a világháború borzalmaiból haza mehettek. Csak a szociálista termelési mód tudja a világot ellátni mindenféle élelmi­és iparcikkekkel. Csak a szociálista gaz­dálkodás tud minden munkás számára munkát, tisztességes megélhetést bizto­sítani. Csak a V szociálista társadalom tudja jövőben a tömegmészárlásokat meg­akadályozni. Csak a szociálizmus tudja az igazi, igazságos, mindenkit kielégítő békét megteremteni és annak állandó­ságát biztosítani. Azért illik, hogy mi azoknak család­jait, akik e fenséges eszmékért életüket kockára téve harcolnak, illően ellássuk. Nyomtatványait rendelje a főiskolai nyomdában. A mezőgazdasági műszaki szolgálat reformja, A Földmivelésügyi Népbiztosság a mezőgazdasági műszaki szolgálatot az új termelési rendnek megfelelően és a többtermelés mielőbbi megvalósítása ér­dekében egészen új alapokra fekteti. Ezért mezőgazdasági ügyosztályt szerve­zett, mely központja és irányítója lesz az egész országban kiépítendő mező­gazdasági műszaki szolgálatnak. Az ügyosztály három csoportra oszlik. Az első a mezőgazdasági építészeti cso- * port. Ennek feladata lesz a mezőgazda­sági életben szükséges építkezések egy­séges megtervezése és végrehajtása. — Gazdasági munkásházakat, istállókat, csű­röket, magtárakat, trágyatelepeket, ba­romfiólakat, kertészeti berendezéseket fog­nak építeni egységesen kidolgozott tervek szerint, amelyek két főcélt, a szociális célt és a racionáCi termelés célját fogják az egész vonalon szem előtt tartani. Az építkezést mindenkor az alakítandó Orszá­gos Építési Tanács fogja irányítani, az építő-anyagot pedig a már működő építő­anyaghivatal utalja ki. A második a mezőgazdasági gépé­szeti csoport. Ennek a csoportnak a fel­adata lesz, hogy a Földmivelésügyi Nép­biztosságnak a mezőgazdasági gépeknek intenzív használatára vonatkozó törekvé­seit műszakilag végrehajtsa, a mező­gazdasági gépeket, elsősorban a szántó­gépeket és talajművelési gépeket besze­rezze és üzembeállítsa, s az üzemek zavartalan funkcióját biztosítsa. A harmadik a talajjavítási csoport. Ennek a csoportnak igen fontos feladat­köre van. Ennek lesz a hivatása, hogy mindazokat a műszaki munkálatokat meg­tervezze és keresztülvigye, amelyek a ta­laj termőképességének és erejének foko­zását új, az eddig elhanyagolt területek­nek a termelés számára való hasznosítását célozzák. Ennek a csoportnak a műszaki erőire vár e célkitűzéseknek megfelelően az a feladat, hogy a vizlecsapolások, öntözőmüvek többi tervét egységesen megkonstruálja és megvalósítsa. A vázolt nagy tervek sikeres ke­resztülvitele azonban önként értetődően > csak akkor biztosítható, ha a mezőgazda­sági műszaki szolgálatnak ez a fővárosi központja kint az ország minden részé­ben megfelelő műszaki hálózattal rendel­kezik. Ez egyfelől garanciája lehet annak, hogy a központból kisugárzó egységes terveket valóban egyöntetűen és a köz­ponti irányítás szellemének megfelelően hajtják végre, másfelől pedig felölelheti

Next

/
Thumbnails
Contents