Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-05-18 / 20. szám

Közérdekii fügrgfetlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 2U szám alatt. Közelből és távolból. <J.gyi«t«k « fcétrfl.) Sokan a falusi, sokan a városi életet szeretik, ismét mások nyáron a falusi, télen pedig a városi életet kedvelik. Oly falusi, aki a városiért és olyan városlakó, aki a falubeliekért rajong, kevés akad. Kivételt tesznek azok a szerelmes fiatal emberek, akiknek szive falusi ártatlanságokért dobog és vice versa. Különösen a háború folyamán élesedett k'v az ellentét a falu és a város között. A város neheztelt a falura, mert ez utóbbi az élelmiszert méregdrágán adta, a falu pedig megharagudott a városra, mert ott ruhát, cipőt, gazdasági eszközt szintén csak horribilis áron lehetett kapni. A falu a városban, a város pedig a faluban keresett bűnbakot. Mindkettő igazságtalan. A drágaság egyedüli oka a militarista, imperialista és kapitalista kormányok előidézte háború volt. Irányítsa tehát úgy a falu, mint a város gyűlöletét a militaristák, imperialisták és kapitalisták ellen, akik most is körülveszik országunkat és elzárnak bennünket n külföldi behozataltól. * * * A falu és a város közti ellentétet ki keli egyenlíteni és a kettő közti oktalan harag hullámait le kell vezetni. Mindkettőnek be kell látni, hogy kölcsönösen egymásra szorul. A falu nem lehet el a város, a város pedig a falu nélkül. A város lakói éhen halnak, ha a falu nem szolgáltat nékik élelmiszert, de a falusiak sem tudnak termelni, sem megélni, ha a városi gyárak nem készítenek számukra gazdasági eszközöket. Sok helyen még ma is hiányzik e belátás. E kölcsönös egymásra utaltság érzetének hiánya a falunak a város ellen kimondott bojkottjában nyilvánul, így igen sok szomszédos község formálisan bojkottálja a pápai piacot, melyre semminemű élelmicikket nem hoz be. Pápa soha ilyen bojkottot a szomszédo? falvak ellen nem gyakorolt. A pápai iparosok és kereskedők épen olyan mértékben és áron adták áruikat falusiaknak, mint a városiaknak. Soha retorzióra nem gondolt. A jó falusiakat e nemeslel küség nem hatotta meg. A bojkott még most is tart. * * * Hiába világosították fel szónokok a falusiakat. Hiába ígérték nekik, hogy felkutatják az árukat, előteremtik a pokolból is, hogy lehetőleg mindenkinek jusson az ipari cikkekből. De ha az üres pincékből, kamrákból és raktárakból nem lehetett annyit előfurulyázni, hogy a felkutatott holmiból minden falusi embert, kicsinytől nagyig tetőtől talpig fel lehessen ruházni, hanem sokan nem kaptak a kevésből, akkor haragudtak, habár nem is lett volna oly égető szükségük az új holmira, mert sublótjukban úgy is találkozik elég alsó és felső ruha. De hát vásárolni akartak, mert a pénz — véleményük szerint — úgyis elveszti értékét. Ha pedig mindenki kapott volna, annyit, amennyi csak bele fér, akkor is haragudott volna, — mert a vásárolt holmi drága. Mert az árdrágításra csak neki van természetes jussa, a városinak nincs. A tömeg jó része olyan, mint egy belátástalan gyerekcsoport. Azért nevelni kell. Mig e nevelés befejeződik, csak proletárdiktatúrával és ennek minden kemény eszközével lehet féken tartani. * * * E napokban két okos rendelet jelent meg. Az egyik meghagyja, hogy a falusiak csak akkor vásárolhatnak Pápán ipari cikkeket, ha. élelmiszereket hoznak a piacra és ezt a volt Krausz és Koréi nféle üzlethelyiségben bemutatják. Iít érről igazolványt kapnak, melyre aztán a Korvin-utcában levő Lloyd helyiségében vásárlási engedélyt állítanak ki számukra. Ha a jó falusiak üres kocsival, üres kosárral jönnek be Pápára, akkor üres kocsival és üres kosárral is mennek haza; ha hoznak valamit, vihetnek is. Ez az igazság. A másik rendelet pedig megszabja, hogy ezentúl hust csak jegyre lehet kapni. Ezentúl megszűnik az az anomália, hogy némely telhetetlen vásárló 2—3 mészárszékben 10—15 kiló hust is vett, sokra pedig egy deka sem jutott. Ideje, hogy ezen a téren is megvalósuljon a szocialista egyenlőség és igazság. * * * Az ántánt kapitalistái végre hat hónapi nyavalygás, marakodás és tanácskozás után megállapodtak abban, milyen módon nyúzzák és fojtsák meg Németországot. Minden proletár tudta, hogy a kapitalizmus és imperializmus embertelen, irgalmatlan és könyörtelen, mert hiszen ha érdekei kívánják, 30 millió ember életét is feláldozza a profit és hatalom iránti telhetetlen vágyának. De hogy haszonlesésében ilyen kiszámíthatatlan gonosz tömeggyilkossági tervet eszeljen ki a békekötés leple alatt, arról senki sem álmodhatott. Mert mi a németekre rádiktált „béke"? A legundokabb kiuzsorázási és zsarolási kísérlet, mely a kizsákmányolt német nemzetet, első sorban a német proletariátust örökös rabszolgaságra, azután pedig lassú, fokozatos éhhalálra kárhoztatná. Az életet csak addig hagyná meg nekik, mig lerobotolják a francia, angol és amerikai kapitalistáknak a különböző hangzatos címekbe bujtatott hadisarcot, a profitot. A német proletáriatus élete e „béke" mellett nem lenne más, mint hosszú, kínos haldoklás, melyben nemcsak a mostanig hanem a jövendő nemzedék is elpusztulna és vészthozó hatást gyakorolna az egész világ, első sorban a magyar proletáriatus sorsára, ilyen békénél jobb a jótékony, rögtöni halál. Ha a hatalmas 70 milliós német nemzet nyakát ilyen állandóan szorító és végeredményében megfojtással fenyegető igába akarják hajtani, milyen gyilkos békét tartogathatnak a tiz milliós magyar nemzetnek? Még a burzsoáknak is be kell látniok, hogy e béke az „örökös béke", a halál békéje lett volna, mert először teljesen pőrére vetkőztetett, aztán pedig hosszú kinoztatás után megölt volna bennünket, hogy a lakosságot lassú éhhalállal kipusztítván, termékeny, szép országunkat teljesen birtokukba vehessék. Hasonlóan jártak volna el velünk szemben, mint az amerikai indiánusokkal, az afrikai és ausztráliai őslakókkal, akiket a civilizáció szent nevében és a civilizálás hazug ürügyével, vassal, fegyverrel és pálinkával kiirtottak, hogy országuk kincseit elrabolhassák és az így szerzett aranyakon új fegyvereket kovácsolhassanak a proletáriátus elnyomására és kizsákmányolására. Mi a lassú kiéheztetés, kiraboltatás