Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-11-23 / 47. szám

cirádáju falak között. Mintha csak összebeszélt volna városunk intelligenciája, báró Zichy Rubidó őrnagy és Bélák Lajos főszolgabíró, diszelnökkel élén ott láttuk társadalmi életünk színét-javát úgy a hölgyek, mint a férfiak sorából. Az estély műsorát az Előre „Ébredő Magyarok!" cimü prológ nyitotta meg, melyet a szép költeményhez méltó lendülettel Szi/'j Józseí theol. akad. hallgató szavalt el. Az áll. tanítóképző zenekara Lengyel Gyula tanár vezetésével nyitányt játszott, azzal a precizitás­sal, amelyet már a tanítóképző zenekarától a múltból megszoktunk. Bodor Aladárné Farkas Imre Vén cigány cimü melodrámáját adta elő szivbemarkoló közvetlenséggel. A diszkrét zongorakiséretet Bajcsy Kató szolgáltatta. Fábián Tóth Berta Volkmann C-moll szonátáját játszotta zongorán. Nehéz feladatát belemélyedéssel, biztos technikával oldotta meg, teljesen érvényre juttatván a mű klasszikus szépségeit. Az estély fénypontja Tapsonyi Sándor győri hittanár, féiskolánk volt jeles széniorának szavalata volt. ** Ismeretlen szerzőnek Mikes hazajött cimü, borongós hangulatu nagy költeményét szavalta hatalmas erővel, tökéletes pointirozással. Mikes lelke száll-száll Erdély bércei kőzött, kincses Kolozsvár fölött, nem találja sehol az ő hűsé­ges székelyeit, elbujdostak azok a román hordák elől. Sopron táján akad reájuk, s száguld velük keresztül Dunántúlon visszaszerezni a székelyek bérces hazáját, amelyen nem vallhatja magát úrnak a román, amig egy székely lesz a földön . . . Frenetikus hatása volt a szép költeménynek és remek szavalatnak, zúgott a tapsvihar mindaddig, mig Tapsonyi újból meg nem jelent a közönség előtt. Kedves száma volt a műsornak Pap Zoltánné éneke. Bajcsy Kató zongorakisérete mellett kuruc-nótákat éne­kelt magas fekvésű, tisztáncsengő szopránján, bájos előadásban. Hangverseny-estélyeink benne rendkívül értékes erőt nyertek. A komoly zene kedvelőinek nagy gyönyörűsége tellett abban a kvartettben, amelyet Gáty Zoltán, s a jeles apá­nak derék fiai: Miklós, Ferenc és Turner Nándor adtak elő, művészi kvalitásban. A ref. főiskola énekkara Tóth Lajos tanár vezetésével két magyar dalt adott elő finom kidolgozásban, szabatosan. A minden pontjában kitűnően sike­rült műsort élőkép fejezte be: Felszabadul Hungária cimmel. A kép a következőket jel­képezte: Hungária meg van bilincselve. Sorban megjelennek előtte Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth s megdöbbenve látják Hungária le­nyügözöttségét. Megjelen aztán Horthy fővezér sastollas vitézeitől követve, s megdicsőült szabadsághőseink az ő kezébe teszik le Hungária sorsát. Horthy hősi gesztussal szétvágja kardjá­val Hungária felemelt jobbján a bilincseket, mire a bilincs zörögve lehull, s Hungária ezüst cserkoszorut tart felszabadítója: Horthy Miklós felé. Felzeng a Hymnus, mit a jelenet költői szépségétől elbűvölt közönség együtt énekel a szinpadon levőkkel. Ideális elgondolás, ideális kivitel. A legteljesebb elismerés érette az élő­képet tervező és rendező Losonczi Jenő tanár­nak. Major Gyuláné plasztikus szépségű Hungáriája a szobrász vésőjére volna érdemes. Horthy is karakterisztikus megszemélyesítőre talált Lóskay Imrében. Az élőkép többi személyei Nagy György, Horváth Sándor, Györy Vilmos Takács Gergely voltak. — Az előadást másnap megismételték. — Az első előadás után ki­tűnően sikerült táncmulatság volt a Griffben. — Az órák visszaigazítása. A kormány ma rendelet bocsátott ki, hogy november 24-én hajnali 3 órakor az órákat mindenütt 2 órára kell visszaigazítani. Ezzel a nyári időszámítás véget ér. — A szombathelyi máv. üzletvezető. A MÁV. szombathelyi üzletvezetőségének élére a kormány Szakáll Ferenc főfelügyelőt állította, ki hivatalát a múlt hét folyamán foglalta el. — Nagy művészhangverseny. Váro­sunk zeneértő közönségének egy ritkán kínál­kozó művészhangversenyen részvételre lesz alkalma, mely f. hó 24-én — holnap — este 8 órakor a „Keresztény Sajtó" alapjára a városi színházban lesz megtartva. A hangversenyen közreműködnek: Lione Parvys operaénekesnő és Szatmáry Szabó Gyuláné zongoraművésznő. Parvy énekesnő a fővárosban tartott hang­versenye alkalmával bámulatot keltő hangjával frenetikus sikert ért el úgyannyira, hogy az Operaház vezetősége komoly tárgyalásokat foly­tat a művésznővel szerződtetés céljából. Szabó Gyuláné pedig a fővárosi zenekarban elösmert zongoraművésznő. A hangversenyre különösen felhívjuk városunk mű- és zeneértő közönségét. — A Hadigondozó kérelme. A hadi­gondozó népiroda igazgatója átiratot intézett a városunkban levő egyesületek, körök vezetőihez, hogy estélyeik tartásánál a tiszta jövedelem egy részét juttassák a hadigondozó humánus céljaira. A kérelmet mi is a legmelegebben figyelembe ajánljuk. Reánk szakadt teljes erővel a tél, s a hadiözvegyek, árvák nagyrésze tüzelőszer, ruha­és lábbeli nélkül áll. Szívesen segítségükre jönne a népiroda, de anyagi eszközök híján ezt nem teheti, s üres kézzel kénytelen elbocsátani a segítségért zörgetőket. Mostanában az estélyek rendszerint busás jövedelmet hajtanak; csak egy kis jóakarat kell hozzá, hogy jusson belőle a szegény hadiözvegyeknek és árváknak is. Ne ; felejtkezzünk hát el róluk. — Polgári köri közgyűlés. A Polgári kör 1919. évi november hó 23-án d. u. 3 órakor téli helyiségében közgyűlést tart. — A postaforgalom kiterjesztése. A postautalvány, valamint a postatakarék- és csekk­forgalom a meg nem szállott területek és Buda­pest közt újból megindult, oly változtatással, hogy sem az utalvány szelvényére, sem a csekk befizetési lapokra közleményt írni nem szabad. A takarékbetétek korlátozás alá nem esnek. Az értéklevél forgalom továbbra is szünetel. — Ezeken kívül lehet közönséges és ajánlott leve­let küldeni a szerb-horvát-szlovén királyság területére is. — Nemzetvédelmi népgyűlés volt vasár­nap délután a ref. főgimnázium tornatermében. A szép számban megjelenteket az egybehivók nevében László Mihály üdvözölte, majd átadta a szót Zsilavy Sándornak, aki párhuzamot von­ván a lelkűnktől idegen vörös katonaság és a vérünkből való vér s a húsúnkból való hus nemzeti hadsereg között, lelkes szavakkal buz­dított a nemzeti hadsereg céljai elősegítésére. Dr. Körmendy István főhadnagy volt a követ­kező szónok. Nagy történelmi ismerettel vázolta a 678 esztendővel ezelőtt rajtunk végigsöpört tatárjárás pusztításait, élénk színekkel festette le a második tatárjárásnak nemzeti létünket alapjaiban veszélyeztető romboló munkáját, amelyet Kun kán és hozzá hasonló társai irá­nyítottak a négy és fél éves háborúban kime­rült hazánk ellen. Az ország rendjét, nyugal­mát és közbiztonságát, az alkotó munka foly­tonosságát csak egy erős nemzeti hadsereg képes biztosítani, azért tekintsünk teljes biza­lommal újonnan szervezett, minden izében magyar hadseregünk legendás fővezére : Horthy Miklós felé, aki feladatául tűzte ki a rend meg­szilárdítását, minden, a haza ellen irányuló moz­galom könyörtelen elfojtását. Szalay Lajos arról az örömről beszélt, amely minden igaz magyar ember szivét általjárta arra a hirre, hogy 400 év multán ismét nemzeti hadsereg vonult végig Buda vár utcáin. A magyar hadsereg bevitte Budapestnek' idegen szellemtől megfertőzött életébe a Dunántúl hamisítatlan magyar leve­gőjét, s el fogja némítani külső és belső ellen­ségeink táborát. A testvérharcot tegyük félre, szűnjön meg a pártoskodás, dolgozzunk egye­sült erővel a magyar haza felvirágoztatásán, nemzeti hadseregünk megerősítésén. A utolsó szónok dr, Lőrincz Sándor hadnagy, egy buj­dosó székely volt, aki fiatal szive lelkesedésé­vel jelentette be, hogy a bujdosó székelyek mindnyájan beállottak a nemzeti hadseregbe, amelyen fennmaradásunk, nemzet létünk pillé­rei nyugosznak. Mi csak önmagunkban bizha­tunk, tartsunk össze magyarok, hogy felépít­hessük a jövendő boldog, keresztény Magyar­országot. Ezek után László Mihály a gyűlést berekesztvén, a közönség lelkes hangulatban szétoszlott. — Köszönetnyilvánítás. A városi tanács Szóld Manó mezőlaki uradalmi nagybérlőnek azon nagylelkű adományáért, mely szerint Pápa város szegénysorsu lakossága részére 100 q burgonyát volt szives adományozni, hálás köszönetét nyilvánítja. — Felhívás! Gróf Tisza István volt magyar királyi miniszterelnököt 1918 november hó 1-én katonai ruhába öltözött ismeretlen tettesek budapesti lakásán meggyilkolták. A bűncselekmény felderítése és az ismeretlen tettesek elfogása iránt az erélyes nyomozás folyamatban van. A magyar belügyminiszter felhivja mindazokat, akik ezen gyilkosság ter­vezésére, elkövetésére, vagy a tettesek el me­nekülésére nézve adatokkal rendelkeznek, jelent­kezzenek a budapesti államrendőrség főkapi­tányságának bünügyi osztályánál. Azt, akinek bemondott adatai alapján az ismeretlen bűn­tetteseket a rendőrség kézrekeríti, a magyar belügyminiszter úr 30.000 K. jutalomban része­síti. Budapest, 1919. évi október hó 28-án. Beniczky Ödön s. k. magyar belügyminiszter. — Fizessük az adót! A városi adó­hivatal azonnal felszólítja mindazokat az adó­zókat, akik a községi adófőkönyvben előirt és az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében ese­dékes adótartozásukat e hó 15-ig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított nyolc napon belül annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. — Katalini táncmulatság. A pápai iparos­ifjuság önképzőköre folyó hó 29-én a Griff­szálló nagytermében zártkörű katalini táncmu­latságot rendez. Belépő-díj személyenkint 10 korona, családjegy (három személyre) 25 korona. Kezdete esti 8 órakor. — Az evang. leányegyesület f. hó 30-án délután 4 1/ 2 órakor sorozatos háziestélyeit megnyitja. Az érdekesnek ígérkező műsort leg­közelebb közöljük. — A fővezérség plakátjainak védelme. A vármegye alispáni hivatala körrendeletet adott ki a hatásköre alá tartozó hatóságoknak, hogy a magyar nemzeti hadsereg fővezérsége által kiadott plakátokat beragasztani semmi esetre, még katonai hatóságok hirdetményeivel sem szabad. Aki pedig ezeket a plakátokat letépi, példásan megbüntetendő. — Nemzetgyűlési választások. A mi nisz­tertanács elhatározta, hogy a nemzetgyűlési választásokat december hó 21-ére kiírja. A nem­zetgyűlés január 3-án ül össze első ülésére. A választások az ország területének azon részén fognak megtörténni, melyek ellenséges meg­szállás alatt nem állanak. Ha valamely választó­kerület egy része ellenséges megszállás alatt áll, a meg nem szállott rész önmagában képez egy választókerületet. Nemzetgyűlési választó­joga van minden 24 éves férfiúnak, aki leg­alább hat év óta magyar állampolgár és fél év óta ugyanazon községben tartózkodik, vagy ott lakása van. Választójoga van még azoknak is, akik 1918 november elseje előtt a világháború­ban 12 heti arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek-

Next

/
Thumbnails
Contents