Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-11-09 / 45. szám

temetkező helyét is felkereste a kegyeletes megemlékezés. A helybeli katonaság nagyszámú küldöttsége, élén gróf Lubiensky János tábornokkal, kivonult a temetőbe, s nagyközönségtől körülvéve meghallgatta Meisel József apátplébános gyönyörű emlékbeszédét, mit a hősi halált haltak dicsőítésére mondott. — A „Hangya" alakuló gyűlése. A városunkban felállítani szándékolt „Hangya"szövetkezetre immár annyira előrehaladtak a részvényjegyzések, hogy az akciót vezető Hitelszövetkezet összehívhatta a szövetkezet alakuló ülését. Az alakuló ülés mult vasárnap délután volt a ref. elemi iskola helyiségében. Jilek, Ferenc, a szövetkezeti eszme lelkes harcosa nyitotta meg az ülést, ismertetve a szövetkezet célját, amelyet röviden úgy jelölhetünk meg, hogy: az árut atermelőtől közvetlenül eljuttatni a fogyasztóhoz. A szövetkezet fel fogja ölelni a következő üzletágakat: rőfös, rövidáru, bőr, épületfa, tűzifa és szén, gabona. A gyűlés a megalakulást Jilek Ferenc referádája után egyhangúlag kimondotta, s a gyűlés további vezetésére felkérte Tar Gyula földmives-iskolai igazgatót, aki felkérte a központ kiküldöttét, Fekete Zsigmond ellenőrt, hogy az alapszabályokat ismertesse. A megismertetett alapszabályokat helyesléssel elfogadták, azután a választásokat ejtették meg a következőképen: Igazgatósági tagok lettek: Hajnóczky Béla, Jilek Ferenc, Kőszeghy Jenő, ifj. Kovács Sándor, Kunt János, dr. Lakos Béla, Sulyok József, Szűcs Dezső, Tar Gyula. Felügyelő-bizottsági tagok: Árvay István, Giczy Gábor, Horváth Elek, Juhász Imre, Kis Tivadar, Kocsis Pál, Koncz Sándor, Sarudy György, Szakács Dániel, Rédei József. Pénztárossá Kőszeghy Jenőt, ügyészé dr. Adorján Gyulát választották meg. Végül Tar Gyula elnök megköszönve a nagyfokú érdeklődést s a központi kiküldött megjelenését, az alakuló ülést bezárta. — Az igazgatóság is már megalakult. Elnöke Jilek Ferenc, alelnöke Sulyok József lett. A felügyelő-bizottság elnökévé pedig Sarudy Györgyöt, alelnökévé Juhász Imrét választották meg. Terv szerint a szövetkezet a közel jövőben megkezdi működését. — A munkásbiztosító pénztár kedden este tartott igazgatósági ülésén a megüresedett alelnöki tisztségre egyhangúlag Víz Ferencet választották meg, aki a pénztár életében hosszabb időn át vezető szerepet töltött be. Az igazgatóságban megüresedett helyre — mint soros póttagot — Besenbach Jenő építőmestert hívták be. — Az állandó választmány csütörtökön délután ülést tartott, amelyen a tegnapi közgyűlés tárgysorozata lett tárgyalva. A jövő évi költségvetést a pénzügyi és jogügyi bizottság jelentéktelen módosításával javasolta a képviselőtestületnek elfogadásra. — Az iparos ifjúság önképzőköre f. hó 16-án d. u. 2 órakor tartja rendes közgyűlését saját helyiségében, a Polgári körben, melyre a kör tagjait ez úton is meghivja az elnökség. — Műkedvelői színielőadás. A ker. szoc. párt derék műkedvelő gárdája vasárnap este a színházban előadta Kisfaludy Károly „Csalódások" című vígjátékát. A régi nemesi kúriák hamisítatlan magyar levegője áramlott felénk a színpadról; Kisfaludy Károly diszkrét humora csillogott, mint a jó óborban a gyöngy. A szereplők nagy ambícióval igyekeztek megfelelni feladatuknak. Szerepeiket jól tudták, noha a betanulás az idő rövidsége és a nyelvezet ódonsága miatt nem kis munka volt. A szereplők: Szalmay Imre, Brunner Jenő, Farkas Rózsi, Fóris József, Wandlich Károly, Árki Rózsika, Árki Terus, Horváth Sándor, Czepek Gizi, Tötössy Zabulon, Horváth Margitka, Csuti Mariska — általában megérdemlik a dicséretet, de az együttesből mégis ki kell emelnünk néhányat. Árki Rózsika Lidi szerepében olyan otthonosan mozgott a színpadon s olyan ügyesen játszott, hogy hivatásos színésznőnek is becsületére vált volna Farkas Rózsi fiatal özvegye átgondolt, jó alakítás volt; mig Luca vén kisasszony szerepében Árki Terus kacagtatta meg gyakran a közönséget. A férfiak közül Fóris József tőrölmetszett inspektora, Horváth Sándor jó humoru, zamatos Mokánya, Brunner Jenő elegáns bárója és Wandlich Károly snájdig hadnagya érdemel felemlítést. — Előadás előtt Czepek Mariska nagy hatást keltve elszavalta Szepessy László Rákóczi álma cimü alkalmi vonatkozású, lendületes költeményét. — A betanítás és rendezés fáradságos munkáját Schlamadinger Vendel bencés tanáj végezte nagy hozzáértéssel. — Előadás után hajnalig tartó táncmulatság volt a Griffben. — Az előadást másnap közkívánatra megismételték. — A helybeli irgalmasrend új házfőnöke. Thuróczy Károly, az irgalmasrend tartományi főnöke Sós Pál, helybeli kórházi lelkészt rendfőnökké nevezte ki. — Magyar estély. A nemzeti hadsereg javára a pápai kath. leánykör a Griff-szálló nagytermében folyó hó 12-én magyar estélyt rendez. Műsor: 1. Prológ. Szavalja: Szijj József. 2. Ünnepi beszéd. Mondja : Meisel József apátplébános. 3. Magyar dalok. Énekli: Papp Zoltán né. 4. Magyar tánc. (Betanítja Kominek Antal tánctanár.) Előadják: Kristóffy Ella, Kunszt Manci, Süle Mariska, Szutter Sári, Brunner-fivérek, Kunszt Dezső, Roth Ödön. 5. Magánjelenet. Előadja: Krausz Adrienne. 6. Élőkép. Rendezi Losonczi Jenő tanár. A zenét Horváth Karcsi bandája szolgáltatja. Jegyek előre válthatók Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében. Kezdete 7 órakor. Pontos megjelenést kérünk. A Griffterem fűtve lesz. — A cukor árának megállapítása. A városi tanács utasította az élelmezési bizottságot, hogy a cukor árának megállapításával a még készletben levő olcsóbb cukor és a kiosztás alá kerülő só árából a beszerzési és az eladási ár között mutatkozó különbözet számítassék be. — Az Erzsébetligeti fák kiszedése. A városi tanács, tekintettel arra, hogy az Erzsébetligetben levő fák részben a talajnedvesség megszüntetését is szolgálják, a fák további kiszedését beszünteti. Egyúttal utasítja a városi kertészt, hogy a már eddig kiszedett fűzfák helyett ültessen újból fűzfákat, a továbbiakban pedig fát csak ott vágasson ki, ahol el van száradva, vagy pedig egyik fa a másiknak fejlődését és növését akadályozza. — A jéggyár javítási munkálatai. A városi főmérnök a jéggyár hűtőgépeinek házilag leendő javítási munkálatára javaslatot és költségvetést terjesztett be. A városi tanács a javaslatot és költségvetést elfogadta és utasította a városi főmérnököt, hogy a munkálatokat annak keretén belül Fekete János budapesti magánszerelő közbenjöttével és felügyelete mellett a gépházi személyzettel azonnal kezdesse meg. — Tányérsapkák hordása tilos. A szovjet hadseregben rendszeresített tányérsapkák, illetve az azokból kisebb átalakítással átváltoztatott, de hasonló alakú sapkák hordását a vármegyei katonai parancsnokság betiltotta. Az ezen rendelet megjelenése után 48 órával a fentemlített sapkákat viselő egyéneket szigorúan meg fogják büntetni. — A csempészáruk értékesítése. A városi tanács utasította az élelmezési bizottságot, hogy a csempészek által árusított áruk elkobzandók és árusíttassanak el olykép, hogy a helybelieknek pénzértékben, a vidékieknek gabona ellenértékben adassanak. — Levélposta a turkesztáni hadifoglyoknak. November közepén a magyar hadügyminiszter egy kiküldöttje a Fekete tenger keleti partjára utazik, hogy az oda gyűjtött hadifoglyokat hazahozza. Ez alkalommal módjában lesz a Turkesztánban élő hadifoglyainknak szánt levélpostát magával vinni, amelyet aztán repülők utján továbbíthatnak. Turkesztánban élő hadifoglyaink hozzátartozóinak így alkalmuk nyílik, hogy ott őrzött szeretteiknek írhassanak. Levelező-lapokra irt közleményeket a hadügyminisztérium 55. a) osztályába (Budapest, Nemzeti palota) kell mielőbb eljuttatniok. — Új tamburás zenekar. A Központikávéházban, mintegy nyolc hónapon át egy közkedvelt tambura-zenekar szórakoztatta a közönséget. A kávéház élelmes tulajdonosa, tekintettel arra, hogy a zenekar a fővárosba szerződött, egy új, a fővárosban elismert Lantos-féle, négy nő- és négy férfi-tagból álló zenekart szerződtetett, mely múlt csütörtökön este tartotta első sikeres hangversenyét. — Hazaárulók feljelentése. A vármegyi katonai parancsnokság felszólítja a lakosságot, hogy mindazokat, akik a román megszállás alatt a Nemzeti Hadsereg ellen bujtogattak, segédkezet nyújtottak a románoknak elrejtett fegyverek felkutatásában, fosztogatásban, vagy bármi módon, a kat. parancsnokságnál jelentsék fel. Alaptalan vádaskodástól tartózkodni kell. — Horthy fővezér és a munkásság. Ily cimü múlt heti hírünk kiegészítéséül a fővezérnek a budapesti munkáskiküldöttek előtt tett nyilatkozatából közöljük még a következő fontosabb részleteket: „Mi mindnyájan polgárai vagyunk a hazának. Önök épen olyan polgárai, mint amilyen munkása én vagyok, ki nem napi 8 órát, hanem sokszor napi 24 órát dolgozom. Csakhogy dolgozzon mindenki a maga módja szerint. Aki irni tud, az írjon, aki ásni, az ásson és nem fordítva, mint azt az Önök zsidó vezetői hangoztatták. Vagyok szociális érzéssel, de a hazámat visszadobni a sir szélére nem hagyom. Ha pedig a hadsereg fegyelme ellen csak rejtett célzásokkal, vagy burkoltan, izgatások történnek, a bujtogatókat ott a helyszínen, a kaszárnya előtt fogom felakasztatni és addig fognak lógni elrettentő például, mig le nem szakadnak a kötélről. A hadsereg fegyelme kitűnő ; azokból a parasztfiukból áll, akiknek az apjukat az Önök vezérei akasztatták fel. A falu népe meg fog bocsájtani Önöknek, ha Önök ismét testvérei óhajtanak lenni. Isten, haza fogalma nélkül ez nem lehetséges; így azután majd lassan elmúlik az az ellenségeskedés, amely most a falu és város között fennáll. Mondják meg tehát munkástársaiknak, hogy a Nemzeti Hadseregtől a jóknak, a tisztességes embereknek okuk félni nincsen, a gazembereket pedig meg kell büntetni. Nem én, de megbünteti az igazságszolgáltatás, mely előtt mindenki egyforma. Vegyünk példát a külföld hazafias munkásságáról és ha testvériesen együtt működünk, akkor Magyarországra szép jövő vár, hol mindenki boldog megélhetést fog találni.,, A küldöttség egyik tagja azt a kérdést intézte a fővezérhez, hogy hallomása szerint a sajtószabadságot kiölik. A fővezér reflektálva a kérdésre, kijelentette, hogy „minden inteligens ember híve a sajtószabadságnak, de egyes lapok oly nagymérvű mérgezést folytattak, hogy azt tovább