Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-11-02 / 44. szám

PAPAI KÖZLÖNY KözőrdeliU füí?getlen Hetilap, g Mea.jelenilí minden vasarnap. Előfizetési arak: Egész évre 30 K, félévre 15 K, negyedévre 7'50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. Az új adórendelet. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma a pénzügyminiszter rendeletét közli a vagyon és jövedelemadóról. A rendelet maga új, de a tartalma régebbi rendeleteken nyugszik, azonban pótolja az 1918 julius 2-án kiadott végrehajtási utasítás hézagait. Ez a rendelet valószínűleg már a mult év végén készen volt, de csak most látott napvilágot, mert a Károlyi-Berinkey kormány még az 1918. évi adókivetést sem tudta befejezni, annál kevésbé gondolhatott az 1919. évi kivetésre. Az új rendeletet valószínű nyomon fogja követni az 1919. évi jövedelem és vagyonadó kivetésének megindítására vonatkozó intézkedés. A most megjelent rendelet legnevezetesebbje az, hogy a novella a legnagyobb jövedelmekre és vagyonokra nézve fölemeli a progresszív kulcs maximumát 5 százalékról, illetőleg 0*5 százalékról 6 százalékra, illetőleg a vagyonadónál 0*6 százalékra; kimondja, hogy mig azelőtt csak az 50.000 koronán felüli vagyonok voltak adókötelesek, ezentúl már 20.000 korona értéken felül terheli a vagyont az adó. A novella 1919 január 1-től kezdődő joghatálylyal meghonosítja az úgynevezett agglegényadót, amely a jövedelemadó 15 százalékát teszi azoknál, akik egy családtagot sem tartanak el s 10 százalékát azoknál, akiknek háztartásához csupán egy családtag tartozik. Ezekkel a súlyosbításokkal szemben azonban megadja az új törvény azt a kedvezményt, hogy az adózó az úgynevezett tárgyi adók (földadó, házadó, III. oszt. keresetadó stb.) levonásán kívül igényelheti az előző évi hadinyereségadó levonását is, de mindezt csak akkor, ha jövedelmeire nézve pontos, számszerű vallomást ad. Ugyancsak lelkiismeretes bevallás az előfeltétele a törvény nyújtotta ama kedvezménynek, hogy az adózó a skálaszerü vagyonadó felerészének elengedését igényelhesse. Szigorúan sújtja a törvény azokat, akik belföldi ingatlanból jövedelmet húznak és nem tartózkodnak legalább négy hónapot Magyarországon. Ezeknek az ingatlanból származó jövedelme már a régi törvény szerint is háromszorosan volt számítandó, a novella azonban ezt a rendelkezést megtoldja azzal, hogy viszont a levonásra kerülő terhek nem háromszorosan, hanem csak egyszeresen számítandók. Igen méltányos és a háztulajdonosok körében bizonyára megnyugvást fog kelteni a rendeletnek az az intézkedése, hogy az adófelszólamlási bizottságok a karbantartási költségeknél, amelyek az adólapból tudvalevően bevonhatók, figyelembe vehetik a munka és az anyag abnormis drágaságát. A legközelebbi kivetés során az 1918. és 1919. évi adókat majd egyszerre kell megállapítani, az előbbit a régi, az utóbbit az új törvény alapján. E kétféle törvény alkalmazásából származó bonyodalmak nagyon megkönnyííhetők lesznek, ha a közönség pontos számszerű és mindenekelőtt lelkiismeretes bevallást fog eszközölni. A munkásminiszter Pápán. Oláh Dániel munkásügyi miniszter hétfőn városunkban tartózkodott, hogy személyesen meggyőződést szerezzen arról a nagy munkáról, melyet a helybeli keresztény szociálista párt különösen a munkásságnak a keresztény szociálista szakszervezetekbe tömörítése érdekében kifejt. A miniszter, aki közvetlen, nyájas modorával egy csapásra meghódította Pápa város közönségét, vasárnap este 9 órakor a Győr felől érkező vonattal érkezett városunkba Szabó József, a ker. szoc. párt központi főtitkára társaságában. Fogadtatására nagy közönség sereglett össze a vasúti indóháznál. Mikor a miniszter a vonatból kiszállott, harsány éljenzéssel fogadták, melynek csillapultával Csoknyay Károly h. polgármester a város, László Mihály a szakszervezetek, Szűcs Dezső a ker. szoc. párt, Mayer István felügyelő a posta, Fábián Károly a Máv. nevében szives szavakkal üdvözölték, mikre a miniszter bensőséges, meleg szavakkal válaszolt, hangsúlyozván, hogy szivesen jött Pápára, melyről olyan jó hirek érkeztek hozzá Budapestre. Oláh miniszter a bencés székházban szállott meg, melynek itt-tartózkodása alatt magyaros vendégszeretettel látott vendége volt. Hétfőn délelőtt a miniszter meglátogatta a dohánygyárat, ahol beszédet is intézett a munkássághoz, a Perutz-szövőgyárat és a vágóhidat, délután 2 órától kezdve pedig tisztelgő küldöttségeket fogadott szállásán. Itt-tartózkodásának főpontja a délután 4 órakor a Griff nagytermében tartott szakszerveveti nagygyűlés volt, amelyre olyan rengeteg sokan jöttek össze, hogy a közönség egyrésze a folyosóra szorult. A gyűlést Szalay Lajos helybeli párttitkár nyitotta meg rövid beszéddel, üdvözölvén a megjelenteket és Oláh Dániel minisztert, aki országos gondjai és elfoglaltsága mellett is tudott időt szakítani arra, hogy Pápa város munkásságát személyes megjelenésével tisztelje meg. Oláh Dániel miniszter szólott ezután az egybegyűltekhez. Mint munkásügyi miniszter látja legjobban a pusztítást, melyet a kommunizmus őrülete az iparban, főként a gyáriparban okozott. Legnagyobb gyáraink tétlenségre vannak kárhoztatva a pusztulás folytán. A kormány mindent elkövet, hogy a feltornyosult bajokat orvosolja, de hihetetlen nehézségekkel kell megküzdenie, egyrészt a román megszállás miatt, másrészt amiatt az eléggé meg nem bélyegezhető aknamunka miatt, melyet a szociáldemokraták uralmát visszasóvárgók és az anyagi érdekeiket féltő zsidó kapitalisták részéről kell tapasztalniok. A kormány azonban mindeme nehézségek ellenére szilárd léptekkel halad a maga útján, s minden igyekezete oda irányul, hogy a képviselőválasztásokat megejthesse és az országot a nyugodt, békés munkálkodáshoz elvezethesse. Kérte a közönséget, hogy tartson ki a kormány mellett, amely meg akarja teremteni a keresztény és magyar Magyarországot. Hosszantartó tapsviharral honorálta a gyűlés a miniszter politikai állapotainkat kitűnően jellemző, tartalmas beszédét, mely után Szabó József központi főtitkár mondott hatalmas szónoki készséggel előadott nagy beszédet. Beszédének gerince a keresztény szociálista párt programmja főpontjainak megvilágítása volt. Amit mondott, azt minden munkás készséggel magáévá teheti. Elvetik — úgymond — az osztályharcot, mert arra az ő receptjük szerint nincs szükség. A kétes értékű bérharcokat ugyanis egyszersmindenkorra megszüntethetőnek vélik azzal, hogy felállítják a munkáskamarákat, amelyek paritásos képviseletükkel döntenek a felmerülendő bérdifferenciák felett. Amelyik fél nem respektálja a munkáskamara határozatát, arra lesújt a törvény ereje. Behozandónak tartják a prémium-rendszert, amelynek lényege az, h'ogy a munkások bizonyos százalékban részesülnek az évenként elért munka-eredményből, s így szorgalmukkal nemcsak a munkaadónak, de saját maguknak is hajtanak hasznot. De mindezeknél fontosabb az, hogy a munkásokat az ipari részvénytársaságok részvényeseivé akarják megtenni. Az első lépést e téren a budapesti villamos vasutaknál akarják megtenni, amelyeknél már javában folynak a sikerrel kecsegtető targyalások. Ők nem azt akarják, hogy a munkás proletár legyen, hanem hogy polgár legyen, s kapitalista annál a vállalatnál, amelynél dolgozik. A munkások ne hallgassanak idegen vezérekre, hanem álljanak mindnyájan a ker. szoc. párt lobogója alá, ahol feltalálhatják boldogulásukat. Szabó József nagy tetszésben részesül* beszéde végeztével Fábián Károly helybeli főtitkár mondott köszönetet a tanulságos beszé-