Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-11-02 / 44. szám

dekért, s kérte a hallgatóságot, hogy véssék jói emlékezetükbe, amiket hallottak. Végül Szalay Lajos párttitkár két határozati javaslatot terjesztett elő, miket a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Az egyikben ragaszkodásukról és változatlan bizalmukról biztosítják a Friedrich-kormányt, a másikban felkérik sir Georg Clarkot, afe ántánt-misszió budapesti teljhatalmú megbízottját, hogy hasson oda, hogy a kormány a választásokat megejthesse és Magyarországon az alkotó, békés munka kezdetét vehesse. A sikerült gyűlés a Hymnus felséges akkordjaival ért véget. * Gyűlés után a miniszter személyes jelenlétével a szakszervezetek vezetői tartottak értekezletet a pártirodában. Majd szűkebb körű társas-vacsora volt Kutrovátz sörödéjében, hol a társaság kedélyes hangulatban jó ideig együtt maradt. A miniszter a legjobb benyomásokkai eltelve kedden reggel utazott el városunkból. Rögtönitélő eljárás kihirdetése. A rendkívüli viszonyokra való tekintettel a magyar nemzeti hadsereg fővezére elrendelte a rögtönitélő eljárás kihirdetését és a székesfehérvári katonai körletparancsnokság területén az erre való jogot szandai Sréter István ezredesre ruházta. Az erről szóló parancsot — eredeti szövegben — iit adjuk: PARANCS. Székesfehérvár, 1919. október hó 15. A Magyar Nemzeti Hadsereg fővezére folyó évi 1620/Vt. számú rendeletével a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a rögtönitélő eljárás kihirdetését az összes alárendelt katonai személyekre nézve a Kbp. 434. §-ban meghatározott csekekményekre nézve elrendelte. A magyar hadügyminiszter ur folyó évi szept. 27-én kelt 157031/12 — 1919. számú rendeletével pedig rámruházta annak a jogát, hogy a rögtönitélő eljárást a Kbp. 435. §. I. bekezdésében foglalt bűncselekményekre körletparancsnokságomnak az ellenség által meg nem szállott területén kihirdessem. Ezekhez képest a parancsnokságom alá tartozó katonai körletparancsnokság ellenséges megszállás által nem érintett területén minden katonailag alárendelt személyre nézve a rögtönitélő eljárást az alábbi cselekményekre kihirdetem : Ezen cselekmények a következők : 1. a lázadás büntette (Kbtkv. 167. §.); 2. a szökés büntette (Kbtkv. 183. és 193. §. a. pontja). 3. az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére csábítás, vagy segélynyújtás büntette (Kbtkv. 314. 316. és 317. §§.); 4. a lázongás büntette (Kbtkv. 340. és 350. §§.); 5. az elharapódzott fosztogatás büntette (Kbtkv. 492. és 499. §§.); 6. a gyilkosság büntette (Kbtkv. 413. §.); 7. a rablás büntette (Kbtkv. 483. §.); 8. a gyújtogatás büntette (Kbtkv. 438. §.); 9. az idegenek tulajdonának gonoszságból rongálásával elkövetett nyilvános erőszakoskodás büntette (Kbtkv. 362. §.); Felhívok minden katonai büntető bíráskodás alá tartozó egyént, hogy ezen bűncselekmények elkövetésétől óvakodjék, mert mindenki, aki ezen kihirdetés után e büntettek valamelyikét elköveti, a rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik. A lázadás, a szökés, az esküvel fogadott katonai kötelességek megszegésére való csábítás és segélynyújtás, a fosztogatás bűntettei agyonlövés általi halállal, a lázongás, a gyilkosság, a rablás, a gyújtogatás és az idegen tulajdonnak gonoszságból rongálásával elkövetet nyilvános erőszakoskodás bűntettei pedig kötél általi halállal büntettetnek. Székesfehérvár, 1919 okt. 12. szandai Sréter István ezredes sk. a székesfehérvári kat. körlet parancsnoka, mint illetékes parancsnok. KARCOLAT a mult hétrői. Halottak napja 1 Minden évben a szokásos kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége a Halottak napját, de az idén a sokszorosított gyász és szomorúság előzményei, melyek ez évben az egész országban s így városunkat is beleértve, sokszorosította ezen napnak gyászos megemlékezését. Szükségtelen talán kommentárral ellátni és dokumentálni ezen kijelentést, amennyiben a halálos csapások egymást kergették ez évben nemcsak a csatatéren itthon, de főleg a borzalmas rémuralom alatt. Városunk ugyan meg lett kiméivé a rémuralom halálos proceszusától, nálunk a hóhéroknak nem akadt dolguk, mindennek dacára számos családot ért gyász, ha nem is közvetlenül, és ezen közvetlen gyász nagymérvű kiterjedése sokszorosítja — amint már jeleztem — az idén Halottak napjának kegyeletes és gyászos emlékezetét. Lélekemelő és kegyeletes gyászünnepre készül városunk lakossága a devecseri vértanuk sírjánál, akik nemes életükkel fizettek a nemzetieszme hangoztatásért és küzdöttek annak megvalósításáért. Ezen gyászünnepély a hóhérok „tetemre hivása" lesz. Borzalmas napokat éltünk mi pápaiak is át azon időben, amidőn Devecserben számosan mártírhalált szenvedtek. Nagyon közel állottunk mi is a hóhérok által rendezett katasztrófához és mondhatni csak szerencsés véletlen volt, hogy városunk meg lett kiméivé a hóhérok gyalázatos munkájától. Úgy vagyok értesülve, hogy a devecseri mártírok sírjánál rendezendő gyászünnepélyre a szükséges intézkedések már meg vannak téve. Az ünnepély eszméjét az állami tanítóképezde vetette fel és annak kivitelére az itteni ker. szociálista párt vállalkozott. A gyászünnepélyre városunkból már oly tömegesen jelentkeztek, hogy valószínűleg különvonat fogja a gyászoló közönséget Devecserbe vinni. A gyászünnepély programmja is méltó lesz a gyász illő keretéhez. Eltekintve ezen devecseri gyászünnepélyt, városunkban is a szokottnál nagyobb kegyelettel készülnek az itteni temetőkben elhelyezett mártírok megemlékezésére. Szomorú és gyászos visszaemlékezés lesz ez nemcsak a családok elhunyt tagjaival szemben, de ama borzalmas időszakra is, melyet négy hónapon keresztül a bolseviki rémuralom rögtönzött. Megemlékezzünk a halottakról, de nem kívánunk megemlékezni a rémuralomról, mely csak gyászt és nyomort hozott szeretett hazánkra. Vessünk ezen a napon fátyolt ezen végzetes korszakra és azzal hagyjuk el ezen a napon az temetőt, hogy hazánk gyászos napokat élt át de! — Feltámadunk: Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a diktatúra pusztításait és rombolásait nehezen fogja kiheverni. Az hirlik, hogy Pápa városa a vámszedést jog megszerzésével többet veszít a vámon, mint nyer a réven. Az hirlik, hogy a polgármester betegségének sok előzményei vannak. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány nemcsak államosítva, hanem állandósítva is lesz. Az hirlik, hogy a rendőrök közül többen az államosítást kérdőjelnek tekinthetik. Az hirlik, hogy a nyomozó osztály tagjainak kipróbált szimatoló képességük van. Az hirlik, hogy a városi tisztviselők problémákat fejtegetnek. Az hirlik, hogy Pápán sok „tetemre hivás" van készülőben. Az hirlik, hogy Pápán az árdrágítást öröklött betegségnek lehet tulajdonítani. Az hirlik, hogy Pápán számos tisztességtelen jövedelmi forrást lehetne betömni. Az hirlik, hogy Pápán sokkal többen politizálnak, mint dolgoznak Az hirlik, hogy Pápán a postapénz kezd imponálni. Az hirlik, hogy Pápán „az ébredő magyarok" jóhiszemű záradékkal vannak ellátva, Az hirlik, hogy Pápán vannak egyének, kik „titkon másra gondolnak". Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacon a különféle pénznemek váltakozó érzelmeket gerjesztenek. Az hirlik, hogy Pápán nincs rossz bor, csak jobb van. Az hirlik, hogy Pápán a szivar-kiosztás savanyu eredménnyel járt. Az hirlik, hogy Pápán a tisztességnek árfolyama van. Az hirlik, hogy a darutollas legények egész valóságukban még nem mutatkoztak be. Az hirlik, hogy a libatolias legények a lajstromozást hidegvérrel vették tudomásul. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai „pajsli-estélyt" rendeznek. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság tagjai a forralt bort hideg vizzel isszák. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a lövésekről nem számoltak be. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a katonák első helyen vannak betáblázva. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a rövid éjszakákat mesterségesen kitolja. RUHAFESTÖ-MÜHELY. Van szerencsém a n> é• közönség b* tudomására hozni, hogy Attila-utca 5. sz* alatt (Erzsébetváros) egy a mai kornak minden tekintetben megfelelő ruhafestő-műhelyt rendeztem be, =z=z=: Elvállalok minden e szakmába vágó szövetek, pamutáruk festését a legjutányosabb áron. zz= Teljes tisztelettel: BALLMANN ERVIN ruhafestő mester.