Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-09-28 / 39. szám

PA. PA 1 0ZL0\ Közérdekű ftig-g-etlen hetilap, s Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7"50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 21. szám alatt. közbiztonság érdekében. A belügyminiszter a közrend és köz­biztonság érdekében valamennyi kormány­biztosnak és kormánybiztos helyettesnek a következő rendeletet küldötte meg, melyet közérdekű voltánál fogva és a lakosság megnyugtatására egész terjedel­mében közlünk: A négy hónapos rémuralom után hatalmas erővel kelt új életre a nemzeti öntudat. A terror alól felszabadult or­szágban ismét átvette uralmát a jogrend. Megindult a lüktető élet, a termelő munka. Tisztultabb világfelfogástól, erő­sebb nemzeti érzéstől áthatott, szebb, boldogabb jövő előtt áll* a sokat szen­vedett ország. Az örvendetes képet azonban, amely a hozzám beérkezett jelentésekből kiala­kult, elvétve sajnálatos jelenségek zavar­ták meg. A népbiztosoknak és az úgy­nevezett tanácsrendszer vidéki képviselői­nek gyűlöletes egyénisége, tombolásai, visszaélései és kegyetlenkedései — a néplogikának általánosításra való hajlama révén — kedvezőtlen közhangulatot vál­tottak ki az izraeliták ellen, mint ama vallásnak követői ellen, amelyhez az eJőbb említett személyek csaknem kivétel nél­kül tartoztak. Ez a néphangulat rend­zavarásokra, sőt több helyen, nagy saj­nálatomra, tényleges atrocitásokra is vezetett még olyanokkal szemben is, kiknek ártatlansága minden kétségen fe­lül áll. A közrend és közbiztonság rend­kívüli fontosságú érdekei kötelességemmé teszik, hogy minden netáni pogromjellegü mozgalomnak a legerélyesebb rendszabá­lyokkal útját vágjam. Minden nagy válságban támadnak kilengések. Tömeglélektani szempontból tehát meg lehet magyarázni, hogy a nép­biztosok uralmának bukását közvetlenül követő napokban a felgyülemlett elkese­redés valamilyen levezető utat keresett, tekintet nélkül arra, hogy az a humaniz­mus és államrend szempontjából feltét­lenül elitélendő. Azonban most már itt az ideje annak, hogy minden izgalom le­csillapuljon és a magyar néplélek vissza­nyerje nyugodt, átgondolt, önfegyelmezett alaptermészetét. A köznyugalom biztosítása érdeké­ben minden erre hivatott tényezőnek latba kell vetnie tekintélye és befolyása teljes súlyát. Legelső sorban a közigaz­gatási tisztviselőknek (községi elöljárók­nak) kell sorompóba lépniök. A leg­szélesebb körben meg kell értetniök a néppel, hogy minden önkényes bírásko­dás a leghatározottabb ellentétben áll a keresztény tanokkal, a kultúrával és a humanizmussal. Fel kell világosítaniok a népet arról, hogy a letűnt sötét idők bűnöseit kivétel nélkül mind utói fogja érni a törvényes igazságszolgáltatás sújtó keze. És köztudattá kell érlelni azt, hogy a magyar nemzeti és keresztény irány, amely a jelenlegi kormány programmjá­nak sarkalatos alaptétele, csak törvényes eszközöket tür meg, minden önkényt, minden önbíráskodást a legerélyesebben elitéi és a legnagyobb szigorral meg­torol. Magyarázzák meg a népnek, hogy a jogrenddel ellentétbe helyezkedő min­den rendszertelen, egyéni, vagy tömeg­akció nemcsak hogy törvénybe ütköző és büntetendő cselekmény, hanem hátrá­nyára is van a nemzet nagy ügyének, mert csupán arra alkalmas, hogy tápot adjon az összhajigbontó elemek akna­munkájának. Aki tehát lelkéből kivánja a közéletnek nemzeti és keresztény szellemben való berendezését, az őriz­kedik attól, hogy a nagy célt veszélyez­tesse. Felkérem Méltóságodat, szívesked­jék az összes közigazgatási tisztviselő­ket (elöljárókat) felhívni, hogy a nép felvilágosításának és csillapításának mun­káját haladéktalanul vegyék kezükbe azzal a hazafias odaadással, amelynek nemzeti életkérdésekben a múlt folyamán minden­kor bizonyságát adták. Használják fel teljes befolyásukat és minden agitatív képességüket. A meggyőző érvelés józan népünknél még sohasem tévesztette hatá­sát. De emellett a hatóságoknak minden eshetőségre komolyan el kell készülniök és a legnagyobb körültekintéssel kell gondoskodniok a megfelelő preventív intézkedésekről. Ahol pedig minden óva­tosság dacára is előfordulna valami rend­bontás, ott a hatóságoknak kötelessége a rendzavarás megszüntetése és a vét­kesek megbüntetése érdekében a szük­séges lépéseket haladéktalanul megtenni. A belügyi kormányzat e tekintetben a hatóságoknak minden vonatkozásban messzemenőleg támogatására lesz. Ám irányító elmemül közlöm, hogy úgyneve­zett pogrom, népitélet stb. eseteiben az esetleges mulasztásokért felelős hatósá­gokkal szemben a minden kímélet nél­kül való legridegebb megtorlás álláspont­jára fogok helyezkedni. Arra kérem Méltóságodat, hogy a tisztviselők (elöljárók) e részben való el­járását a legnagyobb gonddal ellenőrizni, irányítani és saját részéről is szükség esetén aggodalmaskodás és bürokratikus tekintetek nélkül a legerélyesebb intéz­kedéseket azonnal megtenni szíveskedjék. Erre Méltóságodat annyival is inkább felkérem és meghatalmazom, mert ismét­lem, ily rendelkezések erélytelenségből, vagy gondatlanságból származó elmulasz­tásáért kénytelenek lennék az összes hatóságokat személyükben teljes felelős­ségre vonni. Érvek a régi parlament összehívása mellett. Hegedűs Lóránt dr. cikke. Hegedűs Lóránt dr., az ismert ma­gyar pénzügyi politikus érdekes cikket irt egy bécsi lap legutóbbi számába, a magyar politika egyik legégetőbb kér­déséről, a parlamentnélküliségről. A cikk gondolatmenete a következő: Magyarország, melynek alkotmánya az angolokéval egyidős, a íegparlamen­tárisabb európai állam. Most a parlament helyén ür tátong. Az országnak nincsen képviselete, a zűrzavar teljes. Károlyi kormánya, mely különben is végzete volt Magyarországnak, a mult év novemberé­ben belevitte az alsóházat abba, hogy kimondja saját feloszlását, amitől a felső­ház tartózkodott és csak üléseinek elna­polását mondotta ki. Károlyi megígérte a nemzetgyűlés korai összehívását, de ezt, dacára annak, hogy ar ország akkor még nem volt megszállva, elmulasztotta megtenni és így betetőzte a magyar par­lamentárizmus elsorvadását. Ezek az állapotok idézték elő aztán, hogy a politikai élet zűrzavarosnak tűnik fel. Megoldás csak egy van, de ez csak a két ellentábor megegyezése esetén ér­hető el. Azok, akik a régi parlament egybehivása mellett vannak, azzal érvel­nek, hogy a jogfolytonosság álláspont­jára kell helyezkedni és az alsóház, vala­mint a felsőház együtt, jogosult a hely­zet rendezésére. Ezáltal a kormánykérdés is megoldható volna, mert legális kor­mány csak a parlamenttel együttműködő

Next

/
Thumbnails
Contents